Hajós Alfréd Magyarország első, ráadásul kétszeres olimpiai bajnoka, nem mellesleg kiváló építész. Repertoárjában banképületek, székházak, uszodák, stadionok és bérházak is találhatók, utóbbiakból az egyik legkiválóbb, mely szinte eredeti formájában megmaradt, az Attila út 119. szám alatt található. Ismerjék meg az épületet!
A Vérmezőt határoló Attila utat a 20. századfordulón még földszintes épületek kísérték. Ezeknek az egyszerű házaknak a helyét a húszas évektől fogva fokozatosan modern bérpaloták vették át, melyek egyikét, az Attila út 119. (akkori számozás szerint 81.) szám alatti épületet a haláláig büszke zsidó Hajós Alfréd (szül.: Guttmann Arnold, 1878–1955) műépítész, az első modernkori olimpia kétszeres úszóbajnoka tervezte Grósz Dezső kereskedő megrendelésére.
Az 1932-ben felépült liftes, ötszintes bérház kiválóan illeszkedik a körülötte sorakozó modern épületek sorába. Hajós kiválóan használta a Bauhaus irányzatban megismert praktikus, jól élhető alaprajzait és letisztult vonalait úgy, hogy az épület mégis képes legyen elegáns maradni. A lakásokat viszonylag kicsire tervezte, az erkélyes, hallos lakásokhoz két szoba (egy háló és egy tágas ebédlő) tartozott, jellemzően a fürdőszobától különálló mellékhelyiséggel, továbbá mindegyikben volt egy-egy konyha melletti cselédszoba is. Emeletenként volt egy-egy teakonyhás garzonlakás is.
A bérház munkáiban a korszak kiváló mesterei működtek közre: a parkettamunkát Schmergel Géza vállalata, a központi fűtést, vízvezetékeket, csatornázást Ilkovits J. Cége, az üvegezést Nobel Endre vállalata, a villamosvilágítást, rádió- és villámhárítóberendezéseit Komlós és Kertész mérnöki vállalata, a lakatosmunkákat Lampl Ödön gyára, a faburkoló munkákat Koch és Szilágyi építőipari vállalata, a festő és tapétamunkákat pedig Reitzer Ferenc és fia végezte.
A házról további információkat és a híresebb lakóinak névsorát a budapest100.hu oldalán olvashatják el.
| Forrás: Tér és Forma, 1932. 5. évf. 10. szám, II.; 314–315. old. A képek is innen származnak. |