Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Az UNESCO ismét Izrael-ellenes határozatot fogadott el, amikor a zsidóság egyik legszentebb helyét, a hevroni Máchpéla-barlangot „veszélyeztetett palesztin kulturális örökségnek” nyilvánította. A barlang rejti az ősapák, Ávráhám, Jichák és Jáákov, illetve három ősanya, Szárá, Rivka, és Lea csontjait. A Biblia tanúsága szerint a területet maga Ávráhám vásárolta meg temetkezési helynek felesége számára. Később Dávid király uralkodott a városban, és a későbbiekben is folyamatos volt a zsidó jelenlét, egészen az 1929-es arab mészárlásig, amikor a túlélők elmenekültek Hevronból és csak 1967-ben, a hatnapos háború után tértek vissza a zsidók a városba.
Az Izraelben nagy felháborodást kiváltó határozatot 12 igen, 3 nem és 6 tartózkodással fogadták el. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet döntését: „Hevron és Izrael kapcsolatát megtagadni szégyenteljes és sértő lépés, mellyel az UNESCO elvesztette a maradék szavahihetőségét is.”
Gilád Erdán belbiztonsági miniszter azt is kifogásolta, hogy az ENSZ a veszélyeztetett kategóriába sorolta a Máchpélát, miközben Izrael mindent megtesz azért, hogy az emlékhely kifogástalan állapotban várja látogatóit, vallásra való tekintet nélkül. A barlang felett, még Heródes király által emelt, 2000 éves épület egyaránt működik zsinagógaként és mecsetként is. Megjegyezte azt is, hogy az izraeli fennhatóság előtti időkben csak muszlimok léphettek a területre.
Binjámin Netánjáhu miniszterelnök a Kneszet vasárnapi ülését szokatlan módon kezdte: kipát tett a fejére, és a Bibliából felolvasta a Máchpéla-barlang megvásárlását leíró sorokat, majd kijelentette, hogy a botrányos határozat elfogadása miatt egymillió dollárral megrövidíti a világszervezetnek juttatott izraeli hozzájárulást, és az összeget a hevroni zsidó múzeum és közösség fejlesztésére utalja át. „A határozat ellenében Izrael a világ elé tárja a történelmi igazságot és a több ezer éves, mély kapcsolatot a város és a zsidó nép között.”
Niki Haley az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szintén rosszallással vette tudomásul a döntést, és kijelentette, hogy országa újragondolja az együttműködést a világszervezettel. „A mai szavazásnak semmilyen pozitív következménye nem lehet, csak kárt okoz. Ez nem más, mint a történelmi igazság arcul csapása, és tovább rontja a már eddig is megkérdőjelezhető hitelességű UNESCO tisztességébe vetett hitünket.”
Az Unió megsértette az Oslói Szerződést
Az Európai Unió eközben tovább folytatja az illegális arab települések létrehozására irányuló törekvéseit Izraelben. Pénteken a Jeruzsálem és Máále Ádumim között fekvő Kedár település mellett fedezték fel az izraeli hatóságok, hogy a Palesztin Autonómiához tartozó arabok kezdtek neki egy engedély nélküli építkezésnek. A könnyűszerkezetes épületek darabjait és a munkagépeket az EU bocsájtotta rendelkezésükre, megsértve ezzel az 1993-ban megkötött Oslói Szerződést. A rendőrség kiszállt a helyszínre, véget vetett a munkálatoknak és elkobozta az építőanyagot. „Ez csak egy akció a sok közül, amivel az Európai Unió kész helyzetet akar teremteni a fővárosból a Holt-tengerre vezető egyes autópálya környékén. Ma már 882 illegális építményt tartunk számon ezen a környéken. Ezek az építkezések nagyban hozzájárulnak a terület biztonsági helyzetének romlásához, az új, törvénytelen települések létrehozásával pedig egy majdani palesztin terrorállam megalapítását próbálják előkészíteni.” – mondta Jániv Áhároni, a Jeruzsálem környéki illegális építkezéseket monitorozó civil szervezet vezetője.
Jelnyelven is elérhetővé vált az életmentő képzés Izraelben
Asdodban rendezték meg az első olyan egészségügyi tanfolyamot, melynek során egy jeltolmács segítségével siketek sajátíthatták el a tananyagot. A magánadományokból fenntartott ortodox mentőszervezet, a Hácálá szervezésében Nechámá Leobel, Izrael első siket mentőápolója vezette a képzést. „Régi álmom volt, hogy ezt a tudást megszerezzem, majd továbbadjam az ország siket és nagyothalló közösségének. Fontos, hogy az életmentéshez szükséges készségeknek minél többen legyenek birtokában. Semmi sem indokolja, hogy a siketeket kimaradjanak ebből.” – mondta. Eli Beer, a Hácálá alapítója és elnöke nagyra értékelte a kezdeményezést: „Nechámá egy nagy kincs a számunkra. Nemcsak lelkes önkéntesünk, aki már számtalan életet mentett meg, hanem ő az, aki segíti a kommunikációt szakembereink és az ellátásra szoruló, hallássérült emberek között. Az ő tevékenysége inspirál bennünket arra, hogy a társadalom minden rétege és csoportja számára megteremtsük a legjobb ellátás feltételeit.”
