Egy izraeli és külföldi régészekből álló kutatócsoport feltárta a bibliai Cér városának romjait a Golán-fennsíkon, a Kineret-tótól északkeletre.

Az egykori település mérete, a gazdag leletanyag és a vastag falak arra engednek következtetni, hogy jelentős és népes városról volt szó.

A Biblia Jehosuá könyve (19:35) említi először a települést, amikor a honfoglaló zsidó törzsek területének határait jelöli ki, és a Náftáli törzs településeit sorolja: “Erősített városok ezek: Cidim, Cér és Chámát, Rákát és Kineret”. A város a Cér nevet viselte az első Szentély idejében is, majd a második Szentély korában a Bét Céjdá nevet kapta. Az ásatások már 30 évvel ezelőtt megkezdődtek, de akkor csak a későbbi korszak maradványait tárták fel, és így a romok népszerű zarándokhellyé váltak, mivel számos keresztény legenda fűződik a helyhez. A mostani ásatás során kerültek elő a város ősi rétegei, melyek 3300 évre nyúlnak vissza.

“Itt találtuk meg a legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt városkaput Izraelben. Ezen felül az eredetileg az arámiak által épített, majd a honfoglaló zsidók által meghódított város volt az első ezen a területen, amelynek falai tornyot is magukba foglaltak” – mondta Rámi Áráv professzor, a feltárás vezetője. “A polgári időszámítás előtti X-VIII. században egy izraeli várost sem védett toronnyal megerősített falrendszer. A zsidók nem építettek ilyet. Ez az első város Izraelben, melyet tornyokkal is védtek” – tette hozzá.

A Dávid király korából származó, három méter magas városkaput a polgári időszámítás előtti XI. századtól 920-ig használták, amikor is a várost elpusztították, és közel 50 évig lakatlanul állt. A település 875-ben épült újjá, ekkor megerősítették a falait, és királyi palotát emeltek benne.

Az első zsidó királyság idején, Saul, Dávid és Slomó (Salamon) uralkodása alatt a területen Gesur néven egy főleg arámiak által lakott, kis területű állam működött. Tálmáj, Gesur királya feleségül adta lányát, Mááchát Dávidhoz, így az ő birodalma is a zsidó királysághoz került. Mááchá fia Ávsálom volt, aki megölte féltestvérét, Ámnont, majd Gesurba menekült. Ávsálom lánya, szintén Mááchá néven később Salamon király fiához, Rechávámhoz ment feleségül, aki az akkor már kettészakadt birodalom déli részének, Jehudának a királya lett.

Áráv professzor szerint elképzelhető, hogy a most feltárt városkapun lépett be Dávid király a településre, hogy megkérje Tálmáj király lányának kezét.

A leleteket az Izraeli Nemzeti Parkok Hatóságának kezelésében lévő Mádzsrásze-Betichá-Bét Céjdá völgye parkban tárták fel. A helyszínen korábban felfedezték egy még korábbi, mintegy 3500 éves, bronzkori település maradványait is, melyhez a korszakra és a térségre jellemző dolmenek (kőoszlopok) tartoztak. A hellenisztikus korban, mintegy 2200 évvel ezelőtt gazdag város állt ezen a helyen. Feltárták továbbá egy hasmóneus-kori és egy Heródes király idejére datálható zsidó település maradványait, illetve egy kora római, egy mameluk és egy ottomán kori települést is.

A jelenlegi kutatás során felfedeztek egy római korból származó templomot, melyet főníciai stílusban épített Heródes király fia, Philip, és Josephus Flavius beszámolója szerint Júliának, Augustus császár lányának szentelték. A régészek a romok között használati tárgyakra, egy ház kulcsára és egy római katona pajzsára is ráakadtak. A legnagyobb felfedezés egy i.e. 35-ben vert pénzérme volt, melyet Akkó városában készítettek Kleopátra és Marcus Antonius szentföldi utazásának emlékére. Ilyen érméből eddig csupán 11 darabot találtak.

zsido.com

Forrás: JPost