A peszáchi széderen felkínált édes, sűrű chároszet vagy hrajszesz az egyiptomi építkezéseken a zsidó rabszolgák által használt maltert szimbolizálja a szédertálon. Krémes vagy darabosabb, de mindenképpen masszává összeálló keverék, mely gyümölcsöket, bort, fűszereket tartalmaz, néhol erőteljesebb, máshol lágyabb ízvilággal. A hrajszesz így a zsidó diaszpóra történetét is magában hordozza: a zsidók minden körülmények között megtartották a hagyományos széder estét, bárhol éltek is, és ehhez azokat az alapanyagokat használták fel, melyek adott helyen a rendelkezésükre álltak. A receptek változtak, de amit szimbolizálnak, az örök. Dénes Anna írása
A Talmud (Pszáchim 116a.) elmondja, hogy a chároszet a héber cheresz, agyag szóból származik. Maimonidész is úgy magyarázza, hogy a chároszet a habarcsra emlékeztet, sőt a kovászos és kovásztalan ételek törvényeinek felsorolásában még receptet is ajánl: „Datolyát, szárított fügét vagy mazsolát és hasonlókat veszünk, ezeket összetörjük, ecetet adunk hozzá és fűszerekkel keverjük, mivel az agyagot is szalmatörettel keverik össze.”
A chároszet szimbolikus jelentését nem konkretizálja semmilyen hagyományos szöveg, így sokféle értelmezése lehetséges. Feltehetjük a kérdést: miért édes, ízletes keverék emlékeztet a rabszolgamunkára?
A tórai történeteket kiegészítő vagy magyarázó midrás arra utal, hogy a chároszet pozitív jelentéstartalommal is bír. A midrás (Smot rábá 1:12.) elbeszéli, hogy amikor elérkezett a szülés ideje, a zsidó asszonyok egy ligetben, almafák alatt adtak életet gyermeküknek abban az időszakban, amikor fáraó parancsára minden újszülött fiút meg kellett ölni. A ligetben világra jött gyermekeket angyalok gondjaira bízták: „Isten angyalt küldött fentről, hogy tisztítsa meg és tegye széppé őket, akár egy bábaasszony, aki széppé teszi a gyermeket… Azután két mellbimbót adott nekik, az egyik olajat, a másik mézet adott” – mondja a szöveg. Amikor az egyiptomiak fölfedezték az Isten által létrehozott bölcsődét a ligetben, megpróbálták azt letarolni, ám a kicsiket azonnal elnyelte a föld, így megmenekültek, folytatódik a midrás. Amikor pedig már elég nagyok voltak, akkor nyájként vonultak haza, otthonaikba, akárcsak a tavaszi elléskor született bárányok.
A midrás emberi kegyetlenségtől fenyegetett csecsemői egyenesen az isteniből táplálkoznak. Egy ligetben növekednek, mintha az Édenkertben növő Élet fája gyümölcsei lennének. A chároszet tehát nemcsak a szolgaságra, hanem a megváltásra, az isteni gondviselésre, illetve a virágzó, újjászületést hozó tavaszra is emlékeztet.
Egy másik midrás (Smot rábá 21:10.) szerint a chároszet a megváltást jelképezi. A történet szerint a kettévált Nádas-tengeren átkelő zsidók kisgyermekei éhesek voltak. „Izrael leányai átkeltek a tengeren, kezükben gyermekeikkel, és amikor a gyerekek sírtak, kinyújtották a kezüket, és almát meg gránátalmát szedtek a tengerből”. Ebben a történetben a tenger maga az Édenkert, gyümölcsöt terem annak, aki kéri, így a megváltás mozzanata is összekapcsolódik a kivonuló zsidókat ellátó gyümölcsfákkal. A chároszet édessége pedig a megváltásra, a megújulásra, a szabadulásra is emlékeztet.
A liget, elsősorban az almaliget, ráadásul a Sechiná, az isteni jelenlét egyik kabbalisztikus megjelenítése, ez további jelentéssel ruházza fel a chároszetet.
Most pedig nézzük a gyakorlatot. Abban minden közösség receptjei megegyeznek, hogy gyümölcsös-édes és sűrű. A kaliforniai változathoz az aszalt szilva és a datolya mellett még avokádó is szükséges. Az egyiptomi zsidók chároszetje datolyából, nagy szemű mazsolából és dióból áll, és ne feledkezzünk meg a hagyományos magyarországi hrajszeszről, melyhez reszelt almát, durvára tört diót és ízesítésként bort, esetleg fahéjat vagy egy kiskanál mézet használnak. A gibraltáriak keverékét különleges összetevő, a téglapor teszi teljessé, az indiai zsidók közül a kochiniak pedig először duvo nevű lekvárt készítenek rézüstben forralt datolyából, és ezt keverik össze feldarabolt kesuval, dióval vagy mandulával. A perzsa (iráni) zsidók chároszetje a halek, ezt szintén megfőzött datolyából és diófélékből állítják elő.
Az alábbiakban néhány receptet mutatunk be. Fontos kiemelni, hogy ezek egy része kitniotot tartalmaz, vagyis olyan növényeket vagy azok származékát, például szójaszószt vagy szezámmagot, melyet askenáz zsidók nem fogyasztanak Peszáchkor. Mielőtt nekilátunk, bizonyosodjunk meg arról, hogy csak Peszáchra kóser alapanyagokat használjunk.
Ibériai-félsziget
2-2 alma és körte meghámozva és finomra aprítva;
fél-fél pohár: mandula, törökmogyoró, dió, pisztácia, mazsola,
felaprított datolya és füge;
¼ kk. őrölt szegfűszeg;
½ kk. őrölt gyömbér;
1-1 kk. őrölt fahéj és reszelt citromhéj;
½ pohár vörösbor
A dióféléket géppel felaprítjuk, hozzáadjuk a felaprított fügét, datolyát, a mazsolát, valamint a bort. Rövid ideig keverjük, hogy összeálljon. Hozzáadjuk az almát, a körtét és a fűszereket, és alaposan összekeverjük.
Piemont
Másfél pohár megfőzött szelídgesztenye;
2/3 pohár blansírozott mandula;
2 keménytojás sárgája;
Egy narancs leve és lereszelt héja;
1/3 pohár cukor;
¾ pohár édes bor
A mandulát megdaráljuk, majd a többi hozzávalóval együtt mixerbe tesszük, és egynemű masszává keverjük.
Marokkó
½ kg kimagozott datolya feldarabolva (kb. 3 pohárnyi);
másfél pohár édes vörösbor;
1 kk. őrölt fahéj; ½ kk. őrölt szegfűszeg;
1 pohár durvára darabolt dió
A datolyát a fűszerekkel lábosba tesszük, és mintegy öt perc alatt puha krémmé főzzük. Időnként keverjük meg, nehogy odaégjen. Főzés helyett mixerbe is tölthetjük a hozzávalókat, és simára keverhetjük benne. Ha kihűlt, hozzákeverjük a diódarabokat is. Az ehhez igen hasonló, és földrajzilag is közel álló líbiai chároszetben negyed kiskanál szerepel a következő fűszerek mindegyikéből: őrölt gyömbér, szegfűszeg és szerecsendió.
Kína
Kitijotot tartalmaz!
(Ekkora mennyiségből kb. 6 pohárnyi chároszet készíthető.)
Másfél pohár finomra aprított datolya;
4 felaprított alma; ½ pohár fenyőmag;
3 ek. szójaszósz; 4 ek. méz;
Egy narancs leve
A hozzávalókat lábosba tesszük, és nagyjából öt perc alatt lágy, puha masszává főzzük.
Jemen
Kitnijotot tartalmaz!
½ pohár gránátalmalé; ¼ pohár édes vörösbor;
¾ pohár kimagozott datolya finomra aprítva;
¼ pohár mazsola;
½ – ½ pohár felaprított mandula, illetve dió;
2 ek. megpirított szezámmag;
1 zöld alma finomra aprítva;
¼ – ¼ kk. őrölt fahéj, szegfűszeg, kardámom, gyömbér és római kömény
A gránátalma levét és a bort egy kis lábosban felforrósítjuk. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk a datolyát és a mazsolát, majd öt percig állni hagyjuk. Egy nagyobb tálba tesszük a többi hozzávalót, majd hozzáöntjük a boros keveréket a megpuhult gyümölcsökkel.
Olaszország
3 alma (édes vagy savanyú) meghámozva, kimagozva, felkockázva;
2 körte meghámozva, kimagozva, felkockázva;
¾ pohár mazsola;
1 pohár kimagozott és feldarabolt aszalt szilva;
1 1/3 pohár kimagozott, feldarabolt datolya;
2 pohár édes vörösbor;
1/3 pohár fenyőmag;
2/3 pohár felaprított mandula; ½ pohár méz vagy cukor;
1 kk. őrölt fahéj;
½ kk. őrölt gyömbér
A hozzávalókat lábosba töltjük, és 20-30 perc alatt, időnként kevergetve nagyon puhára főzzük. Ha túlságosan kiszárad, adjunk hozzá apránként vizet. Egyéb gyümölcsökkel is gazdagíthatjuk a keverékünket: cukrozott és felaprított citrom- vagy narancshéj, dió, pisztácia, szárított füge, narancs- vagy citromlé, gyömbér, szerecsendió, szegfűszeg.
India
1 nagy, meghámozott, kimagozott, finomra aprított papaya;
1 pohár szárított mangó felkockázva; ¾ pohár nyers kesudió; 1 citrom leve;
½ kk. frissen kicsavart gyömbérlé;
¼ kk. őrölt fahéj; 1/8 kk. őrölt szegfűszeg és ugyanennyi kardamom
A hozzávalókat tálba tesszük, és alaposan összekeverjük. A Bnéj Jiszráel csoporthoz tartozó indiai zsidók nemcsak összekeverik, hanem le is darálják a hozzávalókat.
Kóser Peszáchot!
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 140. szám – 2021. március 1.