„A bölcsek ragyogni fognak, mint a mennybolt ragyogása, és sokak megigazítói mint a csillagok, örök időkre” – ezzel a lírai hasonlattal illeti Dániel könyve (12:3) az utolsó időkben fellépő igaz tanítókat.

Idézzük meg eredeti nyelvén is a Szentírás egyik legszebb mondatát:„Vöhámászkilim jázhiru közohár háráki’á umácdikéj hárábim kökochávim löolám váéd”

 וְהַמַּשְׂכִּלִים יַזְהִרוּ כְּזֹהַר הָרָקִיעַ וּמַצְדִּיקֵי הָרַבִּים כַּכּוֹכָבִים לְעוֹלָם וָעֶד

A mászkil משכיל jelentése tanult személy, az észt jelentő széchel – שכל – szóból. A hászkálá – השכלה – jelentése: művelődés, műveltség, végzettség.

A jázhiru és a közohár szavak a zohár – זוהר – ragyogás, fénylés szó ragozott alakjai. A Zohár címet adták a zsidó ezotérika legjelentősebb alkotásának is.

A ráki’á – רקיע – mennyboltot jelent: a sámájim – שמיים – azaz ég, menny rokonértelmű kifejezése. A ráki’á szó rokonságban áll a háttér jelentésű rék’á – רקע – szóval. 

(A ’ [felsővessző] pillanatnyi megállást jelent szó közben.)

A kochávim – כוכבים – csillagok. Egyes számban kocháv – כוכב. Csillag.

A Nap héberül semes (שמש), de használatos rá a chámá (חמה) kifejezés is, a chám (חם), azaz meleg szóból. A vele kapcsolatos fogalmak mindkettőt használják. A napfelkelte – zrichát hásemes (זריחת השמש), vagy röviden zrichá (זריחה), míg a napnyugta – ski’át hásemes (שקיעת השמש), vagy ski’á (שקיעה).

A napfogyatkozás viszont likuj háchámá (ליקוי החמה), ahol likuj fogyatkozást, hiányosságot jelent. Például, ha valakinek nagyon kevés esze van, akkor az illető loké böszichlo (לוקה בשכלו); a széchel (שכל), mint feljebb tanultuk, észt jelent.

Vissza az égiekhez. A Hold héberül járéách (ירח), de itt is létezik egy rokonértelmű szó: a l’váná (לבנה), a láván (לבן), azaz fehér szóból. Az újhold – járéách chádás (ירח חדש), vagy járéách bömolád (ירח במולד) vagyis „hold születőben” – ekkor kezdődnek a zsidó hónapok. 

A telihold – járéách málé (ירח מלא).

A műholdra a héber nyelvújítók a lávján (לוויין) kifejezést alkották meg – a livá (ליווה), kísér igéből.

Az Esthajnalcsillagként is ismert Vénusz bolygó héber neve – Noga (נוגה). A név első ízben a Talmudban jelenik meg.

Az égen vöröslő Mars bolygó héber neve – Má’ádim (מאדים), a vöröset jelentő ádom (אדום) szóból.

A Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója a Cedek (צדק) nevet kapta. Ez a szó igazságot jelent, és a Talmudban azért adták neki ezt a nevet, hogy ellentétben álljon a bolygó latin névadójával, Jupiterrel, a rómaiak főistenével.

forrás: