Jesiva, ökofarm vagy búvárrégészet – több mint 200 féle programot támogat az izraeli MASA ösztöndíj. Az ösztöndíjra zsidó származású fiatalok pályázhatnak. A résztvevők általában fejelhetetlen élményekkel térnek haza. Már, ha hazajönnek, ugyanis 30-40 százalékuk kinn marad. Izraelben tanuló magyar fiatalokkal beszélgettünk.

„Megérkeztem, három óra sem telt el, máris teljesen feloldódtam, pedig életem első repülőútján voltam túl” – mesélte Kovács Kristóf, aki jelenleg a MASA ösztöndíjjal tanul egy jeruzsálemi jesivában. A program tíz hónapos, de mint elmondta, „élvezem annyira a tanulmányaimat, hogy tovább is maradnék”.

A MASA programot a Szochnut (The Jewish Agency for Israel) és az izraeli kormány hozta létre, amely hosszú távú tanulási programokat kínál érettségizett zsidó származású fiataloknak, 18-tól 31 éves korig. Különböző programokon lehet részt venni, amelyekkel minimum négy, maximum tíz hónap tölthető Izraelben. „Körülbelül 200-300 akkreditált program közül lehet válogatni, ezek között vannak szakmai gyakorlatok, önkéntes programok, héber nyelvtanfolyamok, egyetemi tanulmányok. Lehet nagyobb városokba, kisebb vidéki helyekre vagy akár kibucokba is menni” – mondta Korányi Dóra, a MASA program közép-kelet-európai koordinátora.

„Kiabálva tanulunk”

A programokra különböző országokból érkeznek, a légkör általában nemzetközi és a használt nyelv a legtöbb esetben az angol. Lehet vallásos, illetve szekuláris programok közül is választani.

kristof
Kovács Kristóf
A Chábád például több olyan vallási programot is szervez, amelyeken azok is részt vehetnek, akik nem részesültek zsidó nevelésben, vagy családjuk valamilyen okból elszakadt a zsidóságtól. Ilyen program keretében tanul Kovács Kristóf a jeruzsálemi Mayanot jesivában (Institute of Jewish Studies). „Nem kaptam vallásos nevelést, fokról fokra kerültem egyre közelebb és közelebb a valláshoz. Először elkezdtem járni az Óbudai Zsinagóga szombatfogadásaira, később a reggeli imákon is részt vettem, és közben folyamatosan jártam a Chábád vallásos képzéseire. Nagyjából egy éve vetődött fel bennem az ötlet, hogy a vallásról szeretnék tanulni Izraelben” – mesélte.

Kristóf alapvetően angolul tanul, de egy intenzív héber tanfolyamon is részt vesz. Mint mondta, nagyjából éjjel-nappal tanul. „Nagyon élvezem, hogy minden feltétel adott a tanuláshoz, föl-alá flangálok a szobám és a könyvtár között, és cserélgetem a könyveket. Hihetetlen felszabadító a légkör, közvetlenek az emberek, és számos lehetőség van a tanulásra, fejlődésre” – magyarázta.

„Mindenki annyit tesz bele, amennyit akar, van, aki reggeltől estig tanul, de vannak olyanok is, akik alig járnak a foglalkozásokra. Találkozom New York-i fiatalokkal, akik sok éve foglakoznak a vallással, de van olyan bóhertársam is, aki egyébként Chilében orvos”. Kristóf szerint, a tévhitekkel ellentétben, a zsidó vallás nem dogmatikus és zárt, hanem borzasztóan nyitott dolog. A jesiva egyik kuriózuma a párban tanulás, a rabbi egy bevezetőt mond el a tanulandó szövegről, amit később párban értelmeznek egy tanulótársával. Ha jutnak valamire, megvitatják a rabbival is, akitől mindig kapnak visszajelzést. Kristóf azt is elárulta, hogy a vita hevében előfordul, hogy kiabálásba megy át a közös tanulás – ami egyébként egy zsidó tanházban teljesen természetes.

A jesivában nincsenek nők, de Kristófot jelenleg annyira lefoglalják tanulmányai, hogy nem is jutna ideje az ismerkedésre. „27 éves vagyok, és természetesen hiányzik az ismerkedés, de ez most nem fér bele az időmbe, jelenleg szeretném minél jobban kiaknázni az ösztöndíj program által nyújtott tanulási lehetőségeket. Az ismerkedésnek is el fog jönni az ideje, egyelőre azt tanulom, hogyan éljem majd a zsidó életemet, aminek természetesen része a házasság, a család is” – magyarázza.

Kellenek a papírok

A MASA programokra a Szochnut régiós irodáján keresztül lehet jelentkezni, a kelet-közép-európai régió irodája Budapesten van, az Izraeli Kulturális Intézetben (VI., Paulay Ede u. 1.), ahol, nemcsak a magyar, de a lengyel, bolgár, cseh, szlovák és szerb fiatalok kiutazását is intézik. Az elbírálásnak több feltétele van. Egy nagyszülő zsidó származását kell igazolni, nem halachikus szabályok (zsidó vallási törvények) szerint, tehát apai felmenőket is elfogadnak. Az igazolásnál meg kell próbálni minél több életszakaszából dokumentumokat benyújtani.

Ha egy jelentkezőt felvesznek egy programba és sikerült benyújtania a származást igazoló dokumentumokat, akkor megpályázhatja a MASA ösztöndíjat. A támogatás nem egy fix összeg, mértéke anyagi helyzettől, életkortól és a választott program hosszától függ. A programok ára is eltérő, előfordulhat, hogy az ösztöndíjkeret csak részben fedezi a költségeket. „A legdrágábbak a felsőoktatási programok, ugyanakkor sok egyetemnek van saját ösztöndíja, amelyre lehet pályázni a MASA mellett” – fejtette ki Dóra. Fontos azonban, hogy a MASA által finanszírozott tanulmány mellett nem szabad munkát vállalni.

Búvárrégészet Haifán

Lantos Sára az ELTE BTK régészet szakán szerzett BA diplomát 2015-ben, majd felvették a Haifai Egyetem Maritime Civilizations (tengeri régészet) szakára. Tanulmányait és ott tartózkodásának költségeit a MASA és az egyetem ösztöndíja fedezi. „Rengeteg izgalmas dolgot tanulunk, például a Mediterráneum történelméről, víz alatti és part menti régészetről, illetve kapunk egy kis alapozást geológiából és tengerbiológiából is” – sorolja Sára.

Az elmélet mellett persze gyakorlatra is van lehetőség. „Vannak terepgyakorlataink, ahol szárazföldi és vízi feltárásokon veszünk részt. Legközelebb egy volt római kikötővárosba, Caeserea-ba megyünk. Fogunk merülni, de a szárazföldi részét is bejárjuk a romoknak” – mondta.  Főként hajóroncsokra, kikötők maradványaira, de akár római villák romjaira is lelhetnek a víz alatt, a szárazföldön pedig szinte bármilyen emlékek előfordulhatnak, például falvak, városok, katonai táborok és várak romjai. Sára már búvárkodott korábban is, de a szaktársai közül többen nem, számukra az egyetem segít megszervezni a búvártanfolyamot.

„Az egyetemnek saját felszerelt laborja és restaurátor-műhelye van, és egy régészeti múzeum is található a campuson. Nagyon sok kutatási lehetőség adott már diákként is. Ha megvan a kutatási témánk, annak kivitelezésében aktívan részt vesznek a tanárok, nem hagynak magunkra, folyamatosan konzultálunk. Az oktatók eleve úgy tekintenek ránk, hogy mi is egyszer a kollégáik leszünk. Nagyon közvetlenek, nemcsak a tanulmányokban, de a mindennapi életben is segítenek, gyakran megkérdezik, van-e mit ennünk, innunk, előfordul, hogy hoznak nekünk sütit is” – osztotta meg élményeit Sára.

Napelemes zuhanyzó és komposzt WC

A programválaszték tényleg hatalmas. A 2015-ben Budapesten érettségizett Popper Dávid egy ökofarmon önkénteskedik. A farm Tel-Aviv térségében egy erdő melletti, völgyes környezetben található. Nomád körülmények között élnek, a lehetőségekhez mérten mindent megpróbálnak önfenntartóan megoldani. „Kétszemélyes jurtákban lakunk, napelem állítja elő az áramot és melegíti a zuhanyzó vizét, illetve komposzt WC van, amely víz nélkül működik” – fejtette ki. Vegetáriánusan étkeznek, saját veteményesük van, rengeteg zöldséget termesztenek, de vannak dolgok, amit csak boltból tudnak beszerezni. A farmon körülbelül 30-40-en önkénteskednek, izraeli és más országokból érkező fiatalok vegyesen.

popper david (1)
Popper Dávid
„Magunkra főzünk és takarítunk, de a munka mellett tanulunk is” – magyarázta Dávid. Tanulnak például a permakultúrától, ami (röviden) az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi mintául, mindez a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg. Emellett van izraeli történelem és héberórájuk is, de rengeteg gyakorlati órán is részt vehetnek, például tanulnak a vályogépítésről és a gyógynövények felhasználásáról is. A tanultakat általában a gyakorlatba is átültetik, például építettek egy vályogsütőt a konyhába, de készítettek egy csapvíz-szűrőrendszert is, amely egy vízinövényekkel teli gyűjtőhelyre fut, használatának segítésével a ott egy önálló ökoszisztéma alakulhat ki. 

„Mindig is nagyon érdekelt a fenntarthatóság, azért választottam Izraelt, mert itt nagyon fejlett az az ökológiai kultúra, nem véletlenül sikerült a sivatagot termékeny földdé tenni. Ha megnézünk egy műholdképet Izraelről és térségéről, a zöldterületek egyértelműen jelzik a határt” – mondta Dávid.

„Nem hagynak magunkra”

A MASA több ismerkedős eseményt szervez az ösztöndíjasoknak a kinn tartózkodás alatt, illetve minden program során három csoportos kirándulást biztosít a résztvevőknek. „Pár hete egy sivatagi beduintáborban voltunk, ahol beszéltünk az életforma pozitívumairól, de arról is szó volt, hogy milyen nehézségekkel néznek szemben az itt élő nomádok. Nagyon tetszik, hogy bármiről esik szó, mindig megvizsgáljuk a kérdést több oldalról is” – magyarázta Popper Dávid.

A MASA szervezők nemcsak a kiutazásban segítenek, de a résztvevők a program során is fordulhatnak hozzájuk. „Koordinátorom magától érdeklődik arról, hogy vagyok, ez nagyon jólesik” – mesélte Kristóf, aki azt is elmondta, hogy az időn ősszel történt jeruzsálemi késeléses terrorcselekmények alatt a MASA külön levélben értesítette a szüleit a történtekről és az aktuális biztonsági helyzetről.

Interjúalanyaink arról számoltak be, hogy az őszi terrorcselekmények nem keltettek túlzott pánikot az izraeli lakosságban, az élet nem állt meg. Még a terrorcselekmények egyik leginkább érintett helyszínén, Jeruzsálemben sem. „A merényletek annyira hétköznapi helyzetekben történtek, hogy bárki áldozatul eshetett, ez természetesen frusztrálta az embereket, de a legtöbben túl tudtak lépni rajta. Nem zárkóztak be otthonaikba, közvetlenül a történések után több százan kimentek imádkozni a Siratófalhoz” – mondta Kovács Kristóf.

Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy a 18 éves, amerikai Ezra Schwartz az őszi terrorcselekmények következtében vesztette életét, aki egyébként MASA ösztöndíjjal tanult egy Bet Semes-i jesivában. A fiút három társával együtt útközben, egy Jeruzsálemhez közel eső telepre (Alon Shvut) menve lőtték le, éppen amikor egy baráti csoporttal élelmet szállított az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonáknak.

Menni vagy maradni?

Mint azt Korányi Dóra elmondta, a MASA nem az alija előszobája, de kétségtelen, hogy a résztvevők 30-40 százaléka kiköltözik, vagy a tervezettnél tovább marad Izraelben. A hazatérők gyakran aktív szerepet vállalnak a magyarországi zsidó közösségben. Feltettük tehát a kérdést interjúalanyainknak, hogy el tudnák-e képzelni, hogy hosszabb távon Izraelben éljenek.

„Egyelőre nem tervezem, hogy tovább maradjak, a program után szeretnék egyetemre menni Magyarországon vagy egy európai országban” – mondta Popper Dávid.

„További egy évet mindenképp szeretnék maradni, hogy megírjam a szakdolgozatomat, de távolabbra még nem tervezek” – magyarázta Lantos Sára.

„Alapvetően az a tervem, hogy – amennyiben lehetséges – a magyarországi zsidó közösség építésének aktív részese legyek. Ugyanakkor nem zárom ki, hogy egyszer Izraelben éljek, ha például izraeli lányt veszek majd feleségül, elképzelhető, itt maradok” – fejtette ki Kovács Kristóf.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Lantos Sára