Kilencvenhárom éves korában elhunyt Władysław Bartoszewski, történész, közíró és politikus, volt lengyel külügyminiszter.

Bartoszewski fiatal korában a Lengyelországot megszálló náci csapatok ellen harcolt. 1940-41 között az Auschwitzi koncentrációs tábor foglya volt (az Auschwitzi első táborban, melyet egy régi lengyel kaszárnya helyén hoztak létre, főleg lengyel értelmiségieket és ellenállókat tartottak itt fogva).

Alapító tagja volt a Zegótának, a lengyel ellenállók zsidómentő szervezetének. A szervezet másik ismert tagja Irena Sendler volt, akinek a tevékenységéről nemrég film is készült. Bartoszewski részt vett az 1944-es Varsói felkelésben is. A háború után, a kommunista uralom alatt, gyakorlatilag egészen 1954-ig börtönben ült. Utána a Lublini Katolikus Egyetemen tanított modern történelmet, a Szabad Európa rádió tudósítója volt és előadott a „Repülő Egyetemeken” is. Részt vett a Szolidarítás mozgalomban, a katonai diktatúra idején deportálták.

1990-től fontos szerepet játszott az új Lengyelország politikai életében. Lengyelország ausztriai követe, szenátor és külügyminiszter volt. Aktívan dolgozott a lengyel-német kibékülés és a lengyel-zsidó párbeszéd területén is. Mint történész, mintegy negyven könyvet és 1200 cikket írt, elsősorban Lengyelország német megszállásának témájában.

1965-ben a zsidómentő tevékenységéért, a Jad Vasem intézet a „Világ Igaza” címmel tüntette ki, az elsők között a lengyel embermentők közül. Később tiszteletbeli izraeli állampolgárságot kapott.

Dan Diamant