A XV. századi itáliai kézirat mindössze 5 és fél centiméter átmérőjű és különleges módon kör alakúra vágták. A ma ismert legkisebb héber nyelvű középkori kéziratot a Kedem Aukciósház mutatta be – számol be az Arutz7. A könyvecskét jelenleg egy connecticuti város, Wilton egyik aukciósházában (University Archives) lehet megtekinteni a keddi jeruzsálemi aukció előtt. A kézirat az elmúlt negyven évben egy magángyűjtemény része volt.
A könyvecske további érdekessége apró mérete és kör alakja mellett, hogy egyetlen pergamenlapból vágták ki. A könyv tartalmaz egy máchzort, vagyis ünnepi (pészah, sávuot, szukot, ros chodes – újhold, ros hásáná – újév és jom kipur – engesztelőnap) imakönyvet. Apró méretének köszönhetően a könyvecske az imák rövidített verzióját tartalmazza csupán. Emellett olvasható benne néhány pijut, azaz vallásos költemény a nagyünnepekre, valamint a hágádá teljes szövege, az itáliai hagyományok szerint.
A köröcskék hétszer hét sorban helyezkednek el és mind a két oldalukra írtak, vagyis összesen 98 írott oldal szerepel a könyvben. Ez az elrendezés lehetővé teszi az imakönyv használója számára, hogy különféle összetételben hajtogassa a köröket és tegye láthatóvá az éppen aktuális részleteket. Amikor az ember befejezte az imádkozást, egyszerűen összehajtja az egész könyvet és kényelmesen elhelyezhető, könnyedén hordozható, kör alakú füzetkét kap.
A kézirat illusztrációi között ornamentális díszek szerepelnek: finoman rajzolt, zöld színű ágak és levelek, az iniciálékat rózsaszínnel és vörössel emelték ki. A jom kipuri Kol nidré imádság előtt egy angyal látható, amint egy trombitát tartó alak mellett megfújja a sófárt, a kosszarvból készült kürtöt. Látható benne továbbá a hágádá négy fiújának illusztrációja, Rábán Gámliel és más alakok kortárs ruhákban, kezükben boros serleget tartva, miközben éppen a második pohár bor fölött mondanak áldást, ezen kívül maceszt és keserűfüvet tartó figurák, valamint állatok (leopárd, nyúl és mások).
Eddig csupán néhány keresztény, illetve muszlim közösséghez csatolható kéziratot ismerünk, melyek a most felbukkanthoz hasonlítanak. A legismertebb ezek közül a 226 oldalas, keresztény imakönyvet tartalmazó Codex Rotundus (vagyis kör alakú kódex), amelyet Bruges-ben írtak és illusztráltak a XV. században. A XVI. és XVII. századi Iránból és Törökországból pedig a Korán néhány példánya ismert, melyeket miniatűr nyolcszögekre vágott papírra (nem pergamenre) írtak.
„Csak két másik hasonló héber kéziratot ismerünk és azt mondhatjuk, hogy méretében és nagyszerűségében egyik sem közelíti meg ezt a kéziratot. Ennél különlegesebbet még soha nem láttunk.”
– mondta Meron Eren, a Kedem Aukciósház alapítója és társelnöke.
Fotó: Kedem Auction House