A huszadik századi zsidó élet egyik legmeghatározóbb alakja, Menachem Mendel Schneerson rabbi és menyasszonya, Chaya Mushka Schneerson, a hatodik rebbe Joszef Jicchák Schneerson rabbi lányának esküvőjére 1928-ban került sor.
A jeles eseményre többféle meghívó készült. A jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtár tulajdonában van egy példány, amely Lévi Jicchák Schneerson hagyatékához tartozott. Ő fiatalon költözött az akkori brit mandátum területére, Palesztinába, és így olyan meghívót kapott, mely azoknak szólt, akik nem tudtak ténylegesen jelen lenni a házasságkötési ceremónián, ám arra kérték, hogy a távolból ünnepeljen a párral.
Az esküvőre kiszlév hónap 14-én került sor Varsóban. A vőlegény abban az időben a Berlini Egyetem diákja volt, a menyasszony pedig szülei átmeneti rigai otthonában élt Lettországban. Varsóra mint helyszínre részben annak központi elhelyezkedése, részben pedig amiatt esett a választás, mert akkor nem volt szovjet uralom alatt. A szovjet hatóságok azonban nem engedélyezték a vőlegény szüleinek, hogy lakóhelyükről, az ukrajnai Jekatyerinoszlávból Varsóba utazzanak. Így ők is a távolból, otthonukban ünnepeltek több száz vendég részvételével.
A lengyel fővárosban tartott eseményen több ezer vendég vett részt. Az esküvőt megelőző napon hászidok százai érkeztek Litvániából, Oroszországból és egész Lengyelország területéről Varsóba. A nagy érdeklődésre számot tartó házasságkötés alkalmából akkora tömeg gyűlt össze a Tomchéj Tmimim jesiva épületében, hogy sokan már csak az udvaron tudtak csatlakozni az ünneplőkhöz.
A máámár, egy hászid diskurzus, amely a hatodik lubavicsi rebbétől, Joszéf Jicchák Schneersohn rabbitól származik, lánya Chaya Mushka és Menachem Mendel Schneerson rabbi esküvőjén (1928) hangzott el. A máámár magába foglalja az összes lubavicsi rebbe (a híres Báál Sém Tovtól kezdődően) tanítását, ennek felidézése tehát annak az óhajnak a kifejezése, hogy lelkeik tiszteljék meg az ünnepséget. Azóta ezt a hászid diskurzust Chábád szokás szerint a vőlegény mondja el az esküvőn.
Az esküvő időszaka egyébként igencsak nagy bizonytalanságot jelentett a Chábád számára. Joszef Jicchák rabbi, a menyasszony apja, vagyis a hatodik rebbe nem egészen egy évvel korábban szabadult egy szovjet börtönből, és átmenetileg a lettországi Rigában élt mielőtt eldöntötte volna, hol állítja fel új központját. A Varsóban kötött esküvő egy új korszak ígéretét hordozta magában a Chábád hászidizmus számára – a hatodik rebbe vejéből 23 ével később a hetedik Rebbe lett.
