Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) ma délelőtt tette közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve: Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban. A jelentés készítői nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust.
A felmérést 2012 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közreműködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerű valószínűségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.
A válaszadók 66 százaléka szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76 százalék pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.A felmérést megelőző 12 hónapban az összes válaszadó 21 százaléka tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2 százaléka volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak. A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76 százaléka a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.
A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetőbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
A felmérés alapján az országok között is jelentős különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözőségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérő alakulását mutatja. Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9 százaléka nyilatkozta, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59 százalékot.Lettországban csak a válaszadók 8 százaléka állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28 százalék, Franciaországban pedig már 73 százalék volt ez az arány.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) szerint az antiszemitizmus problémát jelent a felmérésben szereplő uniós tagállamokban. A válaszadók háromnegyedének (76 százalék) meglátása szerint az elmúlt öt évben az antiszemitizmus súlyosbodott a lakóhelye szerinti országban.A válaszadók közel fele tart attól, hogy antiszemita szóbeli bántalmazás vagy zaklatás áldozata lehet a következő 12 hónapban, és egyharmaduk (33 százalék) fél a fizikai erőszaktól ugyanezen időtartam alatt.
A válaszadók közel egynegyede mondta, hogy legalább esetenként nem látogat el zsidó eseményekre vagy helyszínekre, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott vagy útban odafelé. Az összes válaszadó több mint egynegyede legalább esetenként elkerül bizonyos helyeket lakóhelye környékén, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott. A megkérdezettek azt mondták, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban antiszemita megkülönböztetéssel leginkább a munkahelyen (az adott időszakban munkahellyel rendelkező válaszadók 11 százaléka, illetve munkakeresés közben (a munkakereső válaszadók 10 százaléka), valamint az iskolában, illetve képzésen tapasztaltak (ezek a területen a válaszadók az őket személyesen és szülőként ért hátrányos megkülönböztetést is ide vehették – az iskolában tanuló vagy képzésen részt vevő válaszadók – illetve azok, akiknek gyermeke iskolában tanul vagy képzésben vesz részt – 8 százaléka érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés érte az ezen a területen dolgozók részéről.
A fizikai erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést tapasztalt válaszadók közel kétharmada nem jelentette a legsúlyosabb esetet a rendőrségnek vagy bármilyen más szervezetnek. Az elmúlt öt évben antiszemita zaklatást tapasztalt válaszadók háromnegyede nem jelentette a legsúlyosabb esetet. Több mint négyötöde azoknak, akik úgy érezték, az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetésben részesültek zsidó származásuk miatt, nem jelentették a legsúlyosabb esetet.
A válaszadók körülbelül fele, térségtől függően 43–53 százaléka nem ismeri a zsidókat a hátrányos megkülönböztetés ellen védő jogszabályokat. A válaszadók leginkább a foglalkoztatás terén ismerik a megkülönböztetés elleni jogszabályokat, és az áruk és szolgáltatások esetében, például egy üzlet, étterem, bár vagy szórakozóhely felkeresésekor biztosított védelemről tudnak a legkevesebbet.
Magyarországon a válaszolók 57 százaléka tart attól, hogy a következő 12 hónapban szóbeli inzultus érheti és 33 százalék tart fizikai agressziótól. A nyolc ország között – Franciaország és Belgium után – ez a harmadik legrosszabb arány. Ami pedig az antiszemita zaklatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatokat illeti, a magyarországi válaszolók 35 százaléka számolt be ilyenről az elmúlt egy évre visszatekintve, és 43 százaléka az elmúlt öt évre visszanézve. (Itt zaklatásnak minősül az internetes zsidózás is.) Ez a legrosszabb arány a nyolc ország között.
Kovács András, a CEU professzora, aki részt vesz a vizsgálatban, a magyar adatokhoz a következőt fűzte hozzá: azokban az államokban, ahol erős az iszlám szélsőségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsősorban a verbális erőszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erősödésében kiemelkedő Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak. Ez erős félelmeket gerjeszt.
Zsido.com/MIX