„Egyszerűen csak zsidó” – a legtöbb európai zsidó nem sorolja magát egyik irányzathoz sem az Európai Unió 11 tagállamában és Nagy-Britanniában elvégzett felmérés szerint. A kutatás eredményeiről a Haaretz közölt összefoglalót.
A legtöbb válaszadó inkább vallási kisebbségként tekintett magára, mintsem nemzetiségként, még azok is, akik egyébként nem a Tóra előírásai szerint élnek. Identitásukban fontosabb szerepet játszik a holokauszt emléke, mint Izrael Állam vagy az istenhit.
A kutatást a londoni székhelyű Jewish Policy Research on European Jewish Identity elnevezésű szervezet végezte „Zsidói identitások Európában: Mi, miért és hogyan?” címmel. Összesen több mint 16 ezer embert kérdeztek meg Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. A legnagyobb lélekszámú közösség Franciaországban, a legkisebb pedig Dániában működik.
Az adatokat még 2018-ban gyűjtötték az Európai Unió megrendelésére, ám korábban nem tették közzé azokat. A válaszokat Sergio Della Pergola professzor, a zsidó demográfiai kutatások egyik legnevesebb szakembere dolgozta fel Dr. Daniel Staetsky-vel együttműködve. „Nagyon sok elgondolkodtató dolgot tudhattunk meg a felmérésből, amelyek hasznosak lehetnek a zsidó oktatás fejlesztése és a közösségépítés szempontjából” – mondta Dr. Jonathan Boyd, a kutatást végző szervezet vezérigazgatója.
A felmérésből kiderült, hogy amíg az európai zsidók többsége részt vesz a pészáhi széder estén és böjtöl jom kipurkor, addig rendszeres zsinagógalátogatóból nincs túl sok, és a kóserság vagy a sábát előírásait sem követik nagy számban. Ezzel együtt a fiatalabb nemzedékben sokkal többen vallják magukat ortodoxnak vagy háredinek, mint az idősebbek között.
Amikor zsidó identitásuk legfontosabb elemeiről kérdezték a résztvevőket, a következő válaszokat adták:
- A holokauszt emléke: 78%
- Antiszemitizmus elleni küzdelem: 73%
- A zsidó néphez tartozás érzése: 66%
- A zsidó ünnepek megtartása családi körben: 52%
- Izrael támogatása: 51%
- Zsidó kultúra: 42%
- Istenhit: 33%
- Az adakozás hagyománya: 32%
A felmérésben rákérdeztek az egyes irányzatok támogatottságára is. Itt az derült ki, hogy Belgiumban a legnépszerűbb az ortodoxia (43%), Spanyolországban pedig a reform judaizmus (25%). Belgiumban egyébként szinte a teljes ortodox közösség egy városban, Antwerpenben koncentrálódik.
| Magyarországon a következő válaszokat kapták: „Csak zsidó” – 60%, egyik kategóriát sem jelölte meg vagy többet is igaznak érzett magára: 24%, hagyománytisztelő: 9%, reform: 5%, ortodox: 2%. |
Belgium és Franciaország kivételével minden vizsgált államban a „csak zsidó” meghatározás győzött jelentős fölénnyel. Magyarország mellett Olaszországban, Dániában és Lengyelországban sorolta magát ebbe a kategóriába a megkérdezettek több mint fele.
Ha az összes vizsgált állam eredményeit összegezzük, a következő eredményt kapjuk: 38% „csak zsidó”, 24% hagyománytisztelő, 15% reform, 13% ortodox (közülük 61% hagyományos ortodox, 39% háredi).
Az európai zsidók többsége tehát nem azonosul egyetlen irányzattal sem.
Az Egyesült Államokban éppen fordított a helyzet. A Pew kutatócég vizsgálata szerint az amerikai zsidók 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egy bizonyos irányzat követője. 37% jelölte meg a reform judaizmust, 17% a konzervatív mozgalmat és 9% az ortodoxiát.
Az európai zsidók esetében éles különbség mutatkozik a generációk között. A 16 és 29 év közötti fiatalok sokkal inkább követik a vallási előírásokat, mint a 70 évnél idősebbek. Amíg az ortodoxia átlagosan 13%-os eredményt könyvelhetett el, addig a fiatalok 22%-a jelölte meg az ortodox kategóriát, a 70 évvel idősebbeknek pedig csupán 5% -a és leginkább (49%-ban) „csak zsidónak” vallották magukat.
A felmérésből nyilvánvalóvá vált, hogy az európai zsidók sokkal inkább tekintenek magukra vallási, mint nemzetiségi kisebbségként, még akkor is, ha nem élnek a vallási előírások szerint. Amikor arról kérdezték őket, hogy mi adja zsidó identitásuk alapját 35%-a vallást jelölte meg. További 26% a családi származást, 11% a kultúrát, 10% a zsidó örökséget, 9% az etnikai hovatartozást és 3% a neveltetést nevezte meg.
A vallási kötődés az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban játszik kiemelt szerepet, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és Hollandiában pedig kevésbé fontos. A legerősebb zsidó identitásról Belgiumban, a leggyengébbről Lengyelországban adtak számot. Az identitás erősségét egy 10 fokú skálán kellett megadni: Belgiumban 8.8, Lengyelországban 6.4 volt az eredmény.
A kutatás során vizsgálták a vallási előírások betartását is.
Az első helyen a pészáhi széder végzett, melyen a megkérdezettek 74%-a a legtöbb évben részt vesz. Ezt követi a jom kipuri böjt (62%), a péntek esti gyertyagyújtás (47%), a kóser konyha (34%), a legalább heti egyszeri zsinagógalátogatás (23%), a szombat megtartása (15%). 17% nyilatkozott úgy, hogy a fenti szokások közül semmit sem gyakorol.
Az Izraelhez való kötődés vizsgálata arra mutatott rá, hogy Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában a zsidók valamivel több, mint fele közelebb érzi magához Izraelt, mint azt az országot, ahol él. Magyarországon, Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig inkább a saját országukhoz kötődnek a zsidók.
Címlapkép: Cteen Facebook