A 10. jubileumi Sóletfesztivál egyik nagykövete Csonka András színművész, akinél a magyar sóletet lehet majd megkóstolni.
Csonka András az idei Sóletfesztivál magyar sólet nagykövete. A színművészt a Szegedi Szabadtéri Játékok közben értük el, hogy kedvenc ételeiről, a sóletről és Izraelről beszélgessünk vele egy rövid interjú keretében.
Csonka András elárulta, mik a kedvencei
Juhász Vali: Egy interjúban azt olvastam, hogy nem nagyon szokott főzni. Ennek ellenére biztosan vannak kedvenc ételei. Megtudhatjuk, hogy melyek ezek?
Csonka András: Az az igazság, hogy nemhogy nem nagyon, hanem egyáltalán nem szoktam főzni. Mert ha elkezdem, az valamilyen formában idegeskedésbe torkollik. Egy videóban néhány éve megkérdeztem a követőimet, hogy meg kell-e mosni a petrezselymet vagy nem. Mert ha megmosom, akkor összeszottyad, ha nem, akkor saras marad. Mindig akadt valami őrült problémám, amit nem tudtam megoldani, és ezt meglehetősen szórakoztatónak találták, akik nézték. Így jött létre a Csonkitchen. De nem adom fel, próbálkozom.
Nagyon-nagyon szeretek enni, de ami kontrollt vagy néha akadályt is jelent, az a refluxom. Ezért évközben, amikor játszom, akkor kifejezetten odafigyelek arra, hogy mit eszem, mert a hangomat is érintheti ez a kis rendellenesség.
Örök szerelmem a palacsinta és a meleg desszertek úgy általában: a mákos guba vagy a stíriai metélt. Ez utóbbi egyben az egyetlen étel, amelyet receptkönyv nélkül is kiválóan el tudok készíteni.
Viszont nyitott vagyok, némi bátorságot gyűjtve sokféle ételt szívesen kipróbálok, de szeretek visszanyúlni a hagyományos kedvenceimhez is. Amit soha nem ennék meg, az például a rántott máj vagy a pacalpörkölt, hogy mást ne említsek.
Sólet emlékék
J. V.: Hol találkozott életében először a sólettel?
Cs. A.: Az első emlékem nem a családi asztalhoz kötődik, mert se anyukám, se a nagymamám nem volt nagy szakács, de ünnepi alkalmakkor azért volt az asztalon sólet – amit nem ők főztek. Igazi emlékként azonban a főiskolás éveket említeném a sólettel kapcsolatban, amikor órák után a Kőfaragó utcában a Fülemüle étteremben ettünk egy sóletnek nevezett, inkább főzelékre hasonlító dolgot főtt tojással, de az akkor nekünk nagyon jólesett. Szerettem azt, de ahogy később megtudtam, azért az nem volt igazi.
Csonka András többször járt Izraelben
J. V.: Többször járt Izraelben turistaként és szervezett úton is. Mi az, ami kifejezetten meglepte gasztronómiai szempontból Izraelben? Mi az, ami tetszett az ottani ételekben?
Cs. A.: Ami leginkább lenyűgözött, az az elképesztő változatosság. Minden megtalálható, és lezseren, elengánsan készítik el és tálalják. Nagyon szeretem a halakat a tengerparti környezetben elfogyasztani, azért az mindig más, mint amit itthon bárhol készítenek. Olyan zöldségekkel találkoztam első látogatásomkor, amelyeket itthon akkor még nem is ettem. Csodálatos, hogy milyen tárháza van a zöldeknek is, és milyen sokféleképpen lehet őket elkészíteni.
Amikor legutóbb Tel Avivban jártam, azt kell, hogy mondjam, hogy ott ettem a világ legjobb pizzáját. Fura, hogy pont ott, de mindennap elmentem ugyanabba a pizzériába és zseniális volt. Meg ilyen volt még a fagylalt, ami az olasz élményeimet is beleszámítva a legszuperebb volt, amit valaha ettem.
A magyar sólet nagykövete
J. V.: A Sóletfesztiválon ön a magyar sólet nagykövete lesz. Részt vett esetleg előkóstoláson, hogy mire számíthatunk a magyaros sólet ízvilágával kapcsolatban?
Cs. A.: A magam részéről átadom magam a szakembereknek, akik a sóletet kiválóan elkészítik, de nagyon boldog vagyok attól, hogy ezeket kínálhatom és tálalhatom azoknak, akik ezt szeretnék megkóstolni. Biztosan isteni lesz, bár nem vettem részt előkóstoláson. Nincs is rá szükség, hiszen a bizalmam töretlen, rajongásom és érzelmeim változatlanok a sólettel kapcsolatban, nagyon várom a Sóletfesztivált. A többi sólet is nagyon izgalmasan hangzik, félre is teszem a refluxomat erre a napra, mindet meg fogom kóstolni.
Büszke nagykövet leszek, remélem, kedvező lesz az időjárás és mindenkit várok szeretettel a Városháza Parkban.
Bővebb információ a Sóletfesztiválról a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
A borítókép Csonka András hivatalos közösségi oldaláról származik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További receptjeinket és cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.