Mikor lehet olvasni az esti sömá imát? Amikor a megtisztult kohénok mennektörumát enni. [Ez a sömá olvasásának kezdő időpontja; végső időpontja pedig] az első őrszak vége. Ez rabbi Eliezer véleménye. A Bölcsek ellenben azt mondják, éjfél a végső időpont. Rábán Gámliél szerint viszont a hajnalhasadás.
Történt egyszer, hogy Rábán Gámliél fiai mulatságból hazatérvén, apjuknak ezt mondták: még nem olvastuk a sömát; mire az így felelt: ha a hajnal még nem virradt fel, akkor kötelesek vagytok azt olvasni.
A Bölcseknek az éjfélre vonatkozó fenti állítását általában úgy magyarázzák, hogy mindenütt, ahol éjfélig terjedő kötelességről van szó, ez a hajnal virradtáig is teljesíthető. Például az áldozatok faggyújának és testtagjainak feláldozása a hajnal virradtáig történhet. Továbbá minden, amit az áldozatok részeiből egy nap alatt kellene megenni, reggelig elfogyasztható. De ha így van, akkor miért mondták a Bölcsek: „Éjfélig”? – Azért, hogy az embert a bűntől távol tartsák!
Misna: „Az első őrszak vége”
Miként vélekedik rabbi Eliezer? Vajon úgy vélekedik-e, hogy az éjnek három őrszaka van? Akkor úgy kellett volna mondania: négy óra hosszat! Ha úgy vélekedik, hogy négy őrszaka van, akkor úgy kellett volna mondania: három óra hosszat!
– Abban a hiszemben van, hogy az éjnek három őrszaka van, és ő csak azért beszél általánosságban, mert tudott dolog, hogy vannak őrszakok az égben és őrszakok a földön.
Rabbi Eliezer ezt tanította ugyanis: Három őrszakra van felosztva az éj, és az Örökkévaló minden egyes őrszakban trónusán ülve kiált, mint az oroszlán, mint írva van (Jeremiás 30:30.): „Az Isten magasságból kiált,és az Ő lakhelyéből szól; nagy kiáltással kiált az Ő házára.” [Tehát háromszor „kiált.”] Az ismertető jelek: az első őrszakban kiált a szamár, a másodikban ugatnak a kutyák, a harmadikban szopik a csecsemő anyja emlőiből, és a férj beszélget feleségével
– Mit jelez ezzel rabbi Eliezer? Talán az őrszakok kezdetét? – Az első őrszak kezdetének jelzése szükségtelen, hisz az az est beálltával kezdődik! Vagy talán azok végét? – Ez esetben mire való az utolsó végének jelzése, mikor már világos nappal van!
– Az első őrszak végét, az utolsó kezdetét és a középső középidejét jelzi.
Különben az is lehet, hogy mindenütt az időszak végét jelzi, és arra az ellenvetésre, miszerint az utolsónak jelzése felesleges, így felelek: van ennek is célja, ha ugyanis valaki sötét házban feküdvén, nem tudja, mikor mondja el a reggeli sömát, az keljen fel és imádkozzék, amikor észreveszi, hogy a férj feleségével beszélget, és a csecsemő anyja emlőiből szopik.
Rabbi Jichák bár Smuél mondta Ráv nevében: Három őrszaka van az éjnek, s minden egyes őrszakban trónusán ül az Örökkévaló, és kiáltva, mint oroszlán, mondja: „Jaj fiaimnak, mert bűneik miatt leromboltam házamat, elégettem templomomat és száműztem őket a világ minden népei közé!”
Tanultuk: Rabbi Joszé mondja: Egyszer útközben befordultam Jeruzsálemben egy romos épületbe, hogy imádkozzam. Jött a dicsőemlékű Élijáhu, és őrt állt az ajtó előtt, míg imámat elmondtam. Miután befejeztem, ezt mondta nekem:
Béke veled, rabbi!
Én: Veled a béke rabbim, oktatóm!
Ő: Fiam, miért fordultál be e romba?
– Mit jelentenek az ezután következő szavak: „…hogy megtudd az Isten kegyét?”
– Rabbi Elázár ezt így magyarázta: Úgy szólt az Örökkévaló Izraelhez: Tudjátok-e, mennyi kegyelmet gyakoroltam kedvetekért, hogy nem haragudtam a gonosz Bileám idejében! Mert ha haragudtam volna, bizonyára meg nem maradt volna „Izrael gyűlölőinek” egyetlen szökevénye, vagy menekültje sem.
– Erre célzott Bileám, midőn Báláknak ezt mondta (4Mózes 23:8.): „Miért átkozódnám, ha az Isten nem átkoz; miért haragudnék, ha az Isten nem haragszik?” Ebből következtethetjük, hogy akkoriban nem haragudott az Isten.
Meddig tart haragja?
– Egy pillanatig.
– Meddig tart egy pillanat?
– Rabbi Ávin és mások szerint rabbi Ábiná ezt mondta: Ameddig ezen szót regá(pillanat) kimondod.
– Honnét tudjuk, hogy csak egy pillanatig haragszik?
– Innét (Zsoltárok 30:6.): „Egy pillanatig tart haragja, élet függ akaratától”. De innét is lehet származtatni (Jesájá 26:20.): „Rejtsd el önmagadat egy szempillanatig, míg haragom elmúlik.”
– És mikor van haragjának ideje?
– Ábájé így felelt: A nap első három óráinak egyikében, mikor a kakas taraja fehér, és a kakas egy lábon áll!
– De hiszen máskor is szokott egy lábon állni?
– Igaz! Hanem máskor vörös foltok vannak taraján, és ebben a pillanatban nincsenek rajta vörös foltok.
– Egy szaddaceus, aki rabbi Jöhosuá ben Lévi szomszédságában lakott, nagyon nyugtalanította (rabbi Jöhosuát) a Szentírás magyarázatával. Egyszer (rabbi Jöhosuá) vett egy kakast, az ágyának lábai közé állította azt, és jól megfigyelte. Magában pedig gondolta: majd ha észreveszem, hogy itt van Isten haragjának ideje, meg fogom átkozni szomszédomat. De mire ezen idő elérkezett, elszunnyadt. Akkor ezt mondta: Most kiderült, hogy nem szokás így cselekedni, mert „kegyelmes Ő minden teremtményével” (Zsoltárok 145:9.) és „még az igazságosnak sem kell megbírságolnia mást” (Példabeszédek 17:26.).
Rabbi Méir nevében hagyományoztatott: Mikor a nap keltekor Kelet és Nyugat összes királya fejére teszi koronáját, hogy térdre boruljon a nap előtt, nyomban haragra gyúl az Örökkévaló!
