Nosztalgiára hívjuk olvasóinkat. A háború előtti időkre és egészen 120 évvel ezelőttre repítjük vissza önöket, hogy megismerhessék, hol és hogyan imádkoztak a fővárosi zsidók. A zsidó népesség statisztikai adatait vizsgálva látható, hogy nem volt elég zsinagóga, mely be tudta volna fogadni a zsidó vallású lakosságot, így hát évről évre pótimaházakat nyitottak, melyek lehettek egyszerű lakások,… Tovább Hol és hogyan imádkoztak elődeink Budapesten?

Mindenkinek, aki egy rövid írásban próbálja tömören összefoglalni a magyarországi zsidó identitás változásait az 1868-as emancipációs törvény óta, hamar rá kell ébrednie, hogy nagy fába vágta a fejszéjét. Százötven évről ugyanis meglehetősen nehéz sarkítások nélkül beszélni. A vállalkozás azonban nem reménytelen: a gondolatkísérlet végén meglepően könnyen kiderülhet, hogy a széles perspektívájú áttekintés a közpolitika és… Tovább Szakadástól az értékek házasságáig – A Magyar politika és zsidó stratégia 150 éve

A Rákóczi út és a Király utca között lomhán kanyarodó Erzsébet körúton strázsál számos patinás bérház, közöttük az Erzsébet körút 26. szám alatt álló, mely megannyi történet rejt az előtte sikló Combinók, a dugóban ülő autósok és a siető gyalogosok elől. Oromzatán egykor turulmadár ült, őrizte a „ZION” feliratot, az Egylet nevét, mely a 19–20.… Tovább Se turul, se ZION, se mozi – A Zion Egylet palotája mesél

A Budapesti Talmud Egyletről bizton állíthatjuk, hogy a zsidó irányzatokon átívelt és a közöttük lévő viszálykodás fölött állt. Az 1868/69-es Izraelita Egyetemes Gyűlés által előidézett szakadásnak sem sikerült kikezdeni az addigra már több mint negyed évszázados Talmud Egyletet, hanem az képes volt megőrizni a függetlenségét és nem csatlakozott sem az orthodox, pláne nem a neológ… Tovább Az Egylet, melyet elkerült az 1868/69-es szakadás vad szele – Adalékok a Budapesti Talmud Egylet történetéhez

  Nem túlzás azt állítani, hogy Peszách a legnehezebb zsidó ünnep, hiszen köré csoportosul a legtöbb és legszigorúbb rituális szabály. Peszách ugyan „csak” nyolc napos, de ha a felkészülést is beszámítjuk, akkor egy hónapot vagy akár még többet is kitesz az egész folyamat. Cikkünkben a „szabadság ünnepének” a két világháború között megjelent Zsidó Ujság (1939-től… Tovább Peszáchi forgatagban a háború előtti Budapesten

Münz, Boskowitz és Wahrmann rabbik a pesti hitközség életében   A pesti zsidó közösség kialakulása viharokkal teli majd’ két évtizedet ölel fel. Ezek a viharok viszont nem is annyira kintről, mint a közösségen belülről támadtak: rabbik versenyeztek és próbálták meg legyűrni a másikat, hogy megkaparinthassák a pesti rabbiszéket, mely abszurd módon eleinte a valóságban nem… Tovább Ármányok és viszályok a pesti rabbiszék körül

Mi a kapcsolat a Gresham-palota, a Hősök temploma és a genfi Népszövetségi Palota között? Az, hogy mindegyiket egy testvérpár tagjai, a nagyváradi születésű zsidó építészek, a Vágó fivérek tervezték. Budapest zsidó épített örökségének megismerését egy különleges testvérpár életútjának bemutatásával folytatjuk.    Vágó-fivérek gyökerei, iskolái, mesterei Vágó László (1875–1933) és Vágó József (1877–1947) nagyváradi, asszimilálódott zsidó… Tovább A Vágó-építészek hagyatéka: Bérházakon, villákon át a Hõsök Templomáig

Judapest anno néven új rovattal jelentkezünk, mely a főváros zsidó történetét mutatja be. A sorozat első részében megismerhetjük a „Judapest” megszületésének történetét és fejet hajtunk egy kiemelkedő hölgy előtt, aki áldozatos munkájával nem csak a zsidó közösség szegényeit, hanem a székesfőváros minden rászorulóját támogatta, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül.  Új rovatunk célja, hogy mélységében mutassa… Tovább Zsidó jótevők és nem-zsidó rászorulók a 19. századi Budapesten

Kedden volt 112 éve, hogy Herskovits rabbi elmondta székfoglalóját a Vasvári Sász Chevra zsinagógában.    Herskovits Jechiél Michel (Mihály) 1864-ben született orthodox zsidó családban. Tóratudásával már korán kitűnt a híres pozsonyi jesivában, ahol Rav Szimcha Bunim Szofer (Sevet Szofer) egyik kedvenc tanítványaként végzett. A fiatal Herskovits rabbi a szentéletű salgótarjáni Deutsch Mózes (1844-1931) rabbi Raijzel… Tovább 112 éves székfoglaló