Interjú Michael Chighel professzorral, az Ashkenazium dékánjával
– Amikor először megkeresték azzal, hogy Budapesten fel kellene építeni egy ilyen történeti intézetet, úgy képzelte el, hogy 2022 elején ott fognak tartani, ahol most?
– Nagyjából igen. Nyilvánvalóan azért azt nem hittük, hogy a Covid ilyen nagy hatással lesz az indulásunkra. Tartalmi összetételben és az infrastrukturális vonatkozásban nem lehet panaszunk, de az, hogy csak ennyi diákkal tudtunk kezdeni az első évben, ad némi hiányérzetet. Az elején közel 30-an jelentkeztek, most pedig a második szemeszter elején nem vagyunk többen 10 hallgatónál. Bár az is igaz, hogy nemzetközi vonatkozásban az ilyen típusú posztgraduális képzéseken nem szokott nagy csoport összejönni. Ezzel együtt remélem, a következő tanévben már jóval több hallgatónk lehet.
– Beszélgetésünk idején indult a második szemeszter, és most éppen az izraeli Bar-Ilan Egyetem professzora, Eric Lawee tartja kurzusát. A diákokon kívül okozott-e bármilyen kihívást összetoborozni az előzetesen tervezett nemzetközi tudományos szakembereket?
– Hála Istennek ez egyáltalán nem volt kihívás, sőt mondatom, hogy könnyű volt. Az összes meghívott professzor örömmel jött Budapestre, mindannyian kíváncsiak voltak a városra. Többen sosem jártak még itt, és mindannyiunkban ott volt az elköteleződés a program nemzetközi sikeressége iránt. Az általam megkeresettek közül – és ezek objektív lencsén keresztül nézve is egytől egyig világszínvonalú nemzetközi szaktekintélyek – egyetlen egy sem utasította el a megkeresésünket.
– Nemrég jelentették be, hogy szeptembertől a mostani posztgraduális képzés mellett elindítanak egy alapszakot is zsidó történelemmel, filozófiával, vallásismerettel. Ezzel már két diploma megszerzésére, sőt a héber nyelv elsajátítására is lehetőséget ad intézetük a Milton Friedman Egyetem keretein belül.
– Igen, sőt már azon is dolgozunk, hogy PhD-programot is tudjunk majd ajánlani a diákoknak. Fontos szempont nálunk, hogy alapvetően angol nyelven zajlik az oktatás, ezzel is szeretnénk nemzetközivé tenni a kurzusokat, és jobban megismertetni az Ashkenaziumot a világgal. A magyar diákoknak pedig szeretnénk abban is segíteni, hogy tananyag elsajátításával – akár a vallások kialakulásának történetén keresztül – megismerhessék a mai, bonyolult közel-keleti helyzet történelmi gyökereit is, és mindezzel hitelesebb képet kapjanak Izraelről is.
– Meséljen egy kicsit a vendégprofesszoraikról. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig Budapesten?
– A Yale, a Harvard, University of California, a New York-i Touro College, az izraeli Bar-Ilan és a Tel Aviv University, valamint a német Bergische Universität Wuppertal professzorait sikerült megnyernünk első évünk mesterszakos vallástudományi képzéséhez. Azt hiszem, ezek az intézmények nem szorulnak bemutatásra. Eddig négyen tartottak kurzusokat nálunk. Mellettük Köves Slomó rabbi és én is vezettem egy kurzust. A nemzetközi vendégek számára Budapest egy szerethető, biztonságos és vonzó városnak találtatott. Akik már megtartották az előadásaikat, mind jelezték, hogy hisznek a program jövőjében, fontosnak érzik a mi missziónkat és örömmel jönnek vissza jövőre is. Azért az sem egy utolsó szempont, hogy ezek közül a professzorok közül – a zsidó szellemtörténettel kapcsolatos évtizedes kutatásaik és tanításaik ellenére – az askenáz történelmi területeken, és részben természetesen Magyarország is ide tartozik, nem mindenkinek volt korábban élő kapcsolata. De legalábbis nem biztos, hogy tartottak kurzusokat. Tehát van egy érzelmi hatása is a történetnek, hiszen számukra is egészen más azon a területen tanítani, amely pár száz éve még az askenázi zsidóság egyik otthonának számított.
– Az, hogy Közép-Kelet-Európa legnagyobb zsidó közösségének a központjában, a budapesti zsidó negyedben található az önök kampusza, mennyire lehet vonzó faktor a diákoknak?
– Ez a kezdetektől fogva egy fontos szempont volt és erre nagyon sokat építettünk is, mert bár a Milton Friedman Egyetem központja Óbudán van, azt gondoltuk, hogy az előadásoknak itt kellene helyet találnunk. A nevünk, az Ashkenazium az európai zsidóság hagyományos askenáz megnevezésére utal. Mivel a zsidó tanulmányokon belül kifejezetten az európai zsidóság szellemtörténetével és kultúrájával foglalkozunk, mindezt ebben a régióban, úgy érzem, hogy az autentikus környezet sokat tud tenni a sikerességünkhöz. A tervek között szerepel, hogy két helyszínen fogunk kurzusokat tartani, de a jelenlegi formában most még csak a Vörösmarty utcai, nemrég megújult zsinagógát, a Pesti Stibelt használjuk. Később szeretnénk a Vasvári utcában is előadásokat tartani, amely Budapest egyik legrégebbi jesivája volt és a mai napig komoly vallási központ. Ez nyilván annak is függvénye, hogy jövőre mennyi diákunk lesz.
– Az önök Facebook-oldala elég aktívan reflektál a képzésük mindennapjaira. Már egy TikTok videóban is hirdetik, hogy milyen is a diákélet Budapesten. Ami megütötte a figyelmemet, az egy olyan bejegyzés volt, amelyben az szerepelt, hogy regisztráció alapján bárki részt vehet a most éppen zajló kurzusukon.
– Ezt a felhívást a helyzet hozta. Ki akartam nyitni a teret, hogy mások is kedvet kapjanak arra, hogy ha ilyen neves professzorok előadása Budapesten hozzáférhető, akkor az mindenkinek – az előadónak és a diákoknak is – hasznos lehet, mert ezzel élénkebb és aktívabb lehet a tanulási folyamat. A nemzetközi sztenderd szerint más egyetemeken is hirdetnek olyan kurzusokat, ahol a beiratkozott diákok mellett mások is részt vehetnek. Persze nekik nem kell teljesíteni semmilyen követelményt, pusztán az intellektuális, pezsgő szellemi kaland élménye várhat rájuk.
– Az előzetes hirdetéseik alapján azt is lehetett tudni, hogy magyar diákok kedvezményes tandíj ellenében vehetnek részt a képzésen. A külföldieknek is körülbelül 8000 euróban szabták meg a képzés teljes, négy féléves díját. Ez mennyire nevezhető egy bevezető árnak? Mi a terv a következő évben?
– A magyaroknak és a külföldieknek is mások a lehetőségeik egy ilyen kurzuson való részvételre. Az amerikai diákok számára ez a tandíj nagyon kedvezőnek számít, majdhogynem olyan, mintha valamiféle ösztöndíj lenne. A járványhelyzet miatt úgy határoztunk, hogy a magyar diákoknak idén jelképes összegért, szinte térítésmentesen férhető hozzá az oktatás. Most azt tudom mondani, hogy a tervek szerint jövőre is hasonló keretek között szeretnénk folytatni. Vagyis ismét nagy kedvezményekkel várjuk a diákokat. A program rendszere olyan, hogy nem évenként haladunk, hanem kurzusonként. Tehát egy diák bármikor csatlakozhat hozzánk. Nálunk nincsenek félévek, hanem az idelátogató tanárok előadásait lehet hallgatni, átlagosan 10 napos turnusokban. Tehát bármikor csatlakozhatnak hozzánk a hallgatók, és amikor összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű kreditet, 10 vagy 20 kurzust elvégeztek, akkor megkapják a diplomájukat.
– Mik a követelményei a vizsgáknak? Az ön elképzelése szerint később mihez fog tudni kezdeni egy Ashkenazium Intézetben szerzett diplomával valaki?
– Nálunk nincsenek vizsgák. Ahhoz, hogy valaki megszerezze mesterképzésünkön a diplomáját, húsz kurzust kell teljesítenie. Mindegyik kurzus egy-egy hosszabb esszé megírásával abszolválható. A tanulmányok legvégén pedig egy kisebb disszertációt kell írni, ami egy nagyobb lélegzetvételű esszé. Ami pedig a diploma értékét illeti: mint minden más humán végzettségnél, itt sem lehet explicit lemodellezni, hogy milyen sikerrel szerepelhet valaki a munkaerőpiacon. Nyilvánvaló, hogy ezzel a diplomával sem fog senki orvosként vagy ügyvédként elhelyezkedni. Azt gondolom, hogy az itt megszerzett diploma elsősorban azoknak az embereknek segíthet munkához jutni, akik valamiféle zsidó tudomány, történelem vagy hittel kapcsolatos tanítási munkakörökben szeretnének állásba kerülni. Olyan oktatási vagy vallási intézetnél, ahol szükség van tanárra, ezek a diplomák jó ajánlóként szolgálhatnak majd. A nagyvilágban pedig ma már egy budapesti képzésen, és az askenázra utaló intézményben megszerzett diploma bárki figyelmét felkeltheti.
– Több mint egy éve dolgozik Magyarországon. Nyilvánvalóan tudja, hogy Budapesten van egy nagyon régi zsidó egyetem. Ha valaki eddig szeretett volna diplomát szerezni judaisztikából, akkor az eddig oda fordulhatott. Mivel győzne meg engem abban, hogy önöket, és ne az OR-ZSE-t válasszam?
– Azt hiszem, hogy a válasz ott van a honlapunkon. Bárki, aki megnézi, hogy milyen tanárokat sikerült előadóként magunk köré gyűjteni, kitalálja a választ. A világ három legnagyszerűbb judaisztika professzora része a mi képzésünknek. Olyan fantasztikus tudósokról beszélek, akiknek a világ összes pontján alapműként használják a tankönyveit. Erre mondják, hogy a zsidó tudományok nagyágyúi jöttek össze. Minden tiszteletem az OR-ZSE munkatársaié, de azt hiszem, hogy nincs igazi verseny közöttünk.
– Nem tudom, mennyire engedett teret a hazai zsidó közélet megosztottságának az intézete felépítésében, de mindenki tudja, hogy ma elég jelentős a nézetkülönbség a két legjelentősebb zsidó szervezet között. Ennek bármilyen hatását érezte-e az elmúlt időkben?
– A Facebookon volt néhány igencsak gonoszkodó megjegyzése olyan OR-ZSE-n tanító előadóknak, akik különféle vádakkal illettek engem. Bizarr állítások, összeesküvés-elméletre emlékeztető kommentek voltak ezek. Például olyan, hogy mi ebrudaltuk ki Budapestről a CEU-t, és nem vagyunk legitimek, meg hogy mi az Orbán Viktor pártján állunk… Ezeket a negatív megjegyzéseket jó jelnek tekintem, mert mögöttük olyan kicsinyes irigység érződik, amely azt feltételezi azokról, akikkel ilyen fajta érzelmeket fogalmaznak meg irányunkba, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mit csináljanak és valódi válaszuk sincs a mi aktivitásunkra.
– Budapest előtt hét évig dolgozott Bécsben a Lauder Business Schoolban, ahol szakmailag ön felelt az egyetem judaisztika karáért. Mit tart a legnagyobb eredményének?
– Az hitelesebb lehetne, ha azokat kérdezné meg, akik az ottani működésem idején voltak növendékek. Nagyon különféle emberek tanultak ott: a volt Szovjetunió területeiről, Dél-Amerikából, Bulgáriából és még sok-sok egészen más kultúrájú országból is érkeztek Bécsbe. Volt az iskolának egy amerikai szponzora. Nagyon sok pénzt adtak nekünk a programjaink fejlesztéséhez, és rendszeresen adatokra hivatkozva akartak különféle kimutatásokat kapni, visszaigazolásokat tőlünk. Mint például hogy naponta hányan tették fel a tfilint, sábeszkor a lányok közül hányan gyújtottak gyertyát és hasonlók. Én mindig azt mondtam nekik, hogy szerintem nem ez a legfontosabb. A mai napig úgy érzem, hogy az ott kialakult közösségi kapcsolatok és az a nagyon sok házasság, ami onnan ered, számomra a legnagyobb eredménye az ottani évek munkáinak. Ezek zsidó házasságok lettek, amely olyan zsidók között köttetett, akik máskülönben talán sosem találkoztak volna, de az ott eltöltött pár év összehozta őket. Mi tudtuk megteremteni a platformot ahhoz, hogy zsidó életek folytatódhassanak közösen. A másik, ami kiemelhető, hogy nagyon sok ott végzett diák vallásában megerősödött zsidó hitű emberként éli életét, hiszen az élmény, amit velünk együtt tapasztalhattak meg, az megtette hatását.
– Budapesten milyen céljai vannak ezzel az intézettel? Milyennek képzeli el a következő éveket?
– A legfontosabb célom egy híd kiépítése Izrael és Amerika között. Egy híres amerikai író, Raul Hilberg 1945 után írt könyvének az a címe, hogy Az európai zsidók elpusztítása. Elég erős cím ez, az európai zsidók számára kifejezetten rémisztő. Gondoljon bele: azt állítja valaki, hogy önt mint európai zsidót elpusztították, pedig hát ön itt van, az ön nagyszülei, szülei nem mentek sehova. A legtöbb amerikai és legtöbb izraeli zsidó számára Európa közepe egy halott hely, gyakorlatilag egy temető a holokauszt után. Nagyon kevesen vannak az előbb említett két országban, akik komolyan gondolják azt, hogy valami változás történhetett Európában. Pedig tudjuk, hogy például Magyarországon azért a ‘90-es évek óta komoly változás zajlik. Az én álmom ezzel az iskolával az, hogy a mai világban a zsidóság két fő központja – Izrael és Amerika keleti partja – között itt, Budapesten hozzunk létre egy találkozási pontot.
Tudjuk jól, hogy a zsidó történelemben különféle időkben a zsidóság központjai máshol voltak mindig. Volt amikor Babilonban, volt amikor Spanyolországban. De ne felejtsük el, hogy Kelet-Európa is évszázadokig volt a judaizmus virágzó bázisa, itt volt a zsidó élet és a zsidó tanulás központja, ami 1945-ben véget ért. Nincsenek olyan vágyálmaim, hogy itt ismét egy olyan vallási megújulás jöjjön létre, mint korábban, de azt hiszem, hogy Budapestnek megvan az esélye arra, hogy ha ide tud vonzani izraeli vagy amerikai tudósokat, a zsidóság iránt nyitott gondolkodókat, akkor az mindenki számára előnyös lehet, nemcsak Budapestnek hanem a régiónak is. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ha intelligens zsidók egymásra találnak és megvan bennük a jóakarat és a készség az együttgondolkodásra, akkor abból csak jó dolog alakulhat ki.
Új képzés a Miltonon:
zsidó tudományok alapképzése Két diploma megszerzésére és a héber nyelv elsajátítására is lehetőséget ad a Milton Friedman Egyetem Ashkenazium Intézetének új, zsidó tudományok alapképzése. Az ősztől induló és világi képzésekkel együtt is felvehető szakot azoknak a fiataloknak ajánlják, akik szeretnék jobban megismerni a zsidóságot. A Milton Friedman Egyetem belvárosi kampuszú Ashkenazium Intézete szeptemberben, levelező tagozaton indítja el az új, zsidó tudományok alapszakot. A hat féléves, heti 12 órás (két és fél tanítási nap) képzésre nemcsak azokat a jelentkezőket várják, akik valamelyik zsidó felekezethez tartoznak, hanem azokat is, akik érdeklődnek a zsidó tudományok iránt, és szívesen tanulnák egy másik, világi szak mellett. Az alapképzés tervezett témái között szerepel: zsidó történelem, zsidó filozófia, zsidó vallásismeret, továbbá a héber nyelv alapfokú oktatása. A tananyag elsajátításával a hallgatók megismerhetik a mai, bonyolult közel-keleti helyzet történelmi gyökereit és a vallások kialakulásának történetét is. A szeptemberben induló képzésre máris lehet jelentkezni. „Úgy látjuk, hogy egyre több fiatal érdeklődik a téma iránt. A most induló zsidó tudományok szak egy másik, népszerű világi BA képzéssel is kombinálható, így párhuzamosan két diplomát szerezhetnek a jelentkezők. Ezzel a speciális tudással és a héber nyelv elsajátításával pedig a végzősök előnnyel indulhatnak majd a munkaerőpiacon” – mondta a képzésről Dr. Schottner Krisztina, oktatási rektorhelyettes. A zsidó tudományokkal kombinálható alapképzések: emberi erőforrások, gazdaságinformatikus, gazdálkodás és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, közösségszervezés, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, pénzügy és számvitel, politikatudományok, szabad bölcsészet és szociológia. Ezekre a szakokra olyanok is jelentkezhetnek, akik az új hitéleti képzéssel együtt szeretnék felvenni valamelyiket. Az alapképzés a rabbinikus tanulmányok képzéssel is végezhető párhuzamosan, mely további heti 12 óra (két és fél tanítási nap) elfoglaltságot jelent. A rabbinikus tanulmányok képzés tematikájába a zsidó liturgia, középfokú halachikus tanulmányok, illetve felsőfokú héber és alapfokú jiddis nyelvoktatás tartozik. „A zsidó tudományok alapképzés elindítását azért tartom fontosnak, mert a zsidó közösségnek nagy szüksége van azokra a szakemberekre, akik elmélyültek a zsidó történelemben, ismerik és gyakorolják a vallási szokásokat, illetve munkájuk során – ha más végzettséget is szereznek – képviselni tudják a zsidóság világszemléletét” – mondta Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija. A Zsidó Tudományok alapképzés hallgatóit – bizonyos feltételek mellett – az EMIH jelentős havi ösztöndíjjal támogatja majd. zsido.com |
Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 151. szám – 2022. február 7.