A sajtószabadság megsértése vagy alkalmazkodás a megváltozott médiafogyasztási szokásokhoz?

A briteknek ott a BBC. Az amerikaiaknak az NPR és PBS. A németeknek az ARD. Bár a közszolgálati médiát mindig politikai elfogultsággal vádolják – hol az egyik, hol a másik oldal javára – bezárásról még sehol sem esett szó. Az izraeli állami médiát (IBA) azonban éppen a megszüntetés fenyegeti.

Vannak, akik ezt a lépést a baloldali-liberális elit évtizedes uralmának megtöréseként értékelik, mások a szólásszabadság durva megsértésének tekintik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy még az állam kikiáltása előtt nyolc évvel, a cionista mozgalom által alapított hivatal megszüntetése az izraeli média történelmének egyik meghatározó momentuma lesz.

A kormány tervei szerint az állami vállalat ez év március 31-én befejezi működését. A folytatásról egyelőre nincs döntés, a legfontosabb kérdés sem tisztázott: vajon Izraelben a BBC-hez hasonló, független hírszolgáltató jön létre, vagy egy orosz típusú, kormányzati szócsőként is funkcionáló hírügynökséget alapítanak, a Putyin propagandagépezeteként működő Russia Today mintájára?

76 éves működése során az IBA betöltötte mindkét szerepet, esetenként hivatalosan is állást foglalva valamelyik működési forma mellett. Az államalapítást megelőzően a cionista mozgalom fegyveres szárnyának, a Hágána rádióadójaként funkcionáló műsorszolgáltató Izrael 1948-as kikiáltása után sokáig közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozott Kol Jiszráel, azaz Izrael Hangja néven, és elsősorban a hivatalos propaganda szolgálatában állt. 1965-ben alakították át egy BBC-hez hasonló, független médiavállalattá. A rádióadások mellett hamarosan megjelent az első televíziós csatorna is, melyet Dávid Ben-Gurion miniszterelnök élesen ellenzett, mert a rádiót és az írott sajtót magasabb rendű eszköznek tekintette. A hatvanas években azonban egyre több arab országból bevándorolt izraeli zsidó kezdte a libanoni és a szíriai csatornákat nézni, ami aggodalommal töltötte el a kormányt, így Lévi Eskol végül zöld utat adott az izraeli televíziózásnak.

Rádióadás 1957-ből
Rádióadás 1957-ből
Versenytársak hiányában az IBA kínálta műsorokat hallgatta és nézte az egész ország. Hamarosan 14 nyelven – köztük magyarul is – jelentkeztek programokkal. (Magyar nyelven jelenleg minden hétköznap este 21.45-től sugároznak negyedórás műsort.) A viták 1977-ben kezdődtek, amikor az ország történelmében először jobboldali kormány alakult a Likud párt vezetésével. Az új kormány a műsorszolgáltatót a régi rezsim szócsövének tekintette. Hamarosan olyan új vezetés került a csatornák élére, melynek értékrendje közelebb állt a konzervatív ideológiához. Ezzel együtt a régi munkatársak továbbra is a helyükön maradtak, így az adások baloldali hangvétele nagyrészt megmaradt. Ennek eredménye a konzervatív kormányok állandó bizalmatlansága az IBA irányába, és számos véleményformáló szerint ez vezetett a jelenlegi döntéshez is. A közvélemény többször is a jelenlegi hangvétel ellen foglalt állást. Néhány héttel ezelőtt az egyik veterán műsorvezető egyenlőségjelet tett a terrorcselekmények során lelőtt elkövetők és az áldozatok családjának gyásza közé, s ez nagy tiltakozást váltott ki. A műsorvezető ennek ellenére a helyén maradt.

Fontos megjegyezni, hogy a felszámolási tervnek gazdasági indokai is vannak. 1990-ben a Kneszet megszüntette az állami műsorszolgáltatási monopóliumot, és számtalan kereskedelmi rádió- és tévécsatorna jelent meg az izraeli piacon. Az IBA helyzetét tovább nehezítette, hogy 1200 dolgozója több mint 12 szakszervezetnek volt tagja, így rendkívül nehézkes volt olyan reform véghezvitele, mely növelhette volna az állami csatornák versenyképességét.

Az IBA jelentős részben a televíziókészülékkel rendelkező állampolgárok által fizetett éves díjból fedezte kiadásait, azt azonban csak nagy nehézséggel tudta behajtani. Egyre kevesebben voltak hajlandóak fizetni, hiszen egyre kevesebben nézték az állami csatornákat. A műsorszolgáltató ezért egyre durvább módszerekkel próbált bevételhez jutni: beperelte a fizetést elmulasztókat, sőt egyszer még útzárakat is létrehoztak, hogy az ott áthaladóknál ellenőrizzék a befizetés megtörténtét. Az előfizetési díjat végül 2014-ben eltörölték, de ettől az IBA anyagi gondjai csak súlyosbodtak, s több száz dolgozó kényszerült új munkahely után nézni. A kormány ekkor döntött úgy, hogy egy sokkal kisebb, politikailag független intézményt hoz létre.

Elemzők szerint az új struktúra elvileg garantálja a függetlenséget, mert a kormány nem szól bele közvetlenül a vezető munkatársak kijelölésébe és az anyagi támogatást sem teheti függővé a műsorokban elhangzottaktól. Azt is hozzáteszik azonban, hogy ha egy politikus mégis érvényesíteni szeretné akaratát, biztosan megtalálja rá a módot a jövőben is.

Forrás: Forward

Megszakítás