Felelősségvállalás, együttműködés, cselekvés – Köves Slomó rabbi Nyitóbeszéde  a Tett és Védelem  Alapítvány konferenciáján

„Ha nem én vagyok magamért, ki lenne értem? De ha egyedül én vagyok magamért, mire vagyok én jó? És ha nem most, akkor mikor?”

 

A zsidó Bölcsek ezen 2000 éves tanácsa lebegett szemünk előtt öt évvel ezelőtt, amikor a magyarországi zsidó hitközségek összefogásával megalapítottuk a Tett és Védelem Alapítványt.

Sok évtizeden keresztül a zsidó közösség számára szinte magától értetődő berögződés volt, hogy én bizonyára nem lehetek magamért. Berögződés volt, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés, az önvédelem szinte ösztönös kötelessége nem vonatkozik a zsidó közösségre, az a „nagyok dolga”. Attól majd megvéd a párt, a kormány, a világhatalom. Felszólal ellene a haladó értelmiség, a politikus vagy az emberjogi aktivista.

A gyakorlatban persze az is szomorú benyomás volt, hogy amikor tényleg szükség lett volna arra a bizonyos megmentőre, a zsidók magukra maradtak: egyedül voltak magukért.

A kiszolgáltatottság terhe pedig nem az azonnali cselekvést, hanem a tehetetlenséget stimulálta. „Csináljon végre valaki valamit!” – emeltük szemünket az égre vagy a „nagyokra”. El kellett telni az időnek, hogy rájöjjünk: ha nem most, akkor mikor?

 

Amikor 2012-ben az általam vezetett EMIH megalapította a Tett és Védelem Alapítványt, ez a hármas igazság lebegett szemünk előtt.

 

Ha nem én vagyok magamért, ki van értem?

Ha mi magunk, zsidók, képtelenek vagyunk felismerni, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés felelőssége saját egészséges ösztönös érdekünk, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés a zsidó közösség számára először szól a zsidó közösség védelméről és csak utána az emberi jogokról és a politikai szempontokról, akkor ki lenne értem? Káros, hasztalan és értelmetlen, kiszolgáltatóan gyenge mások védelmére várni, ha mi magunk nem teszünk magunkért, ha mi magunk politikai pártok, nemzetközi nagyhatalmak, emberjogi szervezetek árnyéka mögé bújunk. Először magunkért kell felelősséget vállani.

 

Ugyanakkor: Ha egyedül vagyok magamért, mire vagyok én jó?

Bölcseink itt a Jóistenre gondoltak. Arra, hogy az embernek ugyan cselekednie kell és vállalnia önmagáért a felelősséget, ugyanakkor tudnia kell azt is, hogy az Örökkévaló nélkül nem juthat messzire. Mi viszont nem csak Istenre, hanem a potenciális szövetségesekre gondoltunk. Az lebegett a szemünk előtt, hogy bár a felelősséget mindenekelőtt magunkért kell vállalnunk, nem lehetünk sem önteltek, sem pedig bizalmatlanok. Kereshetjük, és meg is fogjuk találni az együttműködő támogatást.

 

Végezetül pedig tudtuk, hogy ha nem most, akkor mikor?

A cselekvés nem csak időben, de minőségben sem várathat magára. Ha tenni akarunk, akkor nem csak, hogy nem várhatunk a tettel, hanem azzal sem várhatunk, hogy az a tett az adott helyzet speciális körülményeinek, szakmai elvárásainak, szike pontosságú cselekvési tervének megfelelően történjen. Cselekednünk kell, de az a cselekvés nem merülhet ki protestálásban, sértődött demonstrálásban.

 

Felelősségvállalás, együttműködés, cselekvés

Ez a hármas értékalap jelölte ki az utat a Tett és Védelem munkájához. Most, öt évvel a TEV megalapítása után, büszkén állíthatom, hogy a szervezet munkatársai nemcsak mindvégig tartották magukat ezekhez a normákhoz, hanem kézzel fogható sikereket is értek el ezen értékbázis alapjain.

 

Felelősségvállalás

Az alapítvány az elmúlt 5 évben bevezette a magyarországi antiszemita gyűlölet-cselekmények rendszeres, havi monitoringját. Az EBESZ normák szerinti monitoring egyedül itt jelenik meg havi rendszerességgel Európában. Bevezette az antiszemita társadalmi attitűdök éves rendszerességű reprezentatív társadalomkutatását. Felállított egy bivalyerős jogi csapatot, amely az elmúlt 5 évben 87 jogi eljárást vitt végig Magyarországon és Magyarországgal kapcsolatosan az Egyesült Államokban. Kezdeményezett négy – az antiszemitizmus elleni küzdelemhez nélkülözhetetlen jogszabálymódosítást. Egyeztetési csatornát és egyeztetési fórumot alakított ki a bírósággal, a Belügyminisztériummal és rendvédelmi szervekkel. Szakmai oktatási és továbbképzési programokat kezdeményezett egyetemeken, bíróságokon és, ami a legfontosabb, a gyerekek, a következő nemzedék, a középiskolások körében.

 

Együttműködés

Az alapítvány munkájának sikeréhez elengedhetetlen volt az együttműködés, ami létrejött például az európai antiszemitizmus monitoring rendszerének alkotó atyjával, Mike Whine-nal, és az általa vezetett Community Security Trusttal. A politikai antiszemitizmus elleni fellépés legerősebb hangjával, Az AJC-t vezető Andrew Bakerrel, valamint a szakmai normákat képviselő EBESZ-szel, és annak ODHIR (Office for Democratic Institutions and Human Rights) intézetével.

Együttműködnek az amerikai antiszemitizmus elleni közdelem doyenjével az ADL-lel, Andrew Srulevitcchel. (Többek között a vele való közös munka eredménye volt 2013-ban a kuruc.info letiltása a közösségi oldalakról és az oldal alapítójának, a kaliforniai Varga Bélának letartóztatása.)

A legszínvonalasabb szociológiai és társadalomku­ta­tó szervezetekkel és szaktekintélyekkel, Kovács And­rással, a magyar antiszemitizmus-kutatás szakmai ki­dol­gozójával, Hahn Endrével és a Median közvélemény­ku­tató-intézettel, illetve Róna Daniellel, a kortárs magyar szél­sőjobboldal legismertebb szakértőjével. Mindezek mel­lett szoros kapcsolatban állnak a Belügyminisztériummal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Mi­nisz­terelnökséggel.

 

Cselekvés

Harmadik mottónk a cselekvés. A cselekvéshez mindig végig kell gondolnunk és ki kell jelölnünk a ma kihívásaihoz a mának a feladatait. Ma Európa nyugati felén a migrációból, sajnálatos módon, automati­ku­san következő fundamentalista, véres muszlim an­tiszemitizmus, illetve a (főleg szélsőbaloldali) posztmodern antiszemitizmus, az Izrael-ellenesség jelent kihívást. Európa keleti felén pedig a „jóöreg” 20. századi szélsőjobboldali, hagyományos antiszemitizmus, a társadalmi tudatlanság és frusztráció jelöli ki a feladatainkat.

Párizsban a Super Kacher véres merénylete, Toulouse-ban zsidó kisiskolások véreskezű legyilkolása, Brüsszelben merénylet a zsidó múzeumban, Londonban az egyetemi, akadémiai Izrael-ellenes mozgalom, a BDS, Budapesten pedig a szélsőjobboldali Jobbik által felheccelt náci ideológia, a Jobbik által intézményesített rasszista szubkultúra jelenti a kihívást és a feladatot.

A Tett és Védelem Alapítvány eltökélt szándéka, hogy a fent említett és minden jövőbeni partnerrel vállvetve, a következő években is felvegye a harcot ezekkel a kihívásokkal szemben. Terveink szerint a következő öt évben a szervezet által kidolgozott szakmai sztenderdek és know-how mentén, határainkon túli barátainkkal összefogva fogjuk bővíteni tevékenységünket Közép- és Kelet-Európa azon országaiban, ahol az antiszemitizmus elleni küzdelem még nélkülözi az öngondoskodó és professzionális szervezeti fellépést. Hiszen, „Ha nem én vagyok magamért, ki lenne értem? De ha egyedül én vagyok magamért, mire vagyok én jó? És ha nem most, akkor mikor?”