Az elmúlt időszakban látott napvilágot a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére a vészkorszak magyarországi túlélőinek kárpótlása céljából a rendszerváltást követően elindított folyamat teljes iratanyaga a Veritas Történetkutató Intézethez kerülhet. A levéltári törvény küszöbön álló változtatásával az egykori Kárpótlási Hivatal dokumentumgyűjteménye így egy olyan intézethez juthatna, amellyel kapcsolatban a zsidó közösség köreiben bizalmi kérdések merültek fel. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) véleménye szerint a zsidó érintettségű adatok és dokumentumok kizárólag a holokauszt túlélőinek képviseletével foglalkozó szervezeteknél – vagy bevonásukkal – lennének megnyugtató biztonságban. Ezért a vallási szervezet levélben fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Lázár Jánoshoz annak érdekében, hogy a kényes témát zsidó szervezetek bevonásával sikerüljön megnyugtató módon rendezni.

 

A kormány által benyújtott módosító indítvány, amelyet szeptember végén tárgyalt az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, a holokauszt során üldözött zsidóság és leszármazottaik személyes adatait a Veritas Történetkutató Intézethez juttatná. Ezzel valamennyi erőfeszítés, amely csaknem negyed évszázada azon magyar állampolgárok erkölcsi és anyagi kárpótlását célozza, akik a szélsőjobboldali őrület tombolásának elszenvedői voltak, nem várt nehézségekkel találkozik. A kormány által benyújtott módosító indítvány, amelyet szeptember végén tárgyalt az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, a holokauszt során üldözött zsidóság és leszármazottaik, valamint az üldöztetésben hovatartozásuk, meggyőződésük miatt ugyancsak érintettek személyes adatait egy olyan történettudományi intézményhez juttathatná, amellyel kapcsolatban a zsidó közösség széles köreiben súlyos bizalmi kérdések merülnek fel.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) véleménye szerint a meghurcolt magyar zsidó emberek sorsával kapcsolatos, érzékeny személyes adatokat tartalmazó dokumentumok egyedül a holokauszt túlélőinek érdekképviseletével, kárpótlásával foglalkozó szervezeteknél – vagy azok bevonásával – kerülnének biztonságba. Ennek megfelelően az EMIH azt javasolja, hogy a zsidó származásuk miatt súlyos hátrányokat szenvedők támogatására létrejött Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) vállalja magára az iratanyag gondozásának vagy felügyeletének a feladatát. A széles körben elismert közalapítvány ugyanis nem csupán az összes mérvadó zsidó és a holokauszt túlélőivel foglalkozó szervezetet tudhatja a tagjai között, hanem állami delegáltjai is vannak. Az EMIH megítélése szerint éppen ezért a helyzet megnyugtató rendezését az segítené a legjobban, ha a MAZSÖK létrehozna egy, az iratanyag értő gondozására mindenben alkalmas archívumot, és ezzel továbbra is a zsidó közösség kezében maradhatna a fájó emlékek gondozásának különösen érzékeny és nagy felelősséget igénylő feladata.

Az EMIH szerint a mindenki számára kedvező végeredmény eléréséhez széles körű egyeztetésre és a kényes kérdés értő kezelésére van szükség. Éppen ezért a Hitközség ma eljutatta javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Lázár Jánoshoz, amelyben azt indítványozza, hogy a következő Zsidó Közösségi Kerekasztal kiemelt témája az üldözött zsidóság iratanyagának elhelyezése legyen, feladata pedig a kérdéssel kapcsolatos vélemények számbavétele, és ezen keresztül a feladat megfelelő rendezése.