Az áldott emlékű lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy a támuz 17. és áv 9. közti három gyászhétben kiemelkedően fontos az adakozás és a tóratanulás, elsősorban pedig a Szentély megépítésével kapcsolatos szakaszok tanulmányozása. A Rebbe javaslatának megfelelően idén is sorozatot indítunk. A három gyászhét során a Szentélyekkel kapcsolatos fogalmakat és a Szentélyek különféle tárgyait, illetve tereit mutatjuk be egy-egy rövid írásban olvasóinknak.
A héberül Bét Hámikdásnak nevezett épület nevében magyarul is szerepel a „szent” szó: Szentély.
A szentség, a megszenteltség (héberül kedusá) a zsidóságban elkülönítettséget jelent, és ez nemcsak különleges státuszt jelent, hanem sok esetben sajátos kötöttségeket vagy korlátozásokat, illetve másoknál több feladatot is.
Izrael földje szent föld – így is nevezik: Erec Hákodes, Szentföld –, azon belül Jeruzsálem magasabb szintű szentséget képvisel, a szent városon belül pedig a Templom-hegy a legszentebb. Természetesen ezen belül is vannak a szentségnek fokozatai. Ahogy a Misna (Kelim) mondja: „A szentségnek tíz szintje van, Izrael a legszentebb az országok között… Jeruzsálem a legszentebb Izraelben… a szentek szentje [a jeruzsálemi Szentély épületének legbelső kamrája] képviseli a szentség legmagasabb fokát.”
A szentség, mint említettük, elkülönít – kiemel és egyben kötelezettségeket von maga után. Önmagában álló, nem látható, nem tapintható, mégis létező és komoly hatással bíró erő. Ilyen szempontból talán az elektromossághoz hasonlítható, mely önmagában szintén nem látható, ám kétségtelenül létezik és hat a környezetünkre. Ha valaki félretesz egy pénzdarabot azzal a céllal, hogy később adományba adja, akkor később nem gondolhatja meg magát és nem vásárolhat rajta. A pénzdarab attól a pillanattól fogva, hogy szent célra elkülönítettük, szentséget hordoz és nem használható fel másra.
A szentség vonatkozhat tárgyra, ételre, időszakra (pl. sábát), emberekre és helyszínekre is. A Föld országai között Izrael Földje a legszentebb, Izraelen belül Jeruzsálem, Jeruzsálemen belül a Szentély, a Szentélyen belül pedig annak legbelső kamrája, mely a beszédes „szentek szentje” nevet viseli. Itt állt, egy sziklán az áron hábrit, a frigyláda, benne a kőtáblákkal. A szikla nem volt más, mint a világ alapköve, az a pont, ahonnan az egész teremtés kiindult.
Bár már és még nem áll a Szentély, a Templom-hegy szent. Ugyanígy szent a zsidó nép örök fővárosa, Jeruzsálem is, ahogy örökké szent marad a zsidók Istentől kapott földje, Erec Jiszráel, Izrael Földje is.
