Kedves barátaim, testvéreim!
Miközben e sorokat írom nektek, éppen bevetésre készülök a Goláni dandár tartalékos műszaki alakulatának katonájaként.
Amióta búcsút mondtam a feleségemnek és a gyermekeimnek szimchát Tóra ünnepén, szinte semennyit sem aludtam és alig jutottam ételhez. Azonban még sohasem voltam ennyire eltökélt az életben. Az Örökkévaló küldötteiként kaptunk feladatot és a ti segítségetekkel végre is hajtjuk. Ahogy sok más amerikai gyerek, én is az 1973-as jom kipuri háború történetein nőttem fel, amikor teherautók álltak meg a zsinagógák előtt, hogy a férfiakat a harctérre vigyék. Hát most éppen ez történik velem is.
A nevem Ezzy Morgenstern. New Jersey-ben nőttem fel, de ma már az izraeli Jávniel városában élek a feleségemmel és nyolc gyermekünkkel. Jávniel egy álmos kisváros, távol az ország zajától, ezért szimchát Tóra reggelén még fogalmunk sem volt arról, hogy mi történik máshol. Elmentünk a zsinagógába, nekikezdtünk az imádkozásnak és éppen kidust tartottunk, amikor megjelent valaki és bejelentette, hogy támadás érte Izraelt. Igyekeztem figyelmen kívül hagyni az információt, mert szomorkodással úgysem megyünk semmire, meg ugye a gyűlölet ellen nincs jobb fegyver a vidámságnál. Később azonban érkezett még valaki, akitől megtudtam, hogy a helyzet rendkívül komoly. Ekkor hazarohantam és mivel vészhelyzetről volt szó, a szombat ellenére bekapcsoltam a mobiltelefonomat. Több száz Whatsapp üzenet fogadott, melyből kiderült, hogy az egységem pontosan két perc múlva eligazítást kap az interneten keresztül. A parancs rövid volt: azonnal szolgálatra kell jelentkeznünk, mert indulunk a frontra. Visszarohantam a zsinagógába, elbúcsúztam a gyerekeimtől, akik akkor már sajnos elég jól értesültek voltak az eseményekkel kapcsolatban. Azóta folyamatosan mozgásban vagyok.
A történések ismerősek, hiszen ez már a negyedik hadművelet, melyben részt veszek. Harcoltam a második libanoni háborúban és két korábbi gázai bevetésben. Most azokat a tanácsokat szeretném megosztani veletek, melyeket a katonáimnak is elmondok, mert ezek mindenkire érvényesek, függetlenül attól, hogy egyenruhát visel-e vagy sem.
1. Maradj optimista
Az egyik katona épp azt kérdezte, hogy véleményem szerint Izrael túléli-e ezt a háborút. Mondtam, hogy természetesen túléli. Ami történt, megtörtént, még fel sem fogtuk a veszteségeink súlyát. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk. Már voltunk ilyen helyzetben és Isten segítségével ezúttal még sikeresebben semlegesítjük azokat az alávaló embereket, akik a vesztünkre törnek. A háborúkat fegyverrel vívják, de az, hogy ki nyer és ki veszít, fejben dől el. Nem hagyhatjuk, hogy az ellenség behatoljon az elménkbe. Nem szabad hagyni, hogy a félelmet keltő videók és rettenetes beszámolók örvénye magával ragadjon. Ebből semmi jó sem származik, ezért inkább erősítsük egymást hitét, bizalmát és reményét.
Mindez különösen igaz a gyermekekre nézve. A tényeket ugyan nem lehet megváltoztatni, de abban nagy szerepünk lehet, hogy miként élik meg a kialakult helyzetet. Érdemes felidézni a harmadik lubavicsi rebbe időtlen mondását: „Gondolkodj pozitívan és a dolgok jóra fordulnak”.
2. Növeld a spirituális fényt a világban
A Talmud szerint a tfilin félelmet ültet ellenségeink szívébe. Miután reggel tfilinben imádkoztam, felajánlom a lehetőséget a katonáimnak is. A legtöbben örömmel fogadják. Mások visszakoznak. Nekik elmondom, hogy hol tartom, ha esetleg meggondolnák magukat. Zsidó fiúk és férfiak! Vegyetek fel tfilint és imádkozzatok értünk! Ha nincs tfilinetek, keressétek fel a Chábád helyi képviselőjét, aki bizonyára örömmel biztosít a számotokra egyet. Zsidó lányok és asszonyok! A szombat tiszteletére fellobbantott mécseseitek békességet hoznak a világba. Ezen a pénteken (és minden más pénteken), még naplemente előtt nyújtsatok szombati gyertyákat, és hozzatok vissza némi fényt abból, mely az égbe szállt lelkek kioltásával távozott a világból.
3. Imádkozzatok értünk!
Miközben ellenségeink Isten nevét kiáltják, a lehető legaljasabb gaztetteket követik el. Mi azért imádkozunk, hogy véget érjen a vérontás és újra béke legyen. Mondjatok el néhány zsoltárt, imádkozzatok Izrael polgáraiért, legyenek zsidók vagy nem zsidók, és az izraeli hadsereg bátor katonáiért. Ha pedig megemlítetek engem, Eliezer Sneur Zálmán hálévi ben Szárát is, akkor különösen hálás leszek. Adja Isten, hogy mihamarabb hazatérhessünk, miután békét és biztonságot teremtettünk.