Tisré hónap 25-ére (ebben az évben október 1.) esik a haszidizmus egyik legkedveltebb mestere, a berdicsevi Lévi Jicchák rabbi halálozási évfordulója. Forró szeretettől áthatott istenszolgálatát, csodás történeteit, a zsidó nép iránti szeretetét és azt, hogy hogyan állt ki értük az Égi Bíróság előtt, számtalan történet örökíti meg. Most az életét mutatjuk be olvasóinknak.
Lévi Jicchák rabbi egy évszázados rabbidinasztia 26. nemzedékéhez tartozott. Apja a huszjakovi Meir rabbi, anyja Szára Szása volt. A hagyomány szerint Lévi Jicchák születésének napján a Báál Sém Tov hatalmas, örömteli összejövetelt tartott, melyen arról beszélt, hogy a zsidó nép védőügyvédjének a lelke jött le a világba. A gyermek Lévi Jicchák egészen az esküvője napjáig apja szárnyai alatt tanult. Házasságkötése után felesége szülővárosába, Levertovba költözött. Ottani mestere, Smelke Horowitz rabbi (a nikolsburgi Smelke rabbi) ösztönzésére ment végül Mezricsbe, hogy ott a Báál Sém Tov 1760-ban bekövetkezett halála után a haszid közösség vezetését átvevő mezricsi mágidnál folytassa a tanulást. Lévi Jicchák hamarosan a mágid egyik legnagyszerűbb tanítványa és követője lett. Ebben az időben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot a ljádi Snéur Zálmánnal, aki a Chábád haszidizmus alapítója lett.
A szoros barátságnak köszönhető az is, hogy Lévi Jicchák egyik unokája, jó barátjának, Snéur Zálmán rabbinak egyik unokáját vette feleségül. A lány nem volt más, mint a második rebbe lánya.
Lévi Jicchák rabbi több állomás után végül 1785-ben érkezett Berdicsevbe, és ettől fogva majdnem 25 éven át vezette az ukrajnai városka zsidó közösségét. Híres haszid udvart alapított, közössége szerette és mindenben követte. Évente több ezren érkeztek hozzá Kelet-Európa minden szegletéből tanácsért, segítségért, inspirációért. Mindemellett nem volt könnyű az élet Berdicsevben. Hiába volt ugyanis pezsgő zsidó központ, mégis nagy mértékben befolyásolta a hászkálá, a „zsidó felvilágosodás” szelleme. A helyi színházban gyakran figurázták ki a hagyományokhoz hajlíthatatlanul ragaszkodó rabbit, de aki egyszer is találkozott vele személyesen, azt mindig meggyőzte őszinte, erőteljes és karizmatikus személyisége.
Lévi Jicchák rabbi empatikus volt és szelíd, és legendás volt az a szeretet, mellyel minden egyes zsidó felé fordult, annak spirituális vagy anyagi állásától függetlenül. Mindig mindenkiről csak jót feltételezett, és mindenkinek csak a jó oldalát látta.
Erről szól az alábbi anekdota
Egy szombati napon meglátott az utcán egy dohányzó fiatalembert. A dohányzás szombaton tilalmas tevékenység, a rabbi tehát odament az ifjúhoz és megkérdezte: „Mondd, hát elfelejtetted, hogy tilos szombaton dohányozni?” – Nem, nem felejtette el, érkezett a válasz. – „Akkor hát talán van valami ismeretlen ok, ami arra kényszeríti, hogy bűnt kövessen el?” – Nem, semmi ilyen ok nincs, jött a felelet. A fiatalember elmondta, hogy szándékosan és előre megfontoltan követte el a szombatszegést. Erre a rabbi égnek emelte a tekintetét és így szólt: „Világ Ura! Látod gyermekeid szentségét? Inkább bűnösnek vallják magukat, mintsem hogy akár csak egyszer is hazudjanak!”
Istent, akit „derbaremdiger” – kegyelmes, megbocsátó névvel illetett, végtelen szeretettel és odaadással szolgálta. Az imák egyes részeitől eksztázisba esett, sokszor előfordult, hogy ilyenkor felugrott az asztal tetejére. Egyszer, szukkot ünnepén annyira várta már, hogy elvégezhesse a luláv, a négy növény rázásának a micváját, hogy egész éjszaka ébren maradt, és amikor reggel végre elérkezett az idő, akkor izgalmában nem vette észre, hogy az etrog üvegszekrényben van. Az üvegen keresztül nyúlt az etrogért, és csak amikor már a kezében tartotta az illatos gyümölcsöt, akkor döbbent rá, hogy mi történt…
A berdicsevi Lévi Jicchák 1809-ben, tisré hónap 25-én adta vissza lelkét az Örökkévalónak. Berdicsevben található sírjához tízezrek özönlenek évente, hogy imádkozzanak és kérjék a rabbi közbenjárását az Égben. Bár voltak gyermekei, a város közössége olyan nagyra tartotta őt, hogy nem állított neki utódot, és attól fogva egy dáján – bíró irányította a közösséget. Amikor Lévi Jicchák rabbi elhunyt, azt mondta a breszlávi Náchmán rabbi:
„Mindenki, akinek van szeme, láthatja, hogy a világ fénye oltatott ki.”
Emléke legyen áldott!
Borítókép illusztráció, Pexel.