Az antiszemitizmus elleni fellépés intézményesült formáját magalkotó berlini konferencia 10 éves évfordulójának emlékére az EBESZ más néven OSCE (Organization for Security and Cooperation in Europe), a berlini szövetségi külügyminisztériummal és a svájci EBESZ elnökséggel, valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájával (ODIHR – Office for Democratic Institutions and Human Rights) közösen nemzetközi konferenciát rendezett a téma civil képviselőinek részvételével, melyen ajánlásokat fogalmaztak meg a kormányok és intézmények számára. A tíz évvel ezelőtti záró dokumentum az EBESZ 57 tagállamát szólította fel, hogy küzdjön minden lehetséges eszközzel az antiszemitizmus ellen.
Meggyőződésük szerint – és ezt hangsúlyozta a mostani konferencia is – az európai antiszemitizmus ellen mindenkinek küzdeni kell, nem csupán a zsidóknak, ugyanúgy, ahogyan az amerikaiak sem hagyhatják azt figyelmen kívül. Persze nehéz a poharat félig teltnek látni, és nem félig üresnek. Az antiszemitizmus ugyanis Európában manapság virágzik, jobban, mint tíz évvel ezelőtt, és az erre adott politikai válaszok többnyire bizonytalanok. Jól mutatja ezt az is, hogy az EBESZ tagállamok egyharmada el sem jött a konferenciára, akik pedig eljöttek, azoknak országa többnyire csak középszintű hivatalnokokkal képviseltette magát.
A rendezvény Samantha Power, az ENSZ amerikai nagykövete beszédével kezdődött, és a konferencia fénypontjának bizonyult. Hangsúlyozta, hogy az antiszemita indíttatású incidensek száma Európában növekszik, és „nem csak a zsidó közösségeket fenyegeti, de van egy nagyobb ívű, félelemkeltő projektjük az európai liberalizmus és pluralizmus elrettentésére is.” Ez a fajta bigottság olyan, mint egy vírus, mint az ebola, mely átterjed a nemzeti határokon, ellenőrizetlenül. A nagykövetasszony példának említett egy Floridából működtetett rasszista web fórumot, a Stormfront.org-ot, mely nagy számban éri el a külföldi olvasókat is. Mottója a “White Pride World Wide”, azaz fehér büszkeség világszerte. Kanada és Európa érdeklődő közönsége hasonló oldalt olvashat a neonáci Frazier Glenn Miller kiadásában. Mindez annál inkább veszélyes, mert – Power Nagykövet meggyőződése szerint – az érintett országok védekezőrendszere nem működik megfelelően az antiszemitizmus borzalmai ellen. Az európai népek Alkotmányának többsége ugyanis nem rendelkezik az amerikai First Amendment-hez (Első Kiegészítés) hasonló jogszabállyal.
A berlini konferencia szerint szükség lenne némi cenzúrára a gyűlöletbeszéddel szemben, ám a résztvevők többsége szerint az ilyen eszközök sosem hatékonyak, inkább az aktív monitorozás, és az elkötelezett oktatás vezethet eredményre. A munka nehéz lesz, és sosem ér véget. De ahogy a történelem, a holokauszt megmutatta, ezt a munkát el kell végezni.
Az előadásokat szekciók követték, a civil fórum első panelbeszélgetésének előadójául a Tett és Védelem Alapítványt kérték fel, mint az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legújabb és tevékenységét tekintve a legszervezettebb civil kezdeményezést. Bodnár Dániel elnök beszédében a szervezet elmúlt kétéves tevékenységének eredményét és fő sarokpontjait vázolta fel: monitoring, rendvédelmi szervek oktatása, jogvédelem. Ezzel összhangban a konferenciát követő közlemények ugyanezen tevékenységek intenzív és intézményesült formáit tartják kívánatosnak a hatékony fellépés eszközeiként, amint a résztvevők azt javaslatok formájában a kormányok és a civil szféra felé is megfogalmaztak és eljuttattak. .