Ritka, perzsa kori ciprusi pénzérmét talált egy ásdodi strandfelügyelő a tengerparton.
Nem mindennapi leletre bukkant egy ásdodi önkormányzati dolgozó, aki eredetileg a strandolók által elveszített ékszereket és más értéktárgyakat kereste a tengerparton a homokban. A felfedezés azonban messze felülmúlta várakozásait, egy 2500 éves, rendkívül ritka ciprusi pénzérmét talált, amelyet a szakértők szerint most először sikerült Izrael területén azonosítani.
Avi Chaprak, az ásdodi strandokért felelős osztály helyettes vezetője körülbelül egy hónappal ezelőtt fedezte fel az érmét szolgálat közben. Korábban már látott hasonló ókori pénzeket, ezért felismerte, hogy különleges leletről lehet szó, az érmét pedig átadta az Izraeli Régészeti Hatóságnak.
Váratlan felfedezés a tengerparton
A vizsgálatok során kiderült, hogy az érme egy rendkívül ritka, ezüstbevonatú siglos, amelyet az időszámítás előtti 5. század közepén vertek az ókori Szalamisz városában, Ciprus keleti partvidékén. Abban az időben a sziget a Perzsa Birodalom fennhatósága alatt állt.
A körülbelül 11 grammos érme első pillantásra tömör ezüstnek tűnik, valójában azonban alapfémből készült, amelyet vékony ezüstréteggel vontak be. Yanniv David Levy, az Izraeli Régészeti Hatóság numizmatikai osztályának kutatója szerint ez a technika ismert volt a korabeli ciprusi pénzverésben, mivel a szigeten időnként ezüsthiány lépett fel.
Az érme
Az érme egyik oldalán egy balra néző, fekvő kos látható, a másikon pedig egy kosfej jelenik meg egy mélyített négyzetben, babérággal és három olyan jellel együtt, amelyek feltehetően az ókori ciprusi szótagírás betűi.
A perzsa korból származó nagyobb ezüstérmék ritkán kerülnek elő régészeti feltárások során, mert a mindennapi kereskedelemben gyakran kisebb darabokra vágták őket. Éppen ezért a teljes épségben fennmaradt példányok különösen értékesek.
„A tengerparti területről előkerült, teljes érmének minden szempontból rendkívüli jelentősége van, és fontos történelmi információkkal szolgálhat”
– hangsúlyozta a kutató.
Evangeline Markou, az athéni Nemzeti Görög Kutatási Alapítvány ókori ciprusi pénzveréssel foglalkozó szakértője szerint a szalamiszi érmék ugyan széles körben forogtak a Földközi-tenger keleti medencéjében, ám olyan példányok, amelyeknek pontos lelőhelye ismert, csak ritkán kerülnek elő.
A mostani lelet ezért új adatokkal szolgálhat a Ciprus és Izrael földje közötti kereskedelmi kapcsolatokról, valamint az emberek és áruk mozgásáról a perzsa korban.
A különleges felfedezésért az Izraeli Régészeti Hatóság elismerő oklevéllel jutalmazta Chaprakot.
„Számomra egyértelmű volt, hogy ez az érme közös örökségünk része, ezért azonnal átadtam a Régészeti Hatóságnak.
Ha ezzel akár egy apró darabkával is hozzájárulhattam Izrael földjének történetéhez és kutatásához, az nagy megtiszteltetés számomra”
– mondta a megtaláló.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.