Az elhurcolt zsidók egykori lakásában dolgozzák fel a múltat a mai lakók. Ez a Nyitott Zsidó Otthonok program Hollandiában.
Miután a hágai Yvonne van Gennep-Bouma felfedezte, hogy otthonának egykori tulajdonosait a holokausztban gyilkolták meg, gyakran gondolt rájuk. Elképzelte, hogyan éltek a lakásban, hol aludtak, mit reggeliztek. Az ötven éves nővér 2012 óta kutatja a ház tragikus módon meghalt egykori lakóinak, Barend Koekoeknek, feleségének és fiának életét. Munkájában egy, a hágai zsidó közösséget kutató történész volt segítségére.
Kiderítették, hogy Koekoek csatlakozott a nácik által alapított Zsidó Tanácshoz, majd Theresienstadtba deportálták, ahol önként csatlakozott az Auschwitzba induló halálvonathoz, hogy öt éves fia, Henry Martin mellett lehessen. 33 éves feleségét, Goderta Friderika Koekoek-Michelst is Auschwitzban gyilkolták meg.
A Koekoek család fájdalmas történetének feldolgozása nagy érzelmi megrázkódtatást okozott Yvonne-nak, de végül ez segített neki megbékélni házának múltjával. „Bezárult a kör, a bizonytalan sejtéseket tények váltották fel” – mondta. Két éves küzdelem után azt is elérte, hogy otthona elé a Koekoek családra emlékeztető botlatókövet helyezzenek el.
„Abban az időben, amikor már alig élnek közöttünk túlélők, az épületek segítségével nagyon jól elmesélhetjük az áldozatok történetét” – mondta el Yvonne.
A Nyitott Zsidó Otthonok programot 2011-ben hozták létre a joodsmonument.nl weboldal adatbázisának segítségével, mely a holokauszt 104 000 áldozatának egykori lakáscímét tartalmazza. Miután az amszterdami Frtis Rijksbaron rátalált saját címére, felhívást tett közzé, melyben arra biztatta az adatbázisban szereplő ingatlanok mai lakóit, hogy helyezzenek el egy „Zsidó Otthon” feliratot lakásuk ablakában. A kezdeményezés hatására egy kis közösség alakult Hollandiában, mely 2012-ben megrendezte az első Nyitott Zsidó Otthonok programot Amszterdamban. A későbbiekben öt további város is csatlakozott a programhoz. Hollandiában május 4-én tartják a háborús áldozatok emléknapját, s a szervezők legalább 10 000 látogatót vártak az áldozatok egykori otthonaiba.
Denise Citroen, a programot koordináló Amszterdami Zsidó Történeti Múzeum munkatársa elmondta, hogy sikerük egyik oka az lehet, hogy – Magyarországtól, Lengyelországtól vagy Ausztriától eltérően – a holland kormány rögtön a háború után rendezte a kisajátított zsidó ingatlanok ügyét, ezért a mai tulajdonosoknak nincs félnivalójuk a program kapcsán. Ezen kívül dolgozik egyfajta bűntudat is a társadalomban, mert arányaiban a legtöbb zsidót Nyugat-Európában Hollandiában gyilkolták meg. A közösség 70-75%-a veszett oda a holokauszt során. A bűntudat gyakran megakadályozta az idősebb generációt, hogy nyíltan beszéljen a történtekről, de a fiatalabbak már kellő távolságra vannak az eseményektől, így ők sokkal nyitottabbak az efféle kezdeményezésekre.
A tragédia mellett Hollandiának van oka a büszkeségre is a holokauszt kapcsán: A Jád Vásem 5516 holland állampolgárt tüntetett ki „A Világ Igaza” címmel, amiért életüket kockáztatták zsidó honfitársaikért a náci megszállás éveiben. A lakosság számát tekintve ez egyértelműen a legmagasabb arány egész Európában.
A Nyitott Zsidó Otthonok program során a látogatók tea és sütemény mellett hallgatják meg az adott lakásban élt zsidók élettörténetét. Kees van den Heuvel Vught-ban lévő otthonában fogadja vendégeit. A lakásban egykor a Németországból menekült Frankenthal család élt. A házigazda a mai, szír menekültekhez hasonlítja sorsukat, és megjegyzi, hogy Hollandiának több menekültet kellene befogadnia. Nem mindenki ért egyet véleményével.
Robert Herbschlen, zsidó üzletember önkéntesként vesz részt a programban. Ő segített Keeséknek is felkészülni a látogatók fogadására. „Egyáltalán nem szokatlan, hogy május 4. előtt hajnali háromig a Jád Vásem internetes archívumát böngészem. Tudom, hogy már rég aludnom kellene, hiszen másnap vár a munka, de itt olyan emberekről van szó, akikről alig tudunk valamit, és rajtam múlik, fennmarad-e az emlékük.”
Forrás: JTA