“ELTEMETNI A KARAVÁN HŐSI HALOTTAIT”!

 

Az izraeli főrabbi döntése újabb feszültség forrása lehet

Az izraeli szfárádi főrabbi, Élijáhu Báksi-Doron legújabb halachikus döntése szerint, vallási kötelesség agnoszkálni és eltemetni azt a 22 hősi halottat, akit 1948-ban az arab csőcselék meggyilkolt és akik azóta is a kelet-jeruzsálemi moszlim temetőben vannak egy tömegsírban eltemetve.

1948 áprilisában, rövid idővel Izrael Állam kikiáltása előtt, egy orvosokból, ápolónőkből, betegekből és katonákból álló karaván indult Jeruzsálemből a Scopus hegyen levő Hadassza kórház felé. Útközben, amikor a karaván Seik Dzsarach arab falun haladt át, a csőcselék megtámadta a karavánt és 78 személyt meggyilkolt, a holttesteket megcsonkította, az autókat felgyújtotta. A holttestek közül 22 a mai napig eltűntnek van nyilvánítva, mivel a tetemeket nem azonosították, és nem hozták örök nyugovóra a zsidó-törvények szerint (Kéver Jiszráél).

Most váratlan fejlemény történt. Három évvel ezelőtt szenzációs értesülés érkezett Jósuá Levanon újságíróhoz, kinek édesapja is a karaván áldozatai között volt. Egy kelet-jeruzsálemi arab közölte vele bizalmasan, hogy az áldozatokat annak idején eltemették a kelet-jeruzsálemi moszlim temetőben, két közös sirbarlangban. Az arab szemtanuja volt a programnak és tanusága szerint maga is segített a tetemek összegyűjtésében és eltemetésében. Az ügyet annak idején a Jediot Áchronot közölte.

Josua Levanon és sorstársa, Árje Kerner, az izraeli honvédelmi minisztérium tisztviselője, kinek édesapja szintén a karaván áldozata volt – most Báksi-Doron országos főrabbihoz fordultak és halachikus véleményezést kértek, mi a teendő az eltemetetlen holttestek ügyében.

A főrabbi úgy döntött, hogy a tetemeket ki kell venni, agnoszkálni és zsidó temetést csinálni nekik. A tudomány mai állása mellett van lehetőség a holttesteket hitelt érdemlő módon azonosítani.

Levanon üdvözölte a főrabbi döntését, mondván, hogy az áldozatoknak kijár a végtisztelet, hogy zsidó katonai temetőben leljék meg örök nyugalmukat. Levanon és Kerner a felsőbírósághoz fordultak és kérték, utasítsa a honvédelmi és vallásügyi minisztériumokat, a sírbarlangok megnyitására a moszlim temetőben és a tetemek azonosítására.

Egy biztonsági forrás most azt mondta a Jediot Áchronotnak, hogy ha Izrael egyoldalu határozatot hoz a sirok megnyitására – anélkül, hogy ezt egyeztetné a Wakf illetékeseivel – “ez újabb feszültség forrása lehet Jeruzsálemben”.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 7. szám – 2014. július 21.