Az 1861-1863 között épült zsinagóga Christan Friderich Ludwig Förster tervei alapján épült, romantikus stílusban, neoromán elemekkel. A templom berendezése némi eltérést jelentett a hagyományokhoz képest, például készült benne karzat orgona számára is, amelynek használatára végül nem került sor, s ez vitát váltott ki a hitközségen belül. 1864 márciusában Sátoraljaújhelyen összehívtak egy harminc rabbiból álló gyűlést, amelyen kimondták az egyházi átkot a miskolci rabbira, majd az orthodoxok a Telegdy utcai imaház helyén új imaházat alakítottak, és rabbisági pert folytattak a templomért. 1875-ben a hitközség ortodox és neológ szárnya újból egyesült az ortodox szervezet szabályai szerint. A templomot így a rabbi tanács átalakította az ortodox szempontoknak megfelelően.
A II. világháború alatt komoly károkat szenvedett az épület. A békeidő beköszönte után a megrongálódott templomot a hitközség önkéntes munkával állította helyre. A miskolci zsinagóga 2013 óta üresen áll, ugyanis a tartóoszlopai süllyedni kezdtek- feltehetően a zsinagóga melletti tér alatt kialakított mélygarázs miatt – és életveszélyessé vált az épület. A munkálatok több milliárd forintba kerülnek, és a miskolci önkormányzat nem tud ekkora anyagi támogatást adni. A zsinagóga melletti földszintes házsorban működik egy imaterem, itt tartják az istentiszteleteket. Remélhetőleg az ígért állami támogatással mihamarabb újra biztonságossá válhat a zsinagóga.
Rabbit kapott a közösség – Chábád rabbi Miskolcon
Fuchs Jehoshua családjával Miskolcra költözött, hogy a helyi közösséget segítse a városban. A lubavicsi rabbit és saktert kérdeztük terveiről és az előtte álló feladatokról. (Lefkovics Zsófi írása)
Miért pont Miskolcra költöztetek? Budapesten van elég rabbi?
A válasz nagyon egyszerű, itt van szükség ránk. Sok zsidó él itt rabbi nélkül. Tavaly Ros Hásáná óta minden nagyobb ünnepen Miskolcon vagyunk és heti rendszerességgel járunk ide tanítani. Most a családommal már ide is költöztünk. Szeretnénk bővíteni a helyi közösséget, bevonni a fiatalokat és az idősebbeket a hitéletbe. Ráadásul így a minjent is erősítjük.
Van esetleg valami személyes szál is, ami Miskolchoz köt?
Igen, én apai ágon a környékről származom, innen harminc kilométerre, Kassán élt valamikor a családom.
Milyen a kapcsolatotok a helyi közösséggel?
Igazán jó. Boldog vagyok, ha bármikor segítséget kérnek tőlem, akár tanítással, vallással vagy kóser étkezéssel kapcsolatban.
Milyen terveid várnak megvalósításra?
Célunk a miskolci közösség felélesztése. Reményeim szerint a zsidóság egyre bővülni fog. Szeretném számukra a folyamatos tanulás lehetőségét biztosítani. A tervek között szerepel, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a kóser étkezést. Programokat szervezünk minden korosztálynak és természetesen a zsidó ünnepek alkalmával szeretnénk összehívni a közösséget. A miskolci zsinagóga gyönyörű, de jelenleg nem lehet használni, felújítás előtt áll. A mikvét szintén hamarosan felújítják. De a közösség már most éledezik. Szukkotkor egy ismerősünk látogatott hozzánk Bodrogkeresztúrról. A sátorban eszébe jutott, milyen jó lenne kádist mondani az apukája emlékére. Néhány telefont elintéztem és 10 perc múlva meglett a minjen, el tudta mondani a kádist. Nagyon megható volt ez az összetartás.
| A cikk az Egység magazin 90. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra. |