Tánjá: Az egység és a hit kapuja – Megyeri Jonatán előadásának összefoglalója
A világ működésének alapjai és a csodák szerepe
Megyeri Jonatán rabbi legutóbbi előadásában a Tánjá, a haszid filozófia alapműve nyomán az isteni egység és a hit mélységeibe vezette be hallgatóit. Az előadás során kiemelten foglalkozott Isten világ iránti viszonyulásával, valamint az isteni jóság és szigor egyensúlyának kérdésével. Ezek a fogalmak nemcsak teológiai elméletek, hanem az emberi élet gyakorlati megértéséhez is iránymutatást adnak.
A világ teremtése: Szigor és szeretet kéz a kézben
A Tánjá szerint Isten két alapvető attribútummal viszonyul a világhoz: a szeretet és jóság (héberül heszed), valamint a szigor és mértékletesség (gvurá) attribútumaival. A Tóra szövegeiből is kitűnik, hogy e két tulajdonság szorosan együttműködik, egyensúlyt teremtve a teremtett világban. Megyeri rabbi rámutatott, hogy ezek az isteni tulajdonságok nem ellentmondanak egymásnak, hanem egymást kiegészítve működnek. Például a gyermeknevelés során is azt tanácsolja a Talmud: „A jobb kéz húzza magához a gyermeket, míg a bal kéz enyhén taszítja.” A szeretet és szigor megfelelő arányának megtalálása minden emberi kapcsolatban – legyen az családi, baráti vagy munkahelyi – alapvető fontosságú.
Isten nevei és a világ működése
Az előadás központi gondolata az volt, hogy Isten különböző nevei tükrözik az isteni tulajdonságokat. A Tórában két fő istennév jelenik meg:
- A négybetűs szent név: Ez a név az isteni irgalmat, jóságot és örökkévalóságot szimbolizálja.
- Elohim: Ez a név a szigor, a szabályok és a természet törvényeinek rendjét fejezi ki.
Érdekes módon az Elohim név héber betűinek számértéke (gemátria) pontosan megegyezik a „természet” (hateva) szó számértékével, ami arra utal, hogy a természetben megnyilvánuló szigorú rend és szabályosság szintén Isten attribútumainak kifejeződése. A természet törvényei az isteni szigor által működnek, ezért a természet és Isten szorosan összefonódnak.
A csodák szerepe: Kivétel a természet rendjében
Az isteni jóság és irgalom különösen a csodákon keresztül nyilvánul meg. Míg a természet szabályainak rendje az Elohim attribútumot tükrözi, a csodák olyan események, amelyek kívül esnek ezen a rendszeren. A csodák azonban nem ellentétesek a természettel – ahogy azt Maimonidész, a középkori filozófus megfogalmazta, a csodák valójában a természet részei, amelyek már a világ teremtésekor be lettek kódolva.
A rabbi egy találó példával érzékeltette ezt: képzeljük el, hogy egy autógyárban futószalagon készülnek a fekete autók, és hirtelen egyetlen fehér autó gördül le. Bár ez rendhagyónak tűnik, valójában a gyártási programba előre be lett kódolva, hogy egy adott időpontban egy fehér autó készüljön. Ugyanez igaz a csodákra is: nem a természet törvényeinek megszegése, hanem azok rendkívüli megnyilvánulása. Például a Vörös-tenger kettéválása a kivonulás során nem a természet rendjének felfüggesztése volt, hanem egy előre elrendelt esemény, amely pontosan akkor következett be, amikor szükség volt rá.
A szigor és irgalom egyensúlya az életünkben
Megyeri rabbi hangsúlyozta, hogy a szigor és jóság egyensúlya nemcsak Isten világban való működését tükrözi, hanem az emberi élet alapelve is. Az emberi kapcsolatokban – legyen szó gyermeknevelésről, házasságról vagy barátságról – ugyanezen az egyensúlyon múlik minden. Ha csak szeretetet és engedékenységet alkalmazunk, az anarchiához vezethet, míg ha kizárólag a szigorra támaszkodunk, az diktatúrát eredményez. A kulcs az, hogy a jóság és szigor megfelelő arányban legyen jelen mindennapi döntéseinkben és viselkedésünkben.
Az isteni egység megértése
Az előadás végén a rabbi rámutatott arra, hogy az isteni jóság és szigor nem különálló, egymásnak ellentmondó erők, hanem az egység két arca. Ahogy a természet szabályossága is az isteni szigor megnyilvánulása, úgy a csodák is Isten szeretetének és kegyelmének bizonyítékai. Az ember számára a cél, hogy ezt az isteni egységet tükrözze az életében: a szeretet és szigor megfelelő egyensúlyát kialakítva érheti el a harmóniát önmagával és környezetével.
Zárszó
A Tánjá tanítása szerint az isteni egység és hit megértése egy folyamat, amely nemcsak Isten jobb megismerését szolgálja, hanem az ember személyes fejlődéséhez is hozzájárul. Megyeri Jonatán rabbi előadása arra inspirál, hogy újraértelmezzük a világban tapasztalható rendet és rendkívüliséget, és az életünket a szeretet és szigor egyensúlyának szellemében éljük.
Ahogy a rabbi az előadás végén hangsúlyozta: „Az emberi kapcsolatokban és a mindennapokban is törekedjünk arra, hogy Isten példáját kövessük, és egyensúlyban éljünk – szeretettel és tisztelettel egymás iránt, de határokat is szabva.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
