Csodálatos dallamokkal kápráztatta el a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekara azokat a hallgatókat, akik részt vettek a november 29-i előadásukon. Mi is elmentünk és rendkívüli módon megérintettek bennünket a feldolgozott darabok.
Országszerte ezekben a napokban a 20. század történelmének legnagyobb drámai tragédiája, a holokauszt, 80. évfordulójának szentelt emlékév lezárásaként, kiemelkedő kulturális eseményekkel adóznak azoknak a zsidóknak, akiknek életét kioltotta a fasizmus esztelen terrorja. A művészetek, a zene nyelvén emlékezők sorában is kiemelkedőt alkotott a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekara, akik november 29-i, a budapesti Művészetek Palotájában (MÜPA) a zsidó hagyományokhoz kötődő, talmudi eredetű ősi gyászének, a Jezékiel prófétától származó kádis feldolgozásainak szentelték műsorukat, amely műsort Pécsett is előadták.
A soha vissza nem tértek emlékére csendült fel péntek este a MÜPÁ-ban a Pécsi Filharmonikusok tolmácsolásában a lengyel zeneszerző, Krzysztof Penderecki műve, a Kaddis, illetve a lengyel-osztrák születésű Erich Wolfgang Korngold, Pészahi zsoltár című alkotása. Továbbá Leonard Bernsteintől a III. („Kaddis”) szimfónia, a Nemzeti Énekkar, a nyíregyházi Cantemus Fiúkórus, valamint Izabela Matula, Molnár Ágnes, Ketevan Abuladze, Valentin Dubovskoy szólóénekesek közreműködésével, narrátorként pedig Mácsai Pált hallottuk. Az est zenei irányítója Kesselyák Gergely, a Pécsi Filharmonikusok vezető karmestere volt. A kórust és a szólistákat dicséri, hogy a kidus szövegét arámi nyelven énekelték.
Pendereczkinek a lodzi gettó felszabadulásának 65. évfordulójára írt kórusműve alapja egy 15 éves gettólakó zsidó fiú naplója volt, amelyet kiegészített Jeremiás siralmainak egy részlete. Majd zárásként, egy drámai elbeszélésből idézett a mű, három fiatal tüzes kemencében történt szörnyű haláláról, Dániel könyvéből. Ennek a résznek tragikus mivoltát jól érzékeltette, hogy a férfi kar a capella, zenei kíséret nélkül adta elő.
A Brnoban született, Ausztriában élt, de a fenyegető fasizmus elől Amerikába menekült Erich Wolgang Korngold zenéje nem ismeretlen a nagyközönség előtt, hiszen Hollywood egyik legjelentősebb, két Oscar-díjjal kitüntetett filmzeneszerzőjeként tartják számon. Ám kevés kivétellel a filmek aláfestő zenéjének alkotóinak nevét nem, csak a muzsikájának dallamait ismerik. Erich Wolfgang Korngold mindössze két igazi vallásos művet komponált: ezek egyike a MÜPÁ-ban előadott peszachi zsoltár, amelynek szövege a Hágádának egy részlete. Mind a két mű 1941-ben Kaliforniában, már a száműzetésben íródott. A kompozíciókat Jacob Nerdling rendelte meg, aki a Los Angeles-i Zsidó Kultúra Társaságot vezette, s ő választotta ki a megzenésítésre váró imákat is.
Csodálatos dallamok, a Pannon Filharmonikusok tolmácsolásában
A pécsi muzsikusok estjének fő száma Leonard Bernstein III. (Kaddis) szimfoniája volt. (A világhírű zeneszerző West Side Story-ja a zene-, illetve a filmtörténet kimagasló állomása.) A komponista a merénylet áldozatává vált John F. Kennedy amerikai elnök emlékének szentelte darabját, amelynek bemutatója 1963-ban Tel-Avivban volt. Azonban Bernstein nem volt elégedett a művel, és egészen 1977-ig dolgozott rajta. A szövegét többször átdolgozta, de a holokauszttúlélő Samuel Pisartól kért szövegváltozatot már halála miatt nem tudta felhasználni, ezért azt az egyik lányának, Jamie Bernsteinnek közreműködésével dolgozták át. A jazz-elemeket is tartalmazó, 150 közreműködőt igénylő szimfóniát a zeneszerző születésének 100. évfordulóján játszották 2016-ban Budapesten is, sőt, az egykori magyarországi bemutatót maga a szerző vezényelte nálunk. A mostani MÜPA-beli hangverseny során többször elhangzott a kádis központi sora: jehé smé rábá mevorách leolám uleolmé olmájá – legyen nagy neve áldott örökkön örökké. A Talmud szerint, ha valaki teljes odaadással és koncentrációval mondja el ezt a mondatot, akkor az égben megsemmisítik az ellene hozott kedvezőtlen ítéleteket.
A hatalmas sikert arató est darabjairól Kesselyák Gergely elmondta, Pendereczkinél is a filmzenére emlékeztető részletek könnyítik meg a hallgatóságnak a drámai zene értő befogadását. A Korngold-bemutató kapcsán pedig megemlítette, hogy a mű műsorra tűzése a régi álma volt, már csak azért is, hogy a közönség végre találkozhasson ennek a nagyszerű szerzőnek egyik kiemelkedő szimfonikus művével is. Bernstein zsenijéhez méltó alkotásnak tartja a főműsorszámként játszott Káddis-szimfóniát. A vezető karmester fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a három műben elhangzott szövegeket módjában állt a közönségnek magyarul is követnie a kivetítés révén, illetve a Mácsai Pál által elmondott narrátor szöveg is magyarul hangzott el.
| A baranyai megyeszékhelyen a zenekar otthonában, a Kodály Központban már a budapesti koncertet megelőzően is méltó módon emléketek vissza a holokausztra. A Pannon Filharmonikusok honlapjának fejlécét az áldozatokra emlékező, stilizált botlatókövekből kirakott K.A.D.D.I.S felirat képezte. Schweitzer Gábor előadást tartott a pécsi zsidóság történetéről. (A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárának édesapja, aki maga is munkaszolgálatos volt, a város rabbijaként szolgát, mielőtt Budapestre költözött, s országos főrabbivá avatták.) Emellett a zenekar kezdeményezésére a koncert napján az 1897-ben született Mangold Rezső zenetanár, karnagy, zeneszerző botlatókövét helyezték el az 1944-es lakcíme előtti járdán, a zeneiskolával szemben. A zsinagógai kórus egykori karnagyát, feleségével együtt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol meggyilkolták őket. Ugyancsak a koncert napján a Kodály Központban a holland Anne Frank Alapítvány magyar nyelvű vándorkiállítását is megnyitották. A holokausztban 15 évesen elhunyt Anne Frank naplóját több mint 70 nyelvre fordították le. |
További programokért, kattintson a zsidoprogramok.hu oldalára!
