Bizony, jól olvasták, nem elírás! Habár a Rothschild család mesés vagyonáról valóságos legendák szólnak, a két világháború között már nem egy Rothschild volt a leggazdagabb zsidó, hanem Julius Rosenwald, – s hogy ki volt ő? Megtudhatja cikkünkből!
„Amerikai jelentések szerint Julius Rosenwald vagyona 110 millió dollár. Bár ez az összeg Ford, Rockefeller, Morgan valamint több amerikai milliárdos vagyona mellett eltörpül. Rosenwald a világ leggazdagabb zsidója, gazdagabb mint a Rothschildok, már csak azért is, mert vagyona nincs annyi részre osztva, mint a Rothschild családé.” – áll a Zsidó Ujság hetilap hírei között.
Jóllehet, ettől a Rothschild bárók nem szorultak az olvasók szánakozására, ugyanakkor gondolkodóba ejtette őket, hogy ki lehet az az ember, aki nem a híres bankár família tagja, de gazdagabb náluk. Ki volt hát Julius Rosenwald?
Illinois állam fővárosában, Springfieldben született 1862 nyarán, Samuel Rosenwald szabó és Augusta (született: Hammerslough), német zsidó bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot.
Alacsony sorból küzdötte fel magát, eleinte egyszerűbb szövetekkel és ruhákkal kereskedett. Fiatal felnőttként Chicagóba költözött, ahol szorgalmának köszönhetően 1908-ban a Sears, Roebuck & Co. amerikai áruházlánc, akkoriban a világ legnagyobb áruházának elnöke lett.
Szakértelmének hála Wilson elnök a háború idején, 1916-ban meghívta a nemzeti védelmi bizottságba, ahol annak a szakosztálynak a vezetője lett, mely a hadsereget textilneművel látta el.
Világhírét azonban mégsem a ruhaiparban végzett munkásságával szerezte, hanem pénzével, helyesebben annak példamutató felhasználásával. Nagy mecénása volt a színesbőrű amerikai lakosságnak, rengeteget dolgozott az ő társadalmi felzárkóztatásukban, számos iskolát teremtett számukra, melyeket aztán fejedelmi módon támogatott. Emellett pedig mindenféle más emberbaráti kezdeményezésben részt vett, de nem feledkezett meg az európai zsidók nyomorúságáról sem.
Chicagóban ipari múzeumot épített, részt vett az ottani „Faji Kapcsolatok Bizottságának” működésében, mecénálta a cincinnati-i Hebew Union College és a New York-i zsidó teológiai szemináriumot. Az American Jewish Committe alelnöke, a chicagói Sinai Congregation zsinagóga díszelnöke volt.
1932-es halálhíre óriási részvétet keltett. A több tízezer részvéttávirat közül az egyik elsőt Hoover elnök sürgönyözte. Halálakor vagyonát 520 millió amerikai dollárra becsülték, s azt írták, hogy életében mintegy 55 millió dollárt jótékonykodott, végrendeletében pedig további 100 millió várt nemes feladatok beteljesítésére.
|
Források:
„Hirek – Nem Rothschild a leggazdagabb zsidó.”, Zsidó Ujság, 1927. 3. évf. 18. szám, 12. old. „Meghalt a »világ leggazdagabb zsidója«”, Egyenlőség, 1932. 52. évf. 17. szám, 8. old. |