Ijár hó 28-án Jeruzsálem zászlókba borul és az utcákat elönti az éneklő-táncoló tömeg: ezen a napon ünnepeljük Jeruzsálem 1967-es újraegyesítését. Erről a szlonimi rebbe, Sálom Noách Brezovsky rabbi (1911-2000), a múlt század egyik legnagyobb zsidó bölcse így írt: „Bár méltatlanok voltunk rá, 19 év után mégis visszaszereztük Szentélyünk maradványát, a Siratófalat, melyről azt írják bölcseink, hogy az isteni jelenlét sohasem hagyta el, ahogy áll (Énekek éneke 2:9.): ’Íme, ott áll a fal mögött’. […], minket pedig elönt az ámulat a hatalmas isteni megnyilatkozások láttán.”

Jeruzsálem, Izrael örök fővárosa több ezeréves történelme során mindig is a zsidó világ közepe volt, ahova a legnagyobb szívfájdalommal vágyódunk a modern diaszpórában éppúgy, ahogy elődeink a babiloni száműzetésben, vagy az elszigetelten élő etióp zsidók sivatagi kunyhóikban. Ahogy Elie Wiesel mondta: „Az ember nem megy Jeruzsálembe, hanem visszatér oda. Ez az egyik varázslata.”

Idén az Izraeli Kulturális Intézet egésznapos majálist szervezett erre a napra a Szent István parkban, ami nemcsak vidám ünnepséget, de ritkán látott egységet is magával hozott. Jeruzsálem a zsidó nép egységének a szimbóluma, így különleges öröm volt látni, ahogy ezen a napon a magyarországi zsidó közösségek is együtt ünnepeltek.

Az eseményen többek között Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is köszöntötte a résztvevőket és felidézte a megelőző heti tórai szakaszt, amelyben többek között szó esik Mózes figyelmeztetéséről, amivel a zsidó történelem legborzasztóbb eseményeit vetíti elő, ugyanakkor a végén jelzi, hogy Isten soha nem fogja elhagyni népét.

„Sok száz éven keresztül a zsidók megértették a szöveg elejét, de a végére nem láttak bizonyítékot, nem tudták azt átérezni. Mi viszont azóta, hogy Izraelben él a zsidó közösség és újra van zsidó állam, ezt a mondatot valóban át tudjuk élni. A zsidó nép, a Tóra és a Szentföld egy egységet alkot, és ha ezt tartjuk szem előtt, tudjuk, hogy nincs meg az egyik a másik nélkül. A zsidóknak a Tórával és a Szentfölddel egyaránt meg kell erősíteniük kapcsolatukat” – mondta az EMIH vezető rabbija.

Ennél fontosabb üzenetet talán nem is vihetünk magunkkal sávuot ünnepére, hiszen a hagyomány szerint a tóraadáskor minden zsidó lélek, aki valaha élt vagy élni fog, jelen volt. Egy népként fogadtuk el a Tórát, ami az örök egységünket jelképezi, akárcsak Izrael örök fővárosa, Jeruzsálem.

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 39. szám – 2022. június 2.