Ask the Rabbi

 

Kóser étkezés egyetemistáknak 2.

 

A kérdéseket az ORKI Zsidó Egyetem Diáklapjának szerkesztősége tette fel.

 

(Folytatás a 13. számból)

 

9. Lehet-e a kóserságot különböző szinten tartani? Pl.: nem esszük a tiltott állatokat, de a közértben található csirkét megvesszük, mert a Tórában a felsorolt “tiszta” állatok között találjuk. És miért?

 

Igen, a kóserságnak vannak különböző szintjei. Ha valaki legalább nem eszik a tiltott állatok húsából (Pick szalámi…), legalább nem lesz neki nehéz leszokni ezekről, amikor majd át fog állni igazi kóserságra. Igaz ez arra is, aki a nem kóser húst tejjel keveri. És ha legalább érzéseiben áldoz valamit a kóserságra, remélhetőleg ez tágulni fog, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy az a csirke, amit nem sakter vágott le, az teljesen nem kóser!

Nem ezek az igazi szintek a kóserságban, hanem azok számítanak egy-egy külön szintnek, amik a háláchán alapszanak. Például a húsnál van kóser és glatt kóser (különbségük azon alapszik, hogy bizonyos kisebb vagy könnyebb állatbetegségeket elnéznek-e vagy sem), de ez az itteni gyakorlatban nem él, mivel a henteshez kerülő hús csak glatt.

Van viszont egy gyakorlati dolog is, ez pedig a zsidó felügyelete nélkül fejt tej vagy túró. A Sulchán Áruch szerint tilos használni, mivel elképzelhető, hogy nem kóser állatnak a tejét keverték bele, de korunk egyik legnagyobb rabbija, rabbi Mose Feinstein (New York), véleménye az volt, hogy az állami előírások, szabályok elegendőek erre. Nem mindenki fogadja ezt el. Ezek legitim szintek a kóserságban. Azonban itt is kell figyelni arra, hogy hogyan készült (állati származék, stb.).

 

10. Ha az otthoni tréfli konyhát kóserrá akarják átalakítani mi a teendő?

 

Ehhez szaktudás kell és ajánlatos egy rabbi segítségét is kérni. Az alapok ahogy már az előbb is említettem, hogy hő hatására az edények beszívják magukba a bennük készített étel, ezért nem elég az edényeket elmosni ahhoz, hogy kóserek legyenek.

Sok edényt úgy lehet kóserrá tenni (káserolni), hogy nagyon forró vízbe kell bemártani az edényt egy pár másodpercre és így a hő hatására kitisztul, ezután rögtön hideg vízzel kell leöblíteni. Ezt akkor lehet megtenni, ha az edényt előtte 24 órán át nem használták. Cserépre nem használható, mert nem tisztul ki, valamint a teflonos edény sem kóserolható. Magát a sütőt lehet kiégetni. Vannak, akik nyílt lánggal teszik ezt, úgy hogy felizzítják, kiégetik belőle a beszívott maradékokat. Vannak, akik enyhébbek ezen a téren és csak bekapcsolják a sütőt a legmagasabb fokozatra egy óra hosszára.

A mosogatót is kóserolni kell. És utána vagy két külön mosogatót kell használni (tejes és húsos), vagy úgy kell mosogatni, hogy az edények soha ne kerülhessenek a mosogatóba. Természetesen külön húsos és tejes evőeszközöket, tányérokat és konyhai felszereléseket kell beszerezni. Hűtő nem szükséges külön tejes és húsos.

 

11. Ha egy családhoz elmegyünk vendégségbe mit ehetünk (hideg és meleg)? És miért?

 

Lényegében egy családhoz elmenni vendégségbe, ugyanannak számít, mintha egy étteremben étkeznénk. Lásd 6. és 7. pontok. Legegyszerűbb megoldás ilyenkor büszkén bevallani, hogy zsidó létemre csak kósert eszek, minthogy inkább félrebeszélni, vagy különböző ál-kifogásokat keresni. Ha a vendéglátó család zsidó, akkor talán elérhetünk egy pozitív hatást azzal, hogy elmagyarázzuk a szabályokat és fontosságukat.

 

12. A magyarországi tapasztalatok mit mutatnak, jobb-e egyszerre belevágni, hogy másnaptól teljesen kóserül fogok étkezni (étel, tányér, 6 óra várakozás… stb.) vagy inkább lépésről lépésre?

 

Ma már többször is bizonyítást nyert az, hogy az emberek nem szeretik a féligazságot. A célnak mindenképpen annak kell lennie, hogy elérjük a teljes kóserságot. A drasztikus lépések akkor rosszak, ha elkapkodjuk és nem gondoljuk végig őket, van akiknek könnyebb egyszerre átállni, ha már rájöttek a dolog fontosságára. Gyakorlatban már mind a kettő működött, ez természetesen embere válogatja.

 

13. Hogyan oldjuk meg ha a családnak csak egyik fele vallásos, de közös a konyha?

 

Kósert és nem kósert főzni közös konyhában lényegében nem lehetséges, mert ha az edényeket nem kóser étel elkészítéséhez használták, akkor azok már nem kóserek. A gyakorlatban két megoldás ismert. Vannak olyan családok, ahol a vallásos tag miatt a konyha átáll kóserra. (A kedvenc nem kóser ételek fogyaszthatók, illetve elérhetők máshol is.) Vagy kialakítanak egy kóser sarkot, amiben benne foglaltatnak a külön edények, a külön tűz a tűzhelyen (egyszerre kóser és nem kóser étel nem készíthető) vagy egy külön kis rezsó.

 

14. Miért akarja Isten, hogy bizonyos ételeket ne együnk?

 

Lásd 1. pont.

 

Tömören próbáltam válaszolni ezekre a kérdésekre. Nem mindenre lehet kitérni ilyen rövid összefoglalóban, szóval olyan dolgokat, amelyeket itt nem tárgyaltam, azokról kérdéseket kell feltenni.

Kérem az olvasókat, hogy újabb kérdésekkel illetve vitapontokkal szíveskedjenek hozzám fordulni, természetesen bármilyen más témában is szívesen válaszolok.

 

Akinek apja nem zsidó

 

Kérdés: Hogy kell engem felhívni a Tórához, mivel általaban egy zsidó férfit úgy hívnak fel a Tórához: „X. Y. zsidó nevében (=fia) X. Y. apja zsidó neve”, igenám de ha csak a mamám zsidó? B. G.

 

Válasz: A Sulchán Áruch, Orách Chájim 139:3. Remá azt írja, hogy hasonló esetben az illető anyai nagyapjának nevét használják, ha pedig azt nem tudják, akkor „Ben Avraham”, mivel Ábrahám minden zsidó ősatyja. Bizonyos kommentátorok (lásd. Ture Zahav uo.) véleménye az, hogy mindig is jobb Ben Avrahamot használni. Azt hiszem, hogy a Rema véleménye az erősebb itt.

A fenti csak Tóraolvasásra vonatkozik, de hivatalos okmányok aláírásánál, mint pl. válólevelet, ilyen esetben jobb a nagypapa neve helyét, az illető mamájának zsidó nevét használni, lásd. Sulchán Áruch, Even HáEzer 129:9. Dágul Mérvává és Pitché Tsuvá uo. 23. (lásd még 26. vége).

Nemrég olvastam a Cic Eliezer című responsum könyvben is erről, de most nem találom a helyet.

 

Oberlander Baruch

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 15. szám – 2014. október 6.