Dr. Elliott Malamet kanadai–izraeli professzor budapesti előadás-sorozatában az izraeli háborúk etikai dilemmáit vizsgálja, kiemelve az arányosság, az emberi élet értéke és a túszokért fizetett váltságdíj kérdését.
Dr. Elliott Malamet rámutat, hogy a zsidó etikai hagyomány már az ókorban is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a modernitás és a cionizmus új helyzetet teremtett. Izrael megalakulásával a zsidóság először lett katonailag önálló, ami morális kihívásokat is hozott magával.
A túszok és a terroristák
Az izraeli társadalomban heves vita folyik arról, hogy mi a jelenlegi háború célja: a túszok kiszabadítása vagy politikai célok elérése. Malamet hangsúlyozza, hogy az izraeli kormány nehéz helyzetben van. Ha elengedik a palesztin foglyokat, az több izraeli áldozathoz vezethet, de ha nem, azzal a saját állampolgáraikat hagyják cserben. A döntés nem pusztán számszaki kérdés, hanem erkölcsi kötelesség is.
„De ha ennél a számításnál maradunk, akkor senkit sem szabadna szabadon engedni, mert nagyobb lesz a kár, mintha az összes túszt megölik. Ugyanakkor egy ország nem hozhat csupán mennyiségi döntéseket, létezik erkölcsi kötelesség a saját testvéreinkkel szemben még akkor is, ha tudjuk, hogy akiket kiengedünk a börtönből, sok esetben elkötelezték magukat amellett, hogy kárt okozzanak Izrael államnak.”
Állandó erkölcsi hátrány
A professzor szerint a háború elhúzódása és az izraeli hadsereg sikerei ellenére a Hamász utánpótlása folyamatosan megújul, és a teljes pusztításuk szinte lehetetlen. A két fél eltérő értékrendje – míg Izrael számára minden emberélet számít, a Hamász számára a veszteségek politikai eszközt jelentenek – állandó erkölcsi hátrányba hozza Izraelt.
„Az sem zavarná őket, ha egymillió palesztin halna meg, sőt még örülnének is annak, hogy jobban tudják a helyzetet propagandacélokra fordítani”
– jegyezte meg a professzor.
A háború pszichológiai hatásai
Elliott Malamet szerint az izraeli társadalom súlyos traumát él át, amelyre az ellátórendszer nincs felkészülve. A katonák közül sokan depresszióval küzdenek, a családon belüli erőszak nőtt, ahogyan az öngyilkosságok száma is. Bár az izraeli közösség erős, a háború hosszú távú következményei megkérdőjelezik a társadalom ellenálló képességét.
„Sok férfi nem is hajlandó segítséget kérni, mert ez ütközne az önmagáról alkotott erős férfi képével.”
Antiszemitizmus és zsidó identitás
A professzor szerint a háború felerősítette az antiszemitizmust világszerte, de nem annak kiváltó oka, hanem csak egy eszköze lett. Malamet hangsúlyozza, hogy a zsidó identitás nem épülhet pusztán az antiszemitizmusra, hanem kulturális és spirituális alapokon kell állnia.
„Egész életemben azt tanítottam, és most is ebben hiszek, hogy a zsidó identitás nem épülhet az antiszemitizmusra vagy arra, hogy a Hamász október 7-én betört Izraelbe. A negatív identitás nem identitás. Viszont október 7. lehetőséget teremthet sok zsidó számára, hogy elgondolkozzon a saját identitásán”
Dr. Malamet március 25. és 31. között tartja előadásait a Milton Friedman Egyetem Ashkenazium tanszékén. A sorozatban a zsidó etika és a 21. századi dilemmák kapcsolatát vizsgálják, különös tekintettel a háború és az erkölcs összetett kérdéseire.
Hidas Judit író cikke az Indexen jelent meg, ebből közöltünk részleteket.
Jelentkezzen még ma Dr. Elliott Malamet előadásaira!
A tanfolyamon való részvétel költségmentes, de regisztrációhoz kötött. Az angol nyelvű előadások szinkrontolmács segítségével magyarul is követhetők. Helyszín: Ashkenazium 1052 Budapest, Károly krt. 22. – bejárat a Röser Udvarból. Részvételi szándékát jelezze az info@ashkenazium.eu címen.
Az esemény első alkalmáról bővebb információt a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül kaphat.
