Legújabb sorozatunkban két oldalról közelítünk meg különböző témákat, világi és vallási szempontból is górcső alá vesszük az aktuális területet, amely leginkább a mindennapi életben is felmerülő kérdéseket járja körbe. A sorozat első cikkében a Napról és a napozásról kaphat érdekes információkat. A cikk első részében Dr. Ujfaludi Adrienn bőrgyógyász szakorvos, a MelanomaMobil orvos-szakmai vezetőjével beszélgettünk a napfény káros hatásairól, a második részben meg mindent elmondunk arról, hogy milyen szerepe van a zsidó vallásban a Napnak. 

Melyik napszakban érdemes napon tartózkodni és mikor kell kerülni ezt?

UA: Az, hogy mikor menjünk ki a napra sok minden befolyásolja, az évszak, az földrajzi hely és az aktuális UV-sugárzás mértéke. Ha általánosságban szeretnénk ezt a kérdést megválaszolni, akkor azt mondanám, hogy 10-15 óra között lehetőleg kerüljük, hogy napon legyünk.

Mitől védenek a naptejek?

UA: A naptejek, fényvédők az UV sugárzástól védenek, fontos, hogy olyan terméket válasszunk, ami az UVA és UVB sugarakat is kiszűri.

Mit jelent a naptejek faktorszáma és hány faktoros naptejet érdemes használni gyereknek és felnőtteknek?

UA: A fényvédő faktorszáma azt mutatja meg, hogy mennyiszer hosszabb időt tudunk a napon tölteni, mint a fényvédő használata nélkül, anélkül, hogy leégnénk. Ez az UVB-sugárzásra vonatkozó adat. Mindig a bőrünkhöz és az aktuális UV-sugárzás mértékéhez javasolt megválasztani a faktorszámot, de érdemes legalább 30-as faktorú terméket használni.

Mennyivel a napozás előtt kell felvinni a naptejeket a bőrre?

UA: Ahhoz, hogy a várt hatást elérje, 20 perccel a napozás előtt már érdemes bekenni a bőrt.

Mennyi naptejet érdemes kenni a bőrre (vastagon, vagy elég vékonyan is)?

UA: Bár a méréseknél meghatározott vastagságú fényvédő réteg mellett vizsgálják meg a faktorszámot, azt gondolom, nem szükséges vastagon kenni a bőrünket. Nagyobb a jelentősége annak, hogy a bőrünknek megfelelően válasszunk fényvédőt, azt a napozás előtt legalább 20 perccel  egyenletesen elosztva kenjük a bőrünkre, és időnként kenjük újra a testünkre, bár sok a víz és izzadásálló fényvédő, időnként azokkal is érdemes ismételni a krém felvitelét.

A fizikai fényvédelem is olyan hatásos, mint a kémiai?

UA: Igen, a megfelelő fizikai fényvédelem is lehet olyan hatásos, mint a megfelelően megválasztott fényvédő használata.

Milyen összetevő kerülendő egy fényvédő esetén?

UA: Azt gondolom, hogy az aktuálisan forgalomban levő fényvédők olyan sok vizsgálaton mennek keresztül, hogy nem szükséges ilyen részletekbe menően figyelni az összetételt. Azt, hogy a jövőben változnak-e az erre vonatkozó előírások, fejleszetenek-e az aktuálisak helyett más fényvédő anyagokat nem tudom megmondani, de az biztos, hogy a fényvédelem nélküli napon töltött idő biztosan károsítja a bőrt, míg a modern fényvédőkkel kapcsolatban jelenleg ilyen adataink nincsenek.

Lehet kisbabára (1 éves kor alatt) naptejet kenni, szabad napra vinni ekkora gyermeket?

UA: 1 éves kor előtt lehetőleg ne vigyük napra a gyermeket, de ha mégis úgy alakul, akkor ruházattal védjük a bőrét.

Hány éves korig javasolt gyermekek esetén a hosszú ujjú UV-szűrős fürdőruha?

UA: Mivel a ruha kifejezetten jó fizikai fényvédelmet biztosít, így ez bármelyik életkorban alkalmazható.

Leégés esetén mit érdemes tenni?

UA: Ez a napégés súlyosságától is függ. Minden esetben védjük a fénytől, enyhe esetben használjunk bőségesen bőrnyugtató testápolót, igyunk sok folyadékot, súlyosabb esetben nem szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszert is érdemes bevenni, illetve szteroid tartalmú krémek használata is indokolt lehet, hólyagos égés esetén a fájdalom és gyulladás csökkentés  mellett a sebek hámosítása is szükséges, de az utóbbi szerek vénykötelesek, így súlyos esetben orvosi ellátás is szükséges lehet. Lehetőség szerint kerüljük el az ilyen fokú napégéseket, óvjuk a bőrünket.

Teljes védelmet nyújtanak a napozószerek?

UA: Nem, 100%-os védelem nincsen.

A napsütés okozta bőrrák mindig a bőrön lévő lencsékből, anyajegyekből indul ki?

UA: Melanomák kialakulhatnam anyajegyeken is, de ez csak a 25-30%-ukra igaz, a melanomák nagyobb része, valamint az egyéb bőrdaganatok nem anyajegy talaján, hanem ép bőrön alakulnak ki.  Bár a bőrdaganatok kialakulásában jelentős szerepe van az UV-sugárzásnak, előfordul, hogy a bőrdaganat nem a napsütés hatására, kifejezetten fénytől védett helyen jelenik meg.

Érdemes-e mindenkinek éves (melanoma)szűrésre járni és ha igen, miért? 

UA: A szűrővizsgálatok, köztük a bőrrák szűrés fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni.

Ha kialakul egy bőrdaganat, az kezdetben a korai stádiumban egy egyszerű beavatkozással, kimetszéssel eltávolítható, és gyógyultnak tekinthető.

Ahhoz, hogy már áttétet is képezni tudó, előrehaladott bőrdaganat alakuljon ki idő kell, így ha valaki évente jár vizsgálatra, még ha ki is alakul a baj, akkor ez könnyen orvosolható. A rosszindulatú bőrdaganatok változással járnak, természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden változás malignus eltérést mutat, de ha a változást észleljük, sokszor még egyéb jelet nem mutató, nagyon korai bőrdaganatok is kiszűrhetőek.

Többféle vizsgálati módszer létezik. Nálunk a  MelanomaMobilnál, az orvosi vizsgálatot követően a teljes bőrfelszínt lefotózzuk, egy úgy nevezett „bőrtérképet” készítve, majd az anyajegyeket egyesével, kétféle kamerával is lefényképezzük: az egyik valós méretű, a másik tízszeres nagyítású képet készít. Az elkészült  felvételeket a szűrést végző orvoson kívül  másik orvos is megvizsgálja, majd a gyanúsnak vélt, vagy eltávolításra javasolt képletek egy  harmadik szakorvos is értékeli. A szakorvosi véleményt mindig legalább kettő, sokszor három orvos véleménye alapján állítjuk ki. Ennek a módszernek további nagy előnye a többi szűrési módszerrel szemben az, hogy a kontroll vizsgálat során minden egyes anyajegye összehasonlítunk a korábbi állapotával, így a legkisebb változás, akár minimális szerkezetbeli elérés is észrevehető, amely szabad szemmel, illetve első látásra még nem adna okot a gyanúra. Amennyiben műtéti eltávolítást tartunk szükségesnek segítünk a kimetszés megszervezésében partnerklinikánkon. Nagyon ritkán növekedik gyorsan bőrdaganat, emiatt javasoljuk azt, hogy az éves bőrrákszűrővizsgálat mellett néhány havonta mindenki vizsgálja át a bőrét, és ha észlel látványos változást, akkor azt mutassa meg bőrgyógyásznak.

Elmondjuk azt is, hogy a zsidó vallásban mi a szerepe a Napnak

És mondta Isten: Legyenek világítók az ég boltozatán, hogy elválasszák a nappalt az éjjeltől és legyenek jelekül ünnepek, napok és évek számára; és legyenek világítókul az ég boltozatán, hogy világítsanak a földre! És úgy lett. És alkotta Isten a két nagy világítót; a nagyobbik világítót nappali uralomra és a kisebbik világítót éjjeli uralomra, meg a csillagokat. És tette azokat Isten az ég boltozatára, hogy világítsanak a földre, és hogy uralkodjanak nappal és éjjel, és hogy elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy jó. És lett este és lett reggel: negyedik nap. (1Mózes 1:14-19)

A Tóra első fejezetében olvashatjuk, hogy az Örökkévaló megteremtette a Napot, a Holdat és a csillagokat. A tórai történeteket kiegészítő midrás elmeséli, hogy Isten először egyformának teremtette a Napot és a Holdat. A Hold azonban panaszkodott, nem tetszett neki, hogy mindkét égitest egyforma méretű. Isten ekkor büntetésből összezsugorította a Holdat, ám mellé adta a csillagokat kísérőkül.

A Nap teremtésével kapcsolatban létezik egy különleges és ritka, csupán 28 évente teljesíthető micva: a birkát háchámá, a Nap megáldása.

Bölcseink szerint a Nap 28 évente tér vissza pontosan ugyanabba a helyzetbe, az évnek pontosan ugyanazon napján, melyben a Teremtés idejében volt, a világ teremtésének negyedik napján. Ez alkalommal, köszönhetően az esemény ritkaságának, szokás összegyűlni és közösen elmondani az áldást, mely előtt és után hagyományosan néhány zsoltárt is elmondanak. Utoljára 2009. április 8-án került sor erre az eseményre, legközelebb Isten segítségével 2037. április 8-án lesz lehetőségünk e különleges micva teljesítésére.

Szintén a midrás beszéli el, hogy amikor az ifjú Ávráhám felismerte, hogy apja bálványszobrai nem a világ igazi teremtői és urai, elkezdte keresni, hogy ki lehet az. Először a Napot vélte a legfőbb istenségnek, ám amikor látta, hogy este eltűnik és a Hold lép a helyébe, a Holdat kezdte imádni. A következő reggelen, amikor ismét a Nap bukkant fel a látóhatáron, megértette, hogy van Valaki, aki még náluk is hatalmasabb, így ismerte fel Ávráhám, az első ősapa az Örökkévalót.

És még álmodott egy másik álmot és elbeszélte azt testvéreinek és mondta: Íme, álmodtam még egy álmot és íme, a nap, a hold és tizenegy csillag leborulnak előttem. És elbeszélte atyjának és testvéreinek, de atyja megdorgálta őt és mondta neki: Micsoda álom ez, melyet álmodtál? Vajon eljöjjünk-e én, anyád és testvéreid, hogy leboruljunk előtted a földre? És irigykedtek rá testvérei, atyja pedig megjegyezte a dolgot. (1Mózes 37:9-11)

Joszef (József) történetében is szerepet játszik a Nap. József két álmot lát, melyben családtagjai leborulnak előtte. Az egyik álmában kalászok szerepelnek, a másikban pedig a Napot – ez ő maga – látta, amint a Hold és tizenegy csillag leborul előtte. A Nap ebben a történetben a vezetőséget, a fényes karriert szimbolizálja. Az álom egyébként be is igazolódott.

Akkor beszélt Jehosua az Örökkévalóhoz, a mely napon az Örökkévaló Izrael fiai elé adta az emóri [népet], és így szólt Izrael szemei előtt: Nap, Givonban várj, s Hold, Ájálón völgyében! És várt a Nap és a Hold megállott, míg a nemzet bosszút nem áll ellenségein. – Nemde meg van írva az Igazak könyvében. – Megállt a Nap az ég közepén és nem sietett lemenni majd teljes egy napig. És nem volt olyan nap mint amaz, sem annak előtte, sem annak utána, hogy hallgatna az Örökkévaló ember szavára; mert az Örökkévaló harcolt Izraelért. (Jehosua 10:12-14)

A sivatagi vándorlást követően Jehosua bin Nun vezette be a zsidó népet az Ígéret Földjére. Bár a bevonulás az Örökkévaló parancsára történt, a zsidóknak komoly harcokat kellett vívnia a honfoglalás során, míg megszerezték a nekik ígért országot. Isten azonban mindig mellettük állt, és még a természet rendjébe is beleavatkozott annak érdekében, hogy népe megnyerhesse a háborút Givonban. A midrás elmeséli, hogy amikor Jehosua meg akarta állítani a Napot, az nem akart engedelmeskedni. Azt mondta erre Jehosua:

„Áruló szolga. Hát nem látta-e ősöm [Joszef] az álmában, hogy meghajolsz előtte?”

– a Nap erre szót fogadott és megállt az égen.

További, Nappal kapcsolatos csoda a Tánáchban, a zsidó Bibliában Chizkijáhu király története

A király súlyosan megbetegedett és már a halálán volt. Hívatta Jesája prófétát, aki imádkozott Istenhez és az Örökkévaló további 15 évet adott a király életéhez. Ő azonban szeretett volna jelet látni, hogy valóban így lesz, és azt kérte a prófétától, hogy állítsa vissza Ácház király, Chizkijáhu apja napóráját tíz fokkal. A próféta imádkozott, Isten pedig eleget tett a kérésnek és Chizkijáhu valóban felépült és még 15 éven át élt.

A Napnak emellett kevésbé magasztos konnotációi is vannak a zsidó hagyományban. A Tóra több helyen tiltja a Közel-Keleten oly népszerű napkultusz követését:

Hogy föl ne vesd szemeidet az égre és látván a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, megbotlasz és leborulsz előttük és szolgálod ezeket, melyeket az Örökkévaló, a te Istened kiosztott mind a népek számára; az egész ég alatt… (5Mózes 4:19)

Ez a tiltás azonban nem riasztotta el a későbbi nemzedékeket attól, hogy Isten útjairól letérve a Napot kezdjék imádni. Menáse királyról, a fent említett, istenfélő Chizkijáhu gonosz fiáról például így ír a Királyok második könyve (21:3, 5):

Újjáépítette a magaslatokat, melyeket megsemmisített atyja Chizkijáhú, felállított oltárokat a Báálnak… leborult az ég egész serege előtt és szolgálta azt… épített ugyanis oltárokat az ég egész seregének az Örökkévaló házának mindkét udvarában.

A különféle istenségeknek, Báálnak, Holdnak, Napnak a Biblia tanúsága szerint nem egy helyen állítottak oltárt a zsidók, megszegve ezzel a Tóra parancsolatait. Időről időre voltak azonban istenfélő királyok, akik – a próféták segítségével – megpróbálták visszaállítani a rendet. Josijáhu királyról például ezt olvassuk a Királyok II. könyvében (23. fejezet):

Beszüntette a bálványpapokat, kiket tartottak Jehuda királyai s akik füstölögtettek a magaslatokon Jehuda városaiban és Jeruzsálem környékein, meg azokat, akik füstölögtettek a Báálnak, a napnak, a holdnak, a csillagzatoknak, az ég egész seregének… És beszüntette a lovakat, melyeket oda helyeztek Jehuda királyai a napistennek, az Örökkévaló házának bejáratán Netán-Melech udvari tisztnek a Parvarimban lévő csarnokába, a napisten szekereit pedig elégette tűzben.

A midrás (Berésit rábá) ezzel kapcsolatban elmondja, hogy az Örökkévaló először a Napot szánta Jáákov ősapa védő égitestéül, ám később testvérének, Észávnak (Ézsau) adta, Jáákov pedig a Holdat kapta. Ezért használják a zsidók a Hold járásán alapuló naptárt (bár az éveket kiegyenlítjük a Nap járása szerint). Azt is olvashatjuk a midrásban, hogy Isten kezdetben csupán egyetlen égitestet akart adni a világnak, azonban előre látta, hogy azokat később istenségként fogják imádni, ezért úgy döntött, hogy inkább két nagy égitestet teremt, és ezzel csökkenti annak az esélyét, hogy azok legyenek központi istenséggé.

A Talmud így ír a napfogyatkozással kapcsolatban:

„Amikor az égitestek megsérülnek, az rossz előjel a világ számára. Mihez hasonlítható ez? Egy hús-vér királyhoz, aki lakomát rendez az alattvalóinak és lámpával világítja meg a helyiséget. Később azonban haragra gerjed ellenük és így utasítja szolgáját: »Vidd ki a lámpát, hadd üljenek a sötétben!«”.

A Talmud szerint bizonyos bűnök miatt az égitestekben „sérülés” keletkezik és ez okozza a napfogyatkozást. Ugyanakkor a napfogyatkozások várható bekövetkezési idejéről már a Talmud idejében (az V. századi Babilóniában) is tudomása volt a hozzáértőknek, vagyis őseink számára is egyértelmű volt, hogy a nap- és holdfogyatkozások természetes jelenségek. Ennek fényében nehezen érthető, hogy miért kapcsolták össze ezeket az előre kiszámítható jelenségeket a bűnök kiszámíthatatlan elkövetésével? Egy magyarázat szerint a napfogyatkozás természetes jelenség és nem bűneink következménye, ám egy nehéz, bűnre csábító időszak előjele, melyet szigorú számonkérés követ majd.

Amikor az Örökkévaló megteremtette világunkat, olyan égi jeleket is létrehozott, melyek figyelmeztetik az embert egy kedvezőtlenebb, bűnökre ösztönző időszak eljövetelére.

Az adott jel nem azt jelenti, hogy az emberek menthetetlenül a bűnök martalékává lesznek, inkább jóindulatú figyelmeztetést kell látnunk benne: legyünk óvatosabbak, körültekintőbbek, tudatosabbak tetteinkkel kapcsolatban. Ezek után nem meglepő, hogy megannyi természeti jelenséggel ellentétben nem mondunk áldást a napfogyatkozásra. Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi magyarázata szerint a nap- és holdfogyatkozások fokozott imára és önvizsgálatra sarkallják az embert, és nem valamilyen örömteli esemény előhírnökei, ezért nem mondunk rá áldást.

Jirmejáhu (Jeremiás) próféta mondta (10:2-3): „Halljátok meg a szót, amit az Örökkévaló szól nektek, Izrael háza! Ezt mondja az Örökkévaló: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól!” Nem szabad félnünk az égi jelektől, hiszen – a Talmud magyarázata szerint – ha úrrá leszünk késztetéseinket és a megfelelő módon viselkedünk, semmilyen csapás nem ér bennünket.

Végezetül idézzük a Királyi Korona című, Slomo ibn Gvirolnak tulajdonított, XI. századi költemény egy részletét. Eszerint Isten éppen a napfogyatkozással mutatja meg a nap- és holdimádó népeknek, hogy az égitesteknek valójában nincs hatalmuk:

…és akik a Napot istenítik

abban az időben szégyenkeznek tévedésük miatt

és felismerik, hogy Isten keze műve ez, a napnak nincs hatalma

egyedül azé a hatalom, aki a napot elsötétíti

egy szolgáját küldve…

 

Fotó: Yaroslav Shuraev, Pexels