Dr. Elliott Malamet, az Ashkenazium meghívására Budapestre érkezett vendégprofesszor a Zsidó etika a 21. században című előadás-sorozatának soron következő részében a szeretet, szerelem és a szülők tiszteletének kérdéskörével foglalkozott.
A szeretetről beszélve Dr. Elliott Malamet elmondta, hogy a legtöbb ember a szeretet kérdését elsősorban a szeretve levés, nem pedig a szeretetre való képesség kérdésének tartja. Ezért a probléma számukra az, hogyan lehet szeretve lenni, hogyan lehet szerethetővé válni. A másik elterjedt előfeltevés az a feltételezés, hogy a szeretet problémája az, hogy megtalálja tárgyát, nem pedig az, hogy meglegyen hozzá a képesség. Az emberek azt gondolják, hogy szeretni egyszerű, de megtalálni a megfelelő tárgyat, akit szerethetünk – vagy aki szerethet bennünket – nehéz.
A szeretet kettős
A judaizmus koncepciója, hogy a szeretet kettős: adni és kapni. Ezt már az etimológia is megmutatja, hiszen a héber áhává [szeretet] az arámi hav szóból ered, és szó szerinti jelentése „adni”. A teremtés a Teremtő adakozó akaratából ered. Ennek az ajándékozásnak a természetét szeretetnek nevezzük, mert nem csak azt jelenti, hogy önmagunkat adjuk, hanem azt is, hogy visszalépünk, hogy lehetővé tegyük a másik létezését és kiteljesedését. Isten tehát azt modellezi, amit a szeretet magában foglal: önzetlen ajándékozás, amelyet visszavonulás kísér, hogy lehetővé tegye a másik felemelkedését. Ez szemben áll a nyugati világ nárcisztikus megközelítésével.
Minden szeretet, amely egy adott dologtól függ, eltűnik, ha az a dolog már nincs jelen, de a szeretet, amely nem függ egy adott dologtól, soha nem fog eltűnni. (Misna Ávot 5:16) Ahogy egy ehhez a Misnához írt kommentárban olvashatjuk: ahol a szeretet a szeretett személy spirituális és erkölcsi értékében gyökerezik, ott a szeretet ugyanolyan tartós lesz, mint az értékek, amelyeken alapult.
A szerelem
A szerelem erejével és múlandóságával kapcsolatban gyakran idézik a következőket: „Amikor a szerelem erős volt, egy kardpengén is megágyazhattunk volna; most, hogy a szerelmünk gyengült, egy hatvan [sing] ágy sem elég nagy számunkra.” (Szánhedrin 7a)
A szerelem azonban számos problémával szembesülhet. Jellemzője, hogy korai szakaszában egy hiány betöltésére szolgál. A zsidó szerelemfelfogás szerint viszont ez nem oldja meg a problémát, az egyénnek dolgoznia kell önmagán, és nem a másiktól, a vele való kapcsolattól várni a változást, a megváltást. Szerelembe eshetünk, és elveszíthetjük ezt az érzést – ez utóbbi a nyugati nézőpontból kudarcnak számít.
Elliott Malamet három példája
Dr. Malamet példáiban három olyan bibliai történetet is felhozott, amelyek jól megvilágítják egy házasság lehetséges buktatóit. Ádám és Éva története a felelősségvállalás szükségességére hívta fel a figyelmet, Izsák és Rebeka a kommunikáció hiányának problematikájára, Elkana és két felesége, Hanna és Peninna története pedig az empátiáéra.
A szülők tiszteletének micvája központi kérdés a judaizmusban, a legismertebb „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!” (2Móz 20,12) mellett számos helyen felbukkan a Talmudban: 3Mózes 19:3; 2Mózes 21:15; 2Mózes 21:17; 5Mózes 27:16.
Miből áll a szülők tisztelete? A Talmudban erre használt két szó eltérő jelentéstartalmakat hordoz: félni azt jelenti, hogy nem állni a helyén, nem ülni a helyére, nem ellentmondani a szavainak; tisztelni azt jelenti, hogy ételt és italt adni, ruhát és takarót adni, kivinni és bevinni. (Kiddusin 31b)
A gyerekek jogai
A gyerekek jogainak megítélése az ókortól napjainkig jelentős változásokon ment át, érdemes kiemelni Rási álláspontját, aki a formális viselkedést az otthonon kívüli nyilvános helyzetekre korlátozza. Ott a szülői érték vagy szégyen külsőségeken múlhat, és ezeket lelkiismeretesen meg kell őrizni. Egy család otthonában egy kötetlenebb, folyékonyabb norma érvényesülhet.
Fontos, egész életeket és emberi sorsokat meghatározó kérdés, hogy van-e a gyerekeknek autonómiája? Ez a kérdés különösen fontossá válik a felnőtté válást követően, elsősorban a leendő házastárs kiválasztásakor. Ezt fiú- és lánygyermekek esetében is megengedően kell kezelni, lehetővé téve az önálló döntéseket.
Szó esett arról is, meddig kell elmenni a szülők tiszteletében. Különösen fontos ez a kérdés, ha a szülők viselkedése irracionálissá válik. Felvetődött egy szomorú, de sajnos létező probléma, az abuzív szülők kérdése is, majd a példaként felhozott R. Tarfon és Rav Dimi története segített ezt a kérdést megvilágítani. Napjainkban, a várható életkor kitolódásával és az életminőség javulásával egyre gyakrabban szembesülünk az idős, vagy mentális problémákkal küzdő szülők ellátásának problémájával, ennek lehetséges megoldási stratégiáit is áttekintette az előadás.
Az életben az egyik legfontosabb dolog, amit megtanulhatunk, az az, hogy a szeretet és a tisztelet alapvető értékek, amelyek minden kapcsolatot megerősítenek. Ahogy a judaizmus tanítja, a szeretet nem csak az érzés, hogy szeretve vagyunk, hanem az a képesség, hogy szeretni tudunk, és hogy önzetlenül adjunk másoknak. Az igazi szeretet és tisztelet nem függ külső körülményektől, hanem belső értékeken alapul, amelyek idővel is megmaradnak. Az életben való boldogulás kulcsa, hogy képesek legyünk másokat támogatni, miközben saját fejlődésünkre is figyelünk.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.