Chájim Kanievsky rabbi 2022-ben hunyt el, most hamarosan valaki megvásárolhatja azt az imakönyvét, amit az élete utolsó 10 évében használt.
Az imakönyv kikiáltási ára 75 000 dollár (közel 29 millió forint), írja a Genazym aukciósház honlapja. Korunk egyik legnagyobb tóratudósa és egyik legelismertebb döntvényhozója 1928-ban született és három éve, 2022 tavaszán hunyt el. A most kalapács alá kerülő imakönyvet élete utolsó tíz évében használta.
Chájim Kanievsky rabbi a tóratanulásnak szentelte az életét
A könyvet a szentség határozott aurája lengi körül, hiszen a Tóra egyik oszlopa, nemzedékünk egyik legnagyobbja forgatta éveken át. Könnyeivel áztatva a szidur lapjait, ahogy kiöntötte a szívét az Örökkévalónak és egész népéért imádkozott nap mint nap.
A belső borítón ajánlás a Lederman-zsinagóga sameszétől, Áháron Kohén rabbitól:
„Alulírott igazolom, hogy áldott emlékű tanítónk és mesterünk, a Tóra tudósa imádkozott ebből az imakönyvből hétköznap és szombaton, valamint ünnepnapokon reggeli, délutáni és esti imát, több mint tíz éven át. A használat látható nyomai, valamint a könnyek által ejtett foltok mind áldott emlékű mesterünktől származnak. Alulírott, a Lederman-zsinagóga samesze, Áháron Kohén rabbi igazolom mindezt”.
Az említett bnéj-bráki zsinagógában imádkozott évtizedekig – apja nyomdokait követve – a rabbi. Hosszú élete utolsó éveire hidat építettek otthonából a zsinagógába. Melynek érdekessége, hogy szombatonként lekapcsolják az országos áramhálózatról és egész évben a téli időszámítást követik.
Chájim Kanievsky rabbi egyszer azt mondta Shmuel David Friedman rabbinak: „Jelentősége van annak, ha az ember olyan imakönyvből imádkozik, melyet korábban egy cádik [istenfélő, jámbor, igaz ember] használt imádkozásra.” Hűen önmagához, Kanievsky rabbi a Talmudból idézett (Chulin 91b): Jáákov megérkezett Bét Élbe és azt mondta: „Lehetséges, hogy elhaladtam egy olyan hely mellett, ahol atyáim imádkoztak és én magam nem imádkoztam ott?”. A rabbi ezt úgy magyarázta, hogy annak is van jelentősége, hogy egy cádik hol imádkozik. Ebből következik, hogy az is fontos, ha valaki olyan imakönyvből imádkozik, amelyikből korábban egy jámbor ember imádkozott.”
Apósa, az elmúlt nemzedék egyik legnagyobb döntvényhozójának tartott Joszef Sálom Eljásiv rabbi mondta róla: „E nemzedék imáinak ereje és áldása reb Chájimnál található”. Így nevezték őt: „reb Chájim”, kimutatva azt a szeretetet és közelséget, amit közösséghez tartozásra való tekintet nélkül a zsidó világ minden spektrumából éreztek iránta. Ez a mély csodálat és általános elfogadottság a korábbi nemzedékekben ismeretlen volt. Bár szerényen élt és napjait a tóratanulásnak szentelte, híre messze földre eljutott. A világ minden tájáról özönlöttek hozzá az emberek áldásért, tanácsért vagy azért, hogy imádkozzon értük. Számtalan történet tanúsítja, hogy áldásai és imái meghozták a gyümölcsüket.
Chájim Kanievsky rabbi évekig használta ezt az imakönyvet
A most kalapács alá kerülő imakönyvön a mindennapos használat nyomai látszódnak. Különösen azokon a helyeken, ahol az általa megszokottnál is nagyobb átéléssel elmondott imák szerepelnek (pl. Áhává rábá vagy a Smá). Mivel a rabbi nap mint nap szolgált szándekként, vagyis a körülmetélés közben a gyermeket tartó segítőként, a Táchánun bűnbánó imát nem kellett elmondania, így ezek a lapok az imakönyvében tiszták és simák.
Az imakönyv a Szidur sziách tfilá nevet viseli, az askenáz rítust követi a vilnai Gáon és a Cházon Is tanításai szerint. 2011-ben adták ki Bnéj-Brákban, Kanievsky rabbi törvénymagyarázataival kiegészítve összesen 570 oldalas és szerepel benne a rabbi saját kezű aláírása.