Szukkot ünnepének hetedik, utolsó napján Eszter királynét hívják meg az ünnepi sátorba. Eszter királyné a purimi történet hősnője, Áchásvéros (Xerxész) király gyönyörű felesége, aki leleplezte a gonosz Hámánt és a zsidók ellen szőtt gyilkos tervét. Az egész történet Eszter könyvében – héberül megilát Eszter – olvasható. Ez a könyv a Tánáh, a zsidó Biblia Ktuvim, vagyis Iratok elnevezésű csoportjába tartozik.
A palotabeli életét megelőző időkről annyit tudni, hogy anyját Ávichájilnak hívták. Családja azon zsidó családok közé tartozott, akiket elhurcoltak Izraelből Babilóniába, Eszter pedig elárvult és nagybátyja vagy unokatestvére, Mordecháj nevelte. Az Eszter perzsa név, azt jelenti: „esthajnalcsillag”, de kapcsolódik a „rejtett” jelentésű héber kifejezéshez (nisztár) is. A történetben sehol nem szerepel Isten neve, mégis rejtetten Ő az, aki irányítja a történéseket. A megila megemlíti emellett a héber nevét is: „Hádászá, ő Eszter” – olvasható. A héber név jelentése: mirtusz, és a bölcsek szerint Eszter olyan jóindulatú és kedves volt, mint amilyen illatos a mirtusz. Egy másik magyarázat szerint: a mirtusz illata édes, ám íze keserű, ugyanígy Eszter kedves volt Áchásvéros királyhoz, de kíméletlenül elbánt a gonosz Hámánnal. Azt is mondják, hogy a bőre zöldes színű volt, akárcsak a mirtusz levelei.
A történet röviden
Áchásvéros király kivégezteti feleségét, Vástit, mivel az asszony nem tett eleget egy kérésének. Ezután követekez küldenek szerte a hatalmas birodalomba, és minden szép lányt összegyűjtenek. Hosszas felkészülés után a király elé viszik őket, és a király a csodálatos szépségű Esztert választja. Eszter – a szent életű, tóratudós nevelője, Mordecháj tanácsára – nem fedi fel a király előtt zsidóságát. A bibliai történeteket kiegészítő midrás elmondja, hogy Eszternek hét szolgálólánya volt, akik naponta váltották egymást, így könnyedén számon tudta tartani, hogy mikor van szombat és növényi alapú, elsősorban különféle magokat tartalmazó étrenden élt, hogy betarthassa a kóserság szabályait is. Mordecháj, a palota környékén járva, hogy Eszterről információhoz jusson, kihallgatja két palotaőr tervét. Bigtán és Teres a király meggyilkolását tervezte, Mordecháj tudatta ezt Eszterrel, aki pedig továbbadta a hírt a királynak és így megakadályozták a merényletet.
Mindeközben a hírhedt zsidógyűlölő, Hámán lesz a király főminisztere. Mordecháj nem hajlandó meghajolni Hámán előtt (a midrás azt mondja, hogy Hámán egy bálványszobrot hordott a nyakában és az istenfélő Mordecháj nem hajolt meg egy bálvány előtt), és Hámán elhatározza, hogy kiirtja a zsidókat. Mordecháj felszólítja Esztert, hogy álljon a király elé és akadályozza meg ezt a szörnyűséget. Mordecháj és a többi zsidó három napon át böjtöl Eszterrel együtt, majd Eszter – halálos ítéletet kockáztatva ezzel – hívatlanul a király elé lép. Lakomára, majd azon egy következő napi lakomára hívja a királyt és főminiszterét. A második estén elmondja a királynak, hogy zsidó és valaki az ő és egész népe életére tör. A király felháborodásában kimegy a kertbe, és amikor visszatér, az életéért rimánkodó Hámánt felesége kerevetén találja. Hámánt felakasztják arra az akasztófára, amit Mordechájnak ácsoltatott, a zsidók pedig felfegyverkezve várják a napot, amikor az egész országban ellenük támadnak és sikeresen megvédik magukat.
Mint látható, Eszter nem csupán gyönyörűséges és elbűvölő volt, de bátor és istenfélő nő is, végletekig elkötelezett az Örökkévaló Isten és saját népe iránt. Életét kockáztatva lépett a király elé, hogy megmenthesse zsidó testvéreit. Itt fontos kiemelni, hogy ekkor a király már harminc napja nem hívatta őt magához, vagyis – úgy tűnt – nem tartott igényt a társaságára.
A palotában érvényes szabályok szerint főbenjáró bűn volt hívatlanul a király elé járulni, és az uralkodó pillanatnyi kedve döntötte el, hogy életben marad-e, aki ilyet tesz. Eszter vállalta ezt a kockázatot, csupán annyit kért, hogy a zsidók böjtöljenek érte, mielőtt a király elé járul, ha pedig odaveszik, hát odaveszik, mondja.
Egy olyan korban és helyen, amikor és ahol száműzetésben élő idegennek, zsidóknak és nőknek semmiféle joga nem volt, Eszter képes volt arra, hogy saját identitását mindvégig megőrizve, zsidó nőként álljon ki, szembenézve a halállal is, hogy megmenthesse azokat, akik közé tartozott akkor is, amikor a legmagasabb körökbe emelkedett. Bátorsága a hét zsidó prófétanő közé emeli, mivel ő volt az, akinek az önfeláldozó közbenjárása nélkül nem menekülhettek volna meg a zsidók. Azt mondják, Áchásvéros és Eszter frigyéből egy fiú született, aki nem volt más, mint Dareiosz király. Eszter úgy nevelte, hogy mindig jól bánjon a zsidókkal. Ő volt az, aki feloldotta a Szentély felújjáépítésének tilalmát és ennek nyomán épült fel a második Szentély.
Egy hagyomány szerint Áchásvéros király halála után a gonosz Hámán hívei bosszút akartak állni Mordechájon és Eszteren, akik ezért a ma Iránban található Hamedánba menekültek. Az ottani zsidó közösségben leltek menedékre, majd igen hosszú életük végén ott is haltak meg. Sírjuk a mai napig látogatható. Egyes vélemények szerint az épület valójában I. Jazdegerd szasszanida uralkodó zsidó feleségének, Susánduktnak a sírját rejti, aki a purimi történet után mintegy ezer évvel élt.
Hagyományos vendég: Dávid király
Chábád hászid vendég: Rebbe Rásáb