A II. Rámszesz, a zsidókat fogva tartó fáraó idejéből származó értékes leletekre a Rison Lecion közelében fekvő Pálmáchim Nemzeti Park strandján végzett felújítási munkálatok során bukkantak – írja a Times Of Israel.
A barlangot akkor vették észre, amikor egy munkagép elmozdított egy sziklát, mely alatt egy 2,5 méter mélyen fekvő, érintetlen sírbarlang tárult fel, benne számtalan edénnyel és csontvázzal. Azonnal értesítették a régészeti hivatal munkatársait, akik a helyszínre siettek. „Egészen hihetetlen felfedezés. Ezen a helyen nem járt ember több mind három évezreden keresztül” – mondta Uzi Rotschild, aki az először mérte fel a négyzet alakú barlangot.
„Egyszer az életben élhet át az ember ehhez hasonlót. Mintha egy Indiana Jones filmben lennék. Ezeket a tárgyakat senki sem érintette meg az elmúlt 3300 évben”
– tette hozzá kollégája, Eli Jánáj.
A szakemberek szerint az edények feltehetően Libanonból, Szíriából és Ciprusról származnak és az adott korban tipikus temetkezési kellékeknek számítottak. Az agyagedények különböző méretűek és formájúak, némelyik vörös festést is kapott. Vannak olyanok, amelyekben csontokat tároltak, mások főzésre szolgáltak. Az olajos mécsestartókban még a megégett kanócokat is megtalálták. A szerves anyagból készült tárgyakból nem sok maradt, de azonosítottak egy tegzet, melyben bronz nyíl- vagy dárdahegyeket tároltak.
Az elsősorban a gyerekekkel érkező családok között népszerű Pálmáchim tengerparton már korábban is tártak fel értékes régészeti leleteket. A muszlim korban település állt itt, a kánaánita korban, mintegy 3500 évvel ezelőtt pedig erődítmény védte a környéket. Akkoriban ez a terület egyiptomi befolyás alatt állt, a kánaáni népek a fáraó vazallusai voltak. A most feltárt sírbarlangot a késői bronzkorban, II. Rámszesz idején hozták létre. Ő volt az a fáraó, aki szorongatta a rabszolgasorban sínylődő zsidókat Egyiptomban, majd a tíz csapás hatására szabadon engedte őket. II. Rámszesz fia, Mernefta győztes háborúkat vívott a térségben s a tetteit megörökítő sztélén olvasható először az „Izrael” kifejezés idegen nyelven.
„Ebben a korszakban, az egyiptomi fáraók XIX. dinasztiájának idején Kánaán földje az egyiptomiak uralma alatt állt, ami megteremtette a nemzetközi kereskedelemben való részvétel feltételeit. A Ciprusról, Ugaritból (a mai Szíria északi partvidékéről), illetve a helyi városokból, Jafóból, Asdodból, Askelonból és Gázából származó edények a gazdaság és a társadalom fejlettségéről tanúskodnak. Az itt élő emberek fontos szerepet játszottak az élénk part menti kereskedelemben” – magyarázta Jánáj.
„Mivel a sírbarlang érintetlen volt és sohasem dúlták fel sírrablók, rengeteg információval gazdagodtunk általa a késő bronzkor temetkezési szokásaival kapcsolatban”
– tette hozzá.
Üröm az örömben, hogy a 3300 évig érintetlen sírbarlang tárgyai közül több darab eltűnt, mielőtt a régészek lezárhatták ismét volna a bejáratot, pedig őrizték a területet. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult. Az Izraeli Régészeti Hatóság jelenleg több egyetemmel is tárgyalásokat folytat egy teljes körű feltárás megszervezése érdekében.