Szukot ünnepének ötödik napján Áron főpap sátrunk spirituális vendége, róla itt írtunk részletesen. A hászid vendégek közül a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek következik a sorban. E két szellemi nagyság legjellegzetesebb tulajdonsága az emberek közti szeretetre és harmóniára való törekvés volt.
Áron békét keresett minden teremtmény számára, és mások nézőpontjába belehelyezkedve igyekezett helyreállítani a harmóniát a peres felek közt. A harmadik rebbe, a lubavicsi Menáchem Mendel rabbi, akit ismertebb nevén Cemách Cedeknek is neveznek, volt az, aki elsimította az ellentéteket a hászidjai és a zsidó közösségek más szektorai között. Találkozott minden kortárs irányzat vezetőjével, és képes volt olyan egységfrontot kialakítani, mely mindnyájuk közös céljait képviselte. Jelmondata – jiddis eredetiben – ez volt: „tracht gut, vet zein gut” (héberül ma táchsov tov, jihje tov formában használatos), azaz ha optimistán tekintünk előre, akkor a dolgok jóra fordulnak. Ennek megfelelően minden helyzetből igyekezett a lehető legjobbat kihozni, soha nem csökkent a zsidók felé irányított szeretete és odafigyelése, és lankadatlanul tevékenykedett életük jobbítása érdekében.
Menáchem Mendel rabbi 1789-ben született, ros hásáná előestéjén. Mivel édesanyja korán meghalt, nagyapja, az Álter Rebbe nevelte, és a jó eszű fiúból hamarosan a rebbe legfontosabb segítője lett. Unokatestvérével, Chájá Muskával kötött házasságából hét fia és két lánya született. Különlegesen nagy tudású volt, rengeteget írt, és szoros kapcsolatot ápolt korának nagy zsidó tóratudósaival. Írásai, hászid dallamai (nigunok) és filozófiája is meghatározó szerepet töltenek be a Chábád szellemiségében. Vezetősége alatt a Chábád népszerűsége jelentősen megnőtt, mivel saját mozgalmán túl az egész zsidó népet képviselte, és igyekezett politikai, gazdasági és spirituális tekintetben is zsidó testvérei segítségére lenni. Tanácsokkal és pénzbeli támogatással ösztönözte őket a földművelésre, hogy el tudják magukat tartani, sőt, földet vásárolt és hászid falut alapított Minszk mellett. Küzdött az ellen, hogy a zsidó gyerekeket át kelljen adni a hatóságoknak, hogy kantonistákat neveljenek belőlük, és amikor csak tehette, pénzzel váltotta meg őket. Küldöttei segítségével minél több kantonista zsidó gyereket, illetve besorozott katonát próbált elérni, hogy kapcsolatban maradhassanak a vallással.
Nagybátyja és egyben apósa, DovBer rabbi, a Mitteler Rebbe 1827-ben bekövetkezett halálával Menáchem Mendel rabbi lett a mozgalom harmadik rebbéje. Kiterjedt kapcsolatainak, sziklaszilárd akaratának és kellemes modorának köszönhetően elérte, hogy megmaradhasson a hagyományos zsidó oktatás Oroszországban, és a zsidók számára letelepedésre engedélyezett területet is kiterjesztették.
Jól ismert az a történet, mely szerint az Álter Rebbe egy napon gyereksírásra lett figyelmes. Két szobával arrébb újszülött dédunokája sírt, ám az apa, a Cemách Cedek a középső szobában annyira belefeledkezett a tanulásba, hogy nem hallotta meg csecsemője hangját. Az Álter Rebbe megnyugtatta a síró gyermeket, majd így szólt unokájához: „”Aki tóratanulás közben nem hallja meg egy kisbaba sírását, annak gond van a tanulásával.” Fontos, hogy az ember, még ha a legszentebb dolgokkal foglalkozik is, kapcsolatban maradjon a külvilággal, és meghallja, ha valaki segítséget kér. Ezért fontos, magyarázta Jehuda Ámitál rabbi, hogy a tanháznak nagy ablakai legyenek, mert így azok, akik ott tanulnak, kapcsolódnak a külvilághoz, és lehetőséget kapnak arra, hogy meghallják Izrael népének sírását. Szukotkor még inkább így van ez. Nemcsak saját otthonainkban, megszokott környezetünkben kell odafigyelnünk a minket körülvevő világra, hanem ki kell lépnünk a komfortzónánkból, kiköltözni a sátrainkba, és onnan kapcsolatba lépni a világgal. Szukot arra emlékeztet, illetve arra biztosít lehetőséget, hogy kiszélesítsük a látókörünket. A másokról való gondoskodás szukot különleges üzenete. Amikor még állt a Szentély, az ünnep minden napján hoztak más népekért áldozatot, és csak a nyolcadik nap, a különálló ünnep, smini áceret napján hozták az áldozatokat csakis a zsidó népért. Bár most nincs Szentély és így nincsenek áldozatok sem, érdemes észben tartanunk e fontos zsidó értéket, a másokra való odafigyelés parancsolatát, meghallani, ha sír a másik szobában a kisbaba.
zsido.com