Hetiszakaszunk egyik központi témája a kóserság, a zsidó étkezés szabályrendszere. A tiszta állatokkal kapcsolatban a következő előírást olvashatjuk:
„Mindazt, aminek hasadt patája van és pedig kettéhasadt patája, meg kérődző a barmok között azt ehetitek. De ezeket ne egyétek a kérődzők közül és a hasadt patájúak közül: a tevét, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. … És a sertést; mert hasadt patájú az és kettéhasadt a patája, de kérődzni nem kérődzik, tisztátalan az nektek”.
Bölcseink a világ népeit különböző állatokhoz hasonlították: Izraelt a bárányhoz, Észávot (Ézsaut), az európai civilizáció szimbólumát a disznóhoz, Jismáelt, vagyis az arab világot pedig a tevéhez. Érdekes megfigyelni, hogy a felsorolt nemzetek melyik állatot fogyasztják és melyiket nem. A zsidók megeszik a bárányt, ám sertés és teve nem kerül az asztalukra. Az európaiak tányérján gyakran jelenik meg a disznó, az arab konyha egyik különlegessége pedig a teve.
Az ember által elfogyasztott táplálék a zsidó felfogás szerint nemcsak a testre, hanem a lélekre is hatással van. Ebből kiindulva tanulságos következtetést vonhatunk le a különböző kultúrák gasztronómiája és világnézete közötti kapcsolatról. A tiszta állatok alapvető jellegzetessége, hogy patájuk hasított, illetve kérődznek. Ezen elvárásoknak a bárány tökéletesen megfelel, a disznó viszont nem, mivel ugyan a patája hasított, ám nem kérődzik, és a teve sem, mely bár kérődzik, de patája nem hasított. A patákra a haladás során van nagy szükség. A nyugati civilizáció központi eleme a folyamatos haladás, a technológia fejlesztése, a jövő építése, s ezzel együtt a múlt értékeinek megkérdőjelezése, majd elhagyása. Ezzel szemben a kérődzést felfoghatjuk a múlton való rágódás szimbólumának. Ez láthatjuk a Közel-Kelet népeinél, melyek igen nagyra becsülik őseik vívmányait, a letűnt arab birodalmak tudományokban és művészetekben elért kimagasló eredményeit. Mára azonban nem maradt sok a régi dicsőségből, leginkább csak a büszkeség és a múlt iránti nosztalgia. A bárány azonban kérődzik is és a patája is hasított. A zsidó nép számára egyaránt fontosak a múlt értékei, az ősi hagyományok és egy morálisan fejlettebb, és tudásban gazdagabb világ megteremtése is.
