Mushky Blesofsky: A jó élet receptje – Misna 15. – A zsidóság és az élet, vagy zsidó élet?
A 15. misna tanítása a zsidó élet legalapvetőbb kérdését helyezi középpontba: hogyan lehet a Tóra ne csak része, hanem vezérfonala a mindennapjainknak? Sámáj három kulcsgondolatot fogalmaz meg: „A Tóra tanulása legyen állandó, szólj keveset, tégy sokat, és fogadj minden embert kedvesen.”
A Tóra mint az élet állandó ritmusa
Mushky Blesofsky szerint a misna első sora nem csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljunk Tórát, hanem arra, hogy a tanulás legyen állandó, az életünk alapja. „A tóratanulás ne csak egy szelete legyen a napunknak, hanem az határozza meg a többi részét is” – fogalmazott. A cél nem az, hogy naponta egy meghatározott időpontban „letudjuk” a tanulást, hanem hogy az ott tanult értékek végigkísérjék és áthassák a napunk minden pillanatát.
Több cselekedet, kevesebb szó
A második tanítás – „szólj keveset és tégy sokat” – egyszerűnek tűnik, mégis mély üzenetet hordoz. Blesofsky hangsúlyozta, hogy a zsidóság nem egy filozófia, hanem „egy életforma, amelynek lényege nem a tudás fitogtatása, hanem az, amit megvalósítunk belőle.” A Tóra célja nem az, hogy idézhető sorokat tanuljunk meg, hanem hogy a tanultakat valóban cselekedetté formáljuk.
Minden ember kedves fogadása
A harmadik rész – „fogadj minden embert kedvesen” – az emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Mushky szerint „nem elég, ha jó dolgot teszünk, az is számít, milyen szívvel tesszük.” A kedvesség nem formaiság, hanem az isteni jelenlét megnyilvánulása a hétköznapokban.
A zsidóság nem külön élet, hanem maga az élet
A tanulás mélyebb rétegeiben Mushky egy erőteljes különbségtételt emelt ki a zsidó és keresztény világkép között: „A kereszténységben gyakran elválik a szent és a profán, a spirituális és a fizikai. A zsidóságban viszont maga az élet szent.” A Tóra tanítása szerint az Isten nemcsak teremtette a világot, hanem folyamatosan életben is tartja azt – minden létező és minden pillanat az Ő beszédéből születik. „Ha létezel, az azt jelenti, hogy Isten most is téged mond. Minden egyes pillanatban.”
Ez a gondolat különösen erőteljesen jelenik meg abban a tanításban, hogy az élet minden aspektusa – legyen az munka, étkezés, sport vagy kikapcsolódás – lehet istenkapcsolat, ha úgy éljük meg. „Az ima célja nem az, hogy kiszakadjunk az életből, hanem hogy megtanuljunk látni: meglátni az Istent a hétköznapi dolgokban is.”
Hazug alázat helyett isteni küldetés
A misna mélyebb rétegeiben Mushky rámutatott egy gyakori belső ellentmondásra: „Egyrészt arra tanítanak, hogy legyek magabiztos és használjam a tehetségeimet. Másrészt az alázatra és szerénységre hív a Tóra. Akkor most melyik az igaz?” A válasz a helyes önismeret: „Az igazi alázat nem az, hogy letagadom a tehetségemet, hanem az, hogy tudom, honnan jön – Istentől – és tudom, miért kaptam – hogy másokon segítsek.”
A zsidóság mint küldetés
Zárásként Blesofsky egy történetet mesélt el Rabbi Feller floridai lubavicsi rabbiról, akinek a Lubavicsi Rebbe azt írta válaszként egy kétségbeesett levelére: „Van egy nagy rabbi Floridában, aki tud neked segíteni. Őt úgy hívják: Rabbi Feller.” Ezzel a Rebbe azt üzente: minden embernek van ereje ahhoz, hogy magán is segítsen – mert ha küldetése van, akkor megkapta hozzá az eszközöket is. „Ha nem kellene az Istennek, nem léteznék. De ha felébredek reggel, az azt jelenti: szükség van rám.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
