ANEKDÓTA ÉS MAGYARÁZAT

 

Hogy ne legyen csapás…

    “Amikor számba veszed Izrael fiai közül a besorozandókat – adjon mindenki váltságdíjat magáért… hogy ne érje őket csapás a besorozás miatt” (2Mózes 30:11-12.).

    Tudjuk hogy a váltságdíj egy fél sekel volt – kis pénz – amit mindenki egységesen adott, szegény és gazdag egyaránt. De mit jelent az, hogy “ne érje őket csapás”? Miért érné őket csapás?

    Amikor Mózes megkapta a népszámlálás parancsát – megrémült. Mi lesz itt atyám, uram – kérdezte magát. Hatszázezer felnőtt zsidó férfi fog rohanni, tolakodni-tülekedni, hogy a micvét betartsa, egymást legázolva, árkon-bokron, ajtón-ablakon keresztül, fog mindenki sietni, hogy első lehessen, és ki tudja milyen veszélynek teszik ki magukat.

   Erre az Örökkévaló megnyugtatta Mózest, mondván: ne félj semmit, nem lesz csapás, semmi bajuk nem esik, mivel a micva betartásához egy fél sekel szükséges, és a zsidók – mihelyt ez pénzbe kerül – már nem fognak annyira tülekedni… (Reb Jáse-Ber, a briszki rabbi).

    Naftali Kraus

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 21. szám – 2014. augusztus 6.