Hogyan lehet vitatkozni, egyet nem érteni, ellenvéleményt kifejezni, amikor számunkra nagyon fontos és érzékeny témákról szeretnénk elmondani a véleményünket? Lehet nem egyetérteni és ugyanakkor békésen intézni a konfliktust? A kérdésnek a Jew in the City járt utána.
A Tóra – mint mindenhez – e kérdés megoldásához is segítséget nyújt. Nemrégiben olvasták a zsinagógákban a Korách hetiszakaszt, amelyben Korách vitába száll Mózessel. Mózes nem sokkal korábban hozta le a Szináj-hegyről a kőtáblákat, ám Korách megkérdőjelezte azt, hogy Mózesnek joga lenne a zsidó nép vezetőjeként fellépni. A zsidó történelem egyik rendkívül fontos fordulópontjáról van itt szó. A tóraadás folyamatában Mózesnek elsődleges szerepe volt. Ha Koráchnak lett volna igaza volt és Mózesnek valóban nem lett volna joga a zsidó nép vezetőjeként föllépni, akkor nemcsak Mózes kiemelt szerepét kérdőjelezték volna meg, hanem az egész Tóra igazságát! Elengedhetetlen volt tehát kideríteni, hogy ebben a vitában melyik félnek van igaza. Mózes, bár tudta, hogy neki van igaza és ez később, mint tudjuk, be is bizonyosodott, ő mégis békét akart és nem vitát. Innen tudjuk, hogy nem elegendő, ha az ember nem száll vitába másokkal, hanem aktívan igyekeznünk kell békét teremteni még akkor is, ha valaki ellenünk van.
Ez a történet átültethető napjainkba is, ha arra fókuszálunk, hogy a béke milyen fontos értéket képvisel a zsidóságban. Ha valaki egy bizonyos, számára rendkívül fontos kérdésben nem ért egyet másokkal, akkor könnyen keveredhet bele túlfűtött vitába és teheti tönkre a kapcsolatot a másik emberrel. A politikai viták gyorsan személyeskedéssé válhatnak és széteshet a korábbi baráti viszony. Sokan túlságosan gyorsan hoznak ítéletet anélkül, hogy meghallgatnák a másik felet.
A kérdés tehát így szól: hogyan vezethetjük el a vitánkat egy olyan színtérre, ahol a fontos értékekkel kapcsolatos egyet nem értésünk nem hat a másik emberrel való kapcsolatunkra?
A Pirké Ávot, az Atyák bölcs tanításai (1:6) azt tanácsolja, hogy „minden embert a jó oldaláról ítélj meg”. Soha nem tudhatjuk, hogy ki milyen problémával és nehézséggel küzd éppen, az ítéletünk tehát semmiképpen nem lehet pártatlan ítélet. Egy másik értelmezés szerint a bölcsek azt javasolják, hogy az egész embert ítéljük meg. Ha nem csupán arra figyelünk, ami elválaszt minket egymástól, hanem az egész személyt nézzük, akkor azt is megláthatjuk, hogy a másik embernek jó tulajdonságai is vannak. Hiszen valójában minden embernek vannak erős oldalai és vannak olyanok is, melyekben még fejlődnie kell.
Ha például a napjainkban oly magasra hágó, abortusszal kapcsolatos vitát vesszük, akkor arról mindenkinek megvan a véleménye, de abban alapvetően mindenki egyetért, hogy fontos, hogy az anya egészséges legyen és életben maradjon.
Ha arra figyelünk, ami összehoz és nem arra, ami szétválaszt, akkor valószínűleg könnyebben találunk közös megoldást is.
Ha ez hihetetlennek vagy kivitelezhetetlennek hat, érdemes elolvasni a következő történetet:
Baruch Ber Leibowitz rabbi egy jesiva vezetője volt. Feltétlenül hitt abban, hogy azoknak a diákoknak, akik egész napjukat a tóratanulásnak szentelték, már nem szükséges időt hagyni arra, hogy a muszárral, a zsidó erkölccsel is foglalkozzanak, melynek egyébként az ember jellemének fejlesztése a célja. Szimcha Zisszel Ziv rabbi, a muszár mozgalom egyik vezető alakja (1827-98) nem értett vele egyet és vitájuk odáig fajult, hogy az utóbbi elhagyta a jesivát és saját intézményt alapított, ahol a diákok a nap egy meghatározott idejét a muszár tanulmányozásával töltötték. A kérdés olyan fontos volt mindkét rabbi számára, hogy sehogyan sem tudtak megegyezésre jutni és végül elváltak útjaik. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne maradtak volna közeli kapcsolatban, sőt! Csupán külön intézményeket vezettek, mert egy adott kérdésben nem értettek egyet, mély és jelentőségteljes kapcsolatuk azonban megmaradt, annyira, hogy Szimcha Zisszel rabbi egyik legközelebbi tanítványa Baruch Ber rabbi veje lett. Mindkét rabbi képes volt túllépni a vitán és nem hagyták, hogy az bármiféle hatással legyen a kapcsolatukra. Baruch Ber rabbi lányának kiházasítását semmiképpen sem tehette tönkre ideológiai ütközésük.
Előfordulhat, hogy egy-egy terv végrehajtásakor, amikor mindenki a legjobbat szeretné kihozni a dologból – természetesen a saját elképzelése –, akkor csupa jóindulatból heves viták alakulnak ki. Segíthet ilyenkor, ha nem a kérdéses pontot tekintjük, mely körül a konfliktus kialakult, hanem az egész képet, a nagyobb célt. Ez hozzájárulhat a kitűzött cél sikeres eléréséhez a véleménykülönbségek ellenére.
Mindenkiben van valami jó. Ha nem találtam jót a másikban, akkor nem kerestem eléggé! Távolodjunk el kissé, nézzük az egész embert, így könnyebb lesz a kapcsolatunkra fókuszálni, igazságosan megítélni és nem hagyni, hogy a vitás kérdés tönkretegye a baráti viszonyt.
Fotó: Pixabay