Idén is megrendezésre kerültek a Mádi Zsidó Napok június utolsó hétvégéjén. A rendezvényen Mendy Myers, Megyeri Jonatán, Faith Asher, valamint feleségeik gondoskodtak az előadásokról, a hétvégére érkező gyerekeket pedig a Kábálát Kids programjai kötötték le, amíg szüleik spiriutálisan feltöltődtek. 

Moshe ben Eliezer Lipman rabbi teremtette meg a szervezett zsidóság alapjait Mádon. A tudós férfiú Oswiecimben (Auschwitz) született és 1734-ben érkezett a hegyaljai kis községbe. Abban, hogy ennek a kultúrának vége szakadt, később Auschwitznak elsődleges szerepe volt. 

A hagyományok azonban néhány éve újjászülettek. Az immáron hetedik alkalommal megrendezett Mádi Zsidó Napok bevezető előadását Tóth Eszter tartotta, aki olyan, 18. századi levéltári kincsek bemutatásával szolgált, amelyeken még a község mostani lakói is csak álmélkodtak. Az amatőr történész azért bukkanhatott rá az elmúlt évekig porosodó zsidó tárgyú dokumentumokra, mert a kiemelkedő képességű Kazinczy Ferenc, aki hangyaszorgalommal koptatta 1815 és 1831 között a zempléni levéltár létráit, megőrizte ezeket a kincseket az utókornak. Ezért is viseli nevét a budapesti “zsidó háromszög” egyik legfontosabb utcája.

Az idei rendezvény sem jöhetett volna létre Frank Mariann, a Csodarabbik útja és az EMIH által felügyelt mádi rabbiház vezetője nélkül, aki sokszínű programot állított össze az érdeklődőknek. A közönség Ihász Álmos séf segítségével betekinthetett a pita és humuszkészítés rejtelmeibe, a hölgyek pedig megismerkedhettek Myers Tzivia, Faith Ráchel, valamint Szilánk Zsuzsa jóvoltából a haj eltakarásának háláchikus és spiritiuális jelentőségével, és még egy parókakészítési bemutatón is részt vehettek.

Péntek este a főszerepet a rabbiház szomszédságában álló, 1795-ben épült, gyönyörű, barokk stílusú zsinagóga vette át, amely nem kevesebb, mint 150 éven keresztül szolgálta a szép számú mádi zsidó közösséget. Érdemes megjegyezni, hogy építését két gazdag borkereskedő család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A köveket kizárólag zsidók fejtették ki a környező zempléni hegyekből az építkezéshez, idegen kéz nem érinthette azokat. A 130 férőhelyes imaházat egy bonyhádi rabbi, nevezetesen Boskovitz Wolf szentelte fel. Ezúttal Faith Asher, az EMIH budavári rabbija vezette az istentiszteletet, amelyre nemcsak Budapestről és környékéről, de Észak-Magyarországról, Miskolcról is szép számmal érkeztek hívők.

A szombat reggeli ima és tóraolvasás előtt, melyen kiemelkedő szerep jutott Myers Mendy szentendrei rabbinak is, Megyeri András Jonathan rabbi az askenázi és a szefárd közösségekről tartott előadást. A középkorban a Közel-Keletről és az Ibériai-félszigetről Németországba költöző zsidók alkalmazták új lakóhelyükre az askenázi kifejezést. A szó Szászország nevének héberesítése (Sachsen – Áskenáz). Néhány nemzedék alatt kialakították a német nyelvhez hasonló, de héber elemekkel dúsított és héber betűkkel írott jiddis nyelvet. Nagy számban ők érkeztek Magyarországra, köztük Tokaj-Hegyaljára is.

A szombati sóletevést követően, Myers Mendy rabbi bizonyította, hogy néhány röpke esztendő alatt olyan kiválóan elsajátította a magyar nyelvet, hogy már a tudományos irodalmat is értőn tanulmányozni tudja. 

A nap a mádi zsidó temetőben nyugvó cádikok sírjának felkeresésével zárult.

Fotó: Megyeri Jonatán