Kásrut: ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Alapalakja a „megfelelő”, „vallási előírásokkal összhangban álló” jelentésű kóser (kásér). Minden élelem, amely megfelel a zsidó vallási szabályoknak, fogyasztásra alkalmas, vagyis kóser. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélekét is: nem csak a test, hanem a lélek épülését is szolgálják. A hithű zsidó, aki betartja a kásrut előírásait, nem csak azért teszi ezt, mert ez örömöt okoz neki; és nem csak azért, mert úgy véli, hogy használ az egészségének, hanem főleg azért mert isteni parancsolat tekinti azokat és ezzel úgy érzi, része lehet a 3000 éves múltú zsidó népnek.
Mózes harmadik könyve 11. fejezetében, amely felsorolja az ehető és nem ehető négylábúakat és szárnyasokat, összefoglalásul ez áll: „Mert Én, az Örökkévaló vagyok a ti Istenetek, mutassátok hát meg, hogy szentek vagytok! Legyetek szentek, mert Én szent vagyok!” (3Mózes 11:44.) Másutt ezt olvassuk: „…te az Örökkévalónak, a te Istenednek szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyja tejében” (5Mózes 14:21.).
Ezek a kóserság alapelvei tömören:
Kóser állatok
A Biblia szerint csak azokat a négylábúakat szabad enni, amelyeknek hasított patájuk van és kérődznek. Az összes többit tilos. Név szerint fel vannak sorolva: a disznó, a teve, a nyúl és a szirti borz. A birka, a marha, a kecske és a szarvas szabad. A kétéltűek és a rovarok tiltottak, mint olyan élőlények amelyek „hasukon” csúsznak-másznak. Azon halfajták fogyaszthatók, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van, pl. ponty és busa.
A kóser vágás, a sakter
A Tóra tiltja minden olyan élőlény fogyasztását, amely elpusztult, vagy nem rituális vágás (sechitá) útján ölték meg. A rituális vágásnak az a célja, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle. A nyak gyors oda-vissza mozdulattal történő átmetszéséhez tökéletesen éles, hibátlan pengéjű kést használnak. Az eszméletvesztés majdnem azonnal bekövetkezik, így a vágás már nem okoz szenvedést. A kóser mészáros dolga a tiltott zsiradékok, inak, a belső részekben, vagy a nyelvben maradt erek, szennyeződések eltávolítása a húsból. Ezen kívül a hús teljes vértelenítése „kisózás” (ásztatás és sózás) útján történik (kivétel a máj, amelyet csak nyílt lángon való sütéssel lehet vérteleníteni). Mindezek a munkák képzettséget kívánnak. A kóser hentes üzlete rabbisági felügyelet alatt áll.
A húsos és a tejes
Az Írásban három helyen szereplő „…ne főzd a gödölyét anyjának tejében…” parancsolatból származik a hús és tej (vagy ezeket tartalmazó ételt) vegyítésének és az ilyen ételek fogyasztásának tilalma. A húsos fogalmába a szárnyasok húsa is beletartozik. A párve ételeket mind a húsos, mind a tejes ételekkel lehet együtt készíteni, vagy enni. Párve (népiesen: páros) az az étel, amelyik sem a húst, sem a tejet, nem tartalmazza, mint pl. ami földből terem: a zöldségek, gyümölcsök, a kávé, a fűszerek, a cukor és a só, minden kóser hal, a tojás, a vegyi úton előállított élelmiszerek. A bor is párve, de csak abban az esetben kóser, ha zsidó által készült.
A húsos étel után bizonyos ideig nem szabad tejest enni (mert a gyomorfalra zsírmaradványok tapadnak, amelyek csak lassan szívódnak fel, és a fogak között is maradhatnak húsfoszlányok). A szokások különbözőképpen határozzák meg ezt az időtartamot, a háromórás várakozási időtől a hatórásig. Tejes után fél órát várnak.
A húsos és a tejes ételeket nem szabad ugyanabban az edényben készíteni, illetve tálalni, még különböző időpontokban sem. Ezért kell elkülöníteni a húsos és tejes főzéséhez és elfogyasztásához használt edényeket és eszközöket (tányérokat, evőeszközöket). Szokás megjelölni őket, vagy más-más színűeket, mintájúakat használni.
A mosogató – hacsak nincs kettő – azonnal tréfli (nem kóser) lesz, ha húsos és tejes ételmaradék kerül bele. A tányérokat ezért nem a mosogatónak ugyanabban a medencéjében öblítik le. Praktikus a kiemelhető öblítőtál használata. Hasonló módon a szárítórácsot is megkülönböztetik. Elterjedt gyakorlat, hogy más-más színű, vagy mintájú törlőrongyot használnak a húsos és tejes edényekhez: a piros a húsos, a kék a tejes.
Kóser étel nem kóser edényben
Minden olyan edény, amelyben (még ha véletlenül is) nem kóser élelmiszer főztek vagy tálaltak, tréfli edénnyé válik. Ennek következménye, hogy minden kóser élelmiszer fogyasztása tilos, ami ilyen edénybe kerül.
A „kaserolás” módszerei
Tréfli edényt általában lehetséges kaserolni (ún. kóserolás), vagyis az edényt újból kóserrá lehet tenni. A cserép-, zománc és porcelán holmit nem lehet kóserolni. A kóserolás műveletei változatosabbak, mintsem fel lehetne sorolni őket. Érdemes szakavatott tanácsát kérni.
Budapesten ma már nem elképzelhetetlen dolog a kóserság betartása. Kis konyhában is megvalósítható a kóser főzés. Sok minden könnyen beszerezhető, például kóser hús, szalámi stb. A kóser étkezés betartása hagyományőrző zsidó számára nemcsak kötelesség, hanem boldogság is.
Megj.: Aki új kóser konyhát szeretne létrehozni, vagy régi konyháját kaseroltatni szeretné, illetve további információkat az alábbi telefonszámon kaphat:
