„A könyv mindig lehetőség ad a zord valóságból való kilépésre.”
Április 22-én emlékeztek meg Miguel de Cervantes halálának 400. évfordulójáról. Egyes feltételezések szerint Cervantes olyan, hitüket titokban gyakorló zsidók gyermeke volt, akiket 1492-ben kényszerítettek kikeresztelkedésre. Több elemző úgy véli, hogy a Don Quijote című műben számos utalás található a zsidó sorsra. Az évforduló alkalmával a Forward magazin interjút készített Ruth Fine-nal, a Héber Egyetem spanyol irodalom professzorával, aki „Ószövetségi és zsidó elemek Cervantes munkáiban” címmel ír átfogó tanulmányt.
- Feltételezhető, hogy Cervantes kitért zsidó családból származik. Van okunk kételkedni ebben?
- A hagyományos spanyol filológia sosem feltételezte, hogy Cervantes zsidó gyökerekkel rendelkezne. Azon a véleményen voltak, hogy spanyol kisnemesi családból származott. A zsidó eredettel kapcsolatos feltételezést két indokkal szokták visszautasítani: egyrészt nincs konkrét bizonyíték, amely alátámasztaná ezt a vélekedést, másrészt Cervantes maga állította egy okiratban, hogy „tisztavérű” (tehát nem zsidó), amikor egy olaszországi állást pályázott meg. Ismeretes azonban, hogy az efféle dokumentumokat gyakran hamisították, és előfordult, hogy a tanúnak hívott emberek nem is ismerték az adott családot.
- María de Carmen Artigas 2001-es cikkében viszont azt állítja, hogy Cervantes valószínűsíthetően gyakorló zsidó volt. Ez hihető, vagy inkább arról van szó, hogy túl sokat lát bele a műveiben szereplő rejtett utalásokba?
- Azt gondolom, hogy az utóbbi. Nincs okom azt feltételezni, hogy marrano vagy gyakorló zsidó lett volna. Cervantes sokat tudott a judaizmusról, mert élt Algírban és Olaszországban is, ahol kapcsolatba került zsidókkal.
- Luis Landa „Cervantes és a zsidók” című tanulmányáról írt recenziójában megjegyzi, hogy „Cervantes műveiben a zsidók viszonylag szabadon gyakorolják hitüket és vallásukat, mely éles ellentétben áll a korszak spanyol valóságával.” Ez vajon Cervantes vágyakozását fejezi ki?
- Elképzelhető, de az is lehet, hogy egy szélesebb értelemben értelmezett iróniáról van szó. Cervantes tükröt tartott a spanyol társadalom elé, és egy másik, máshol létező valóságot tárt eléjük, hogy megmutassa, milyen áldatlan állapotok között élnek. Ezt más módon is kifejezésre juttatta. A „Szultán Királynője” című művében például egy zsidó orvos vendégül lát egy keresztény spanyolt. A valóságban ez persze nem fordulhatott elő.
- Amikor Bialik lefordította a Don Quijotét héberre, egy orosz nyelvű fordításból dolgozott, mert nem tudott spanyolul. Állítólag mégis felvették a Spanyol Királyi Akadémiába.
- Ez nem igaz. Fordítása előszavában Bialik leírja, hogy a spanyol irodalom legnevesebb szakértőivel konzultált munkája során. Az előszóban azt is írja Bialik, hogy Don Quijote személyisége közel áll a zsidókéhoz. Don Quijote alárendelt helyzetben volt Spanyolországban, mely ellen könyvekkel harcolt. Az is nyilvánvaló a műből, hogy sokat törődött a szenvedőkkel, ami nem volt általános abban a korban. Talán ezért is gondolta Bialik, hogy Don Quijote esetleg zsidó volt.
- Mendele Mocher Szforim „III. Benjámin utazásai” című művében egy zsidó Don Quijotéről ír, akit a XIX. századi antiszemitizmus őrjít meg. Vajon a diaszpóra zsidóságának volt más választása, mint hogy Don Quijoteként éljen?
- Mendele könyvében a zsidó akkor bolondul meg, amikor beleolvas a Talmudba. A könyv mindig lehetőség ad a zord valóságból való kilépésre. Cervantes a jó példa arra, hogy könyvek, irodalom, és fantázia segítségével képesek lehetünk egy alternatív, élhető valóság megteremtésére, de tulajdonképpen ez az elképzelés minden Don Quijote után megjelent könyvnek a jellemzője.
- Agnon a galíciai stetlben játszódó „Menyasszonyi Sátor” című művének átszellemült főszereplőjét, Reb Judelt sokan egyfajta Don Quijoteként értelmezik. Agnon haszid megközelítése mégis sokkal szelídebb, mint Cervantes, vagy Mendele szatírája.
- Ezzel teljesen egyetértek. Agnon figurája szelídebb, és más pályát is fut be. Agnon nosztalgikus volt, újraolvasta a Bibliát és a Midrást, teljesen a diaszpóra és stetl sajátos keretein keresztül látta a világot.
- Nem gondolja talányosnak, hogy Cervantes egy nehéz élet és közepes sikerek után írta meg hallhatatlan remekművét?
- A legnagyobb talány az, hogy miként érte el, hogy a legnevesebb kiadó publikálja egy idős, névtelen és vagyontalan szerző művét? Aki talán még újkeresztény is. Ez a nagy kérdés.
- Miért vonzza Cervantes a különös értelmezéseket?
- Azt mondanám, hogy Cervantest talán még több furcsa teória lengi körül, mint Shakespeare-t. Cervantes azt írja a Don Quijote második részének első fejezetében, hogy a gyerekek másképpen értik meg írását, mint az idősebb olvasók. Tudta, hogy művét több szinten lehet értelmezni. Ez egy rejtélyes könyv, végtelen számú lehetséges témával. Ez a zseniális tulajdonsága az, amely ennyiféle furcsa értelmezést szül. Van olyan feltételezés is, mely szerint a könyvet eredetileg arabul írta egy kitért muszlim. A vallásos, szexuális, és politikai értelmezések száma pedig végtelen.
Forrás: Forward