Ask the Rabbi

Kóser étkezés egyetemistáknak

A kérdéseket az ORKI Zsidó Egyetem Diáklapjának szerkesztősége tette fel.

1. Mitől kóser egy étel? (Hol találhatjuk a Bibliában, a Szóbeli Tanban?)

Mózes harmadik könyvének 11. fejezetben megparancsolja az Örökkévaló a zsidó népnek, melyek az ehető állatok és melyek nem.  “…ne tegyétek magatokat tisztátalanná velük, mert tisztátalanok lesztek általuk. Mert én, az Örökkévaló vagyok, a ti Istenetek, szenteljétek tehát meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert szent vagyok Én!” (uo. 11:43-44.)

Sok magyarázat szól arról, hogy mitől kóser az, ami kóser. A fenti idézetből pl. levonhatjuk, hogy ez a zsidó nép egy bizonyos szentségét, elválasztását jelenti. Kutathatnánk még, hogy az Isten miért tiltotta meg, amit megtiltott, de a gyakorlati életünkben, most hogy az Isten már megparancsolta, nincs szükségünk ennél súlyosabb érvre: a nem kóser étel azért nem ehető semmilyen körülmények között, mert a világ Teremtője nem engedi meg! Ehhez az előírásokhoz ragaszkodva egy úgynevezett kapcsolatot hozunk létre az Örökkévaló és saját magunk között. Hát nem megéri?

A Szóbeli Tanban a kóserság előírásai első sorban a Talmud Chulin traktátusa tárgyalja és a Sulchán Áruch, Jore Déá.

2. Mi az a Hechser?

A kósersági előírásokról tömören azt mondhatjuk, hogy három alapjuk van.

  1. Ne keveredjen tej illetve annak származéka, hússal és annak származékával.
  2. Maga a hús is korlátozva van bizonyos állatfajtákra. Azokon belül is csak akkor, ha rituálisan lett levágva (schitá), minden vér illetve bizonyos zsírok is el lettek távolítva.
  3.   Bor illetve szőlőlé vagy ezeknek származéka (pl.: borecet) csak olyan lehet, amit zsidók készítettek.

Ezek után ne essen az ember tévedésbe, nemcsak a húsra, a tejre és a borra kell figyelni, hanem mindennemű élelmiszerre, mely a kezünkbe kerül, hogy készítése során nem használtak fel, illetve nem kevertek bele tiltott alkotóelemeket. Erre való a hechser.

A hechser nem más, mint egy igazolása, hogy egy zsidó ember fogyaszthatja azt az ételt. Ezt az igazolást egy olyan szakember állítja ki, aki járatos a háláchában, pl. egy rabbi, és nem kevésbé járatos a szóban forgó élelmiszer előkészítésének technológiájában. Semmiféleképpen sem adhat a saját termékéről hechsert a gyártó, vagy az üzletember, legyen a legmélyebben vallásos is, mert anyagilag érdekelt a dologban.

Több fajta hechser létezik: a legszigorúbb a hústermékeké, amelyeket állandó felügyelet alatt kell tartani, kivéve, ha le vannak pecsételve. Vannak olyan esetek, ahol csak időről időre kell ellenőrizni, hogy tényleg nem kevernek bele semmit. Vannak olyanok is, melyekhez nem szükséges hechser, mint pl.: liszt, cukor, ásványvíz, stb.

3. Hol lehet kóser élelmiszereket beszerezni Magyarországon?

A legfontosabb az a hús illetve hústermék, ami a kóser hentesnél vásárolhatók.

Kóser hússzékek: Rosenberg György (cím: XIII. Visegrádi u. 16. tel.: 320-4454), Róna Imre (cím: VII: Dob u. 35. tel.: 351-0524), és Kővári Dezső (cím: VII. Kazinczy u. 41. tel.: 342-1639).  Ajánlatos az előzetes rendelés, így biztosítható az ellátás. A Rotschild kóser élelmiszer boltban cím: VII: Dob u. 12. tel.: 267-5691) is lehet kapni különböző szalámik stb.

Ezenkívül kapható kóser bor, tej és kenyér.

4. Milyen termékeket lehet venni egy átlagos közértben, ami kósernek minősül bár nincs rajta Hechser? És miért?

Minden olyan dolog, ami teljesen természetes állapotában van, vagy nagyon egyszerű az előkészítése, mint fent is említett liszt, cukor, só, kakaó, kávé, friss élesztő, stb. Természetesen a zöldség- és gyümölcsfélék. Az utóbbi időben pozitív változás történt ezen a területen, Izraelből és Amerikából hoznak be különböző élelmiszereket, mint pl.: a Shop-rite termékek, amelyeknek egy része el van látva kóser igazolással, egy OU vagy egy OK látható rajtuk.

5. Hol van kóser étterem vagy vendéglátó hely Magyarországon?

Csak egy hely van, ahol reggelit, ebédet és vacsorát biztosítanak minden nap, ez a Hotel King’s étterme, ahol egy állandó másgiách (kóser felügyelő) is van. Természetesen érdemes előzetesen a menü árait is megtekinteni.

Ezen kívül vannak kóser népkonyhák, ahol ebéd fogyasztható, mint pl. a Hanna. Legújabb információim szerint most már az összes zsidó népkonyha glatt kóser felügyelet alatt áll, pl.: volt Páva, most Scheiber Sándor intézmény konyhája. Még így is figyelni kell arra, hogy nem minden étel, ami a fenti helyekről származik marad kóser, ha nem kóser helyen melegítjük, illetve nem kóser tálon szervírozzuk.

6. Egy átlagos vendéglőben mit ehetünk (hideget és meleget)? És miért?

Mivel itt nem kóser hús is készítenek, ezért minden edény, tányér, evőeszköz nem kósernek minősül. Így nem fogyaszthatunk semmi olyan ételt, amit esetleg a fenti edényekben főztek vagy tányérokon melegítettek, mivel hő hatására az étel átveszi az előzőleg ebben elkészített nem kóser étel ízét. Az a semleges étel vagy ital, a boron kívül, amit nem főztek vagy melegítettek, az nem számít nem kósernak. Azonban egy nem kóser vendéglőbeli fogyasztásnak morális hátrányai vannak, mivel ha ezt egy másik zsidó látja, akkor elkerülheti a figyelmét, hogy a szóban forgó egyén pontosan mit eszik, és azt fogja hinni, hogy szabad ott enni.

7. Vegetáriánus étteremben mit ehetünk (mivel hogy nincs hús)? És miért?

Természetesen mivel nincs hús, a kósersági probléma sokkal kisebbre csökken. De itt is figyelni kell a borra és annak származékaira és még az állati származékokra is, pl.: kevés ember tudja, hogy a zselatin állati csont származéka.

8. Egy fiatal egyetemista társaság hol tölthet el egy közös étkezést, ha szórakozó helyen van, mit ehet, ihat? És miért?

Lásd 5., 6., és 7. pontokat. A Coca Cola mindenkor és minden körülmények között kóser.

(Folytatása következik)

Oberlander Baruch

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 13. szám – 2014. október 6.