Hepkó-Bodzsár Magdolna vezeti jelenleg a Bét Menáchem Gyermek Oktatási Központot. Az iskola igazgatónője többek között a diákok fejlődéséről és a modern oktatási módszerekről is beszélt.
1997-ben nyílt meg a Gán Menáchem óvoda, akkor még a Tamási Áron utcában. Napjainkban a Dohány utcában van az azóta kibővült, bölcsődét, óvodát és iskolát is tartalmazó Bét Menáchem Gyermek Oktatási Központ. Hepkó-Bodzsár Magdolnával, az iskola újonnan kinevezett világi igazgatónőjével beszélgettünk a tanévkezdésről, a jelenről és a jövőbeli tervekről. Az iskola április 2-án nyílt napot tart, infromációkért kattintson ide.
Az igazgatónő idén vette át az iskola vezetését, milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Nagyon sok jó gyakorlat működik az iskolában évek óta, amelyeket csak megtartani kell. Természetesen minden vezetőnek célja kell hogy legyen a fejlődés. Az intézmény infrastrukturális fejlesztése folyamatos, azonban az elmúlt években sokszor találkoztam azzal az igénnyel, hogy szeretnének a gyerekek egy olyan közösségi teret, ahol olyan eszközök állnak rendelkezésükre, melyekkel élvezetesebbé válnak a szünetek. Ezért elkezdtünk kialakítani egy jól felszerelt közösségi teret, melyben helyet kapnak komolyabb sporteszközök, pingpongasztal, léghoki, hasonlók. Ezenkívül szükségesnek látom, hogy felzárkózzunk ahhoz a társadalmi igényhez, hogy az oktatási intézmények nagyobb hangsúlyt fektessenek az egészséges életmódra való nevelésre. Nagy szívügyem az állatvédelem. A zsidó vallás szerves része az adakozás, az elesettek segítése, véleményem szerint a mi diákjaink ezirányú szociális érzékenysége kimagasló. Reményeim szerint ehhez kapcsolható lesz az állatvédelem témája.
Az iskolának van néhány különlegessége, például a többnyelvűség (a Bét Menáchem héber-magyar két tanítási nyelvű), a kis létszámú osztályok és ezzel együtt a differenciált oktatás. Hogyan tudnak ezekből a különleges adottságokból előnyt kovácsolni?
– A legnagyobb előnye ennek szerintem, hogy minden diák fejlődését egyénileg tudjuk követni. Az átlag iskolákhoz képest nálunk nem jellemző, hogy a gyerekek közül bárki behozhatatlan lemaradást szerezne, hiszen a kis létszám lehetővé teszi, hogy mindenki a saját igényeinek, képességeinek megfelelő módszerekkel sajátíthassa el a tananyagot. A diákok és a pedagógusok között olyan kapcsolat alakul ki az évek során, hogy egy pillantásból tudjuk, mikor ki van remek formában, vagy épp mikor kinek van rossz napja, ilyenkor igyekszünk átsegíteni őket a nehézségeken. Az idegennyelv-tudás mindig előnyt jelentett a hétköznapi életben, bízom benne, hogy ez a mi diákjainknál fokozottan érvényes lesz.
Milyen speciális készségeket követel meg a tanároktól ez a típusú oktatás?
– Mivel az oktatás két nyelven történik, mind héber, mind a magyar nyelvű órákon folyamatosan igyekszünk a gyerekek szókincsét bővíteni, tantárgytól függetlenül, ez kiemelt pedagógiai feladat az intézményben. És közben néha a mi szókincsünk is bővül, mert előfordul, hogy egy mondaton belül két-három nyelven is megszólal egy gyerkőc. Ezenkívül az órákon alkalmazott különböző munkaformák, módszerek is eltérnek az átlagostól. A kis létszám lehetővé teszi, hogy sokkal több játékos, szórakoztató feladatot, érdekes eszközt használjunk, interaktív feladatokkal tarkítsuk a tanórát. Ez sok felkészülést és egészen más pedagógiai szemléletet kíván meg, mint a dominánsan frontális oktatás.
Miként kell átalakítani bizonyos iskolai programokat annak mentén, hogy kislétszámú osztályok vannak?
– Nálunk nem annyira jellemző az osztályokra tagolódás. A programszervezés során általában több osztály- vagy iskolai szinten gondolkodunk.
Mennyire engedi be/használja az iskola a modern, progresszív oktatási módszereket, mint például a Montessori oktatás?
– Amennyire a pedagógiai programunk és az oktatási törvények engedik, igyekszünk az alternatív oktatásból minél több elemet integrálni, főleg az alsó tagozaton. Pedagógusaink nagyon nyitott szemléletűek, fiatalos lendületük, motiváltságuk sokat segít ebben.
Mennyire nyitott az intézmény a digitális eszközök használatának terén?
– Iskolánk arra törekszik, hogy a 21. század elvárásainak megfelelően minél magasabb szintű digitális tudással ruházza fel a diákokat. Tantermeinkben jelentős számú okostábla áll rendelkezésre, illetve sokszor használunk tableteket is a tanítási órákon. Ezenkívül már az alsó évfolyamokon megkezdjük a számítógépekkel történő ismerkedést, felső tagozatban pedig már a programozás alapjait is megtanulják a gyerekek, ehhez robotok is rendelkezésre állnak.
Milyen jellegű különórákon vehetnek részt a gyerekek?
– Az iskola szervezésében zsidóság témájában működik délutáni foglalkozás. Ezenkívül az intézmény helyet biztosít oktatóknak, hogy külön foglalkozásokat tartsanak, van táncoktatás, foci és sakk-szakkör.
Úgy hallottam, hogy az iskolában működik diákönkormányzat. Számomra ez kissé fura, hiszen ilyesmivel eddig főleg gimnáziumokban találkoztam, de kétségkívül nagyon érdekes. Mennyiben más ez, mint a gimnáziumi diákönkormányzatok?
– Az általános iskolai diákönkormányzatok elsődleges célja a demokratikus gondolkodás alapjának megteremtése. Nagyon fontos volt számomra, hogy ezt iskolánkban is kialakítsuk. A diákok sok szegmensben véleményezési jogkörrel rendelkeznek, ez a legfőbb fórum, amelyen meghallhatjuk véleményüket. Tavaly a DÖK-nap programjai 100%-ban a diákok ötletei alapján valósultak meg, nagy élmény volt számunkra.
A cikk az Egységben jelent meg.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.