A társadalom egyharmada továbbra is antiszemita

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel közösen 2013 óta minden évben átfogó kutatás keretében vizsgálja a magyar lakosság körében tapasztalható antiszemita előítéletek gyakoriságát. A Kovács András szociológus módszertanát követő felmérések az előítéletek több, egymástól jól elkülöníthető dimenzióját vizsgálják, így az előítéletek tartalmát, azaz a kognitív antiszemitizmust és az előítéletek érzelmi intenzitását, amelyre a kutatásban affektív antiszemitizmusként hivatkoznak. 

A Hahn Endre szociológus és Róna Dániel politológus, közgazdász által jegyzett, tavaly elvégzett és idén publikált mérések a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyát: a zsidósággal kapcsolatos véleményeket, képzeteket; az antiszemita előítéletek gyakoriságát, erősségét; a holokauszthoz és az emlékezethez fűződő véleményeket; és a zsidósággal kapcsolatos asszociációk természetét térképezték fel. A kutatás kérdőíves módszerrel történt, a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezése révén.

A legfrissebb kérdőíves kutatás, az elmúlt évek tapasztalataira rá­erősítve, ismét alátámasztotta, hogy a zsidósággal kapcsolatos hí­rek a társadalom töredékéhez jutnak csak el. A megkérdezettek alig 12 százaléka volt képes konkrét, a zsi­dósághoz kapcsolódó eseményt fel­idézni. Mindebből következően a kérdésekre adott válaszok csupán a zsidókat érintő viszonyulások irányát megmutathatják, a kérdésekre adott válaszok társadalmi súlyát nem.

 

A kognitív antiszemitizmus

A zsidósággal kapcsolatos képzeteket vizsgálva kijelenthető, hogy a kérdéssorban megfogalmazott, ne­gatív tartalmú kijelentésekkel a lakosság harmada, negyede egyet­ért. A legtöbben azokkal az állítá­sok­kal értettek egyet, amelyek a zsi­dók „túlzott”, „veszélyes” befo­lyá­sára vonatkoztak, és tízből há­rom válaszadó még a numerus clau­sus szellemét idéző állításra is rá­bólintott. Talán ennél is aggasztóbb, hogy

a válaszadók 24%-a zsi­dók kivándorlásának igényétől sem riadna vissza. Az elmúlt évek adataival összevetve elmondható, hogy hosszabb időtávot tekintve a kognitív an­tiszemitizmus észrevehetően ter­jedt hazánkban. Az elmúlt öt év so­rán a nem antiszemiták aránya fo­kozatosan csökkent, ezzel szemben az erősen antiszemitaként jellemezhető válaszadóké évről évre nőtt. Tavaly ráadásul – vélhetően az úgynevezett „igazság utáni politika” térnyerése, azaz a különböző politikai csoportok által egyre gyakrabban alkalmazott dezinformálás és ezzel összefüggésben az összeesküvés-elméletek terjedése miatt – a negatív tartalmú állításokra adott egyetértő válaszok aránya érzékelhetően megugrott.

 

Az affektív antiszemitizmus 

A zsidósághoz fűződő érzelmi viszony vizsgálata során jól látszik, hogy a zsidók érzelmi elutasításában bekövetkezett, minden valószínűség szerint a Jobbik intenzív megjelenésével szorosan összefüggő, 2010-es jelenségeket (ekkor a válaszadók nem kevesebb, mint 28 százaléka tartotta ellenszenvesnek a zsidókat) követően 21-26 százalék között ingadozó averzió ugyan ezúttal sem mutat kiugró értéket, ám az utóbbi évben emelkedett, 25 százalékos” szinten alakult. Ez az eredmény vélhetően összefügg az általános, Európa-szerte terjedő idegenellenességgel. A migránsokat érintő ellenszenv egyébként mára a társadalomból hagyományosan a legerősebb érzelmi elutasítást kiváltó cigányok felé irányuló negatív érzületeknél is erősebbé vált.

A zsidók relatív helyzete viszont ebben a dimenzióban viszonylag kedvezőnek számít a többi csoporthoz képest: a zsidók – a svábok mögött – a második leginkább elfogadott közösségnek számítanak.

A két dimenzió összegzése alapján világosan látszik, hogy a társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. A vizsgálat szerint, bár a zsidóellenesség min­den társadalmi csoportra hasonló mér­tékben jellemző, ennek megfe­le­­lően nem találhatóak nagy elté­ré­-

­sek, a településtípus szerinti el­osz­lás a tavalyi évben némileg meg­vál­tozott: a vidéki városok lakóira valamivel jellemzőbb volt a zsidókkal szembeni előítélet.

 

Változás az antiszemitizmus és a politikai preferenciák összefüggéseiben

Miközben továbbra is igaz, hogy az antiszemiták a teljes népességhez viszonyítva átlagosan közelebb esnek a jobboldali radikális pólushoz,  az eredmények alapján az is teljesen egyértelműen kirajzolódik, hogy a baloldaliak, liberálisok és mérsékeltek között is nagy számban vannak az antiszemita kijelentésekkel egyetértő válaszadók. Úgy tűnik, a pártpreferencia meglehetősen szoros statisztikai kapcsolatban áll a zsidóellenességgel. A Jobbik szavazóinak 42 százaléka erősen zsidóellenes, további 15 százaléka pedig mérsékelten antiszemitának mondható. Az előző évek eredményeihez képest újdonság viszont, hogy az MSZP esetében ugyanezen mutatók alapján a szavazók 35 illetve 8 százalékos arányban hajlamosak az erőteljes, illetve az enyhébb zsidóellenességre. Ezzel a párt támogatói a második helyet foglalják el az antiszemitizmus pártpreferencia szerinti bontásában.

 

Javult a zsidó állam elfogadottsága

Az Izrael megítélésére vonatkozó ér­deklődés során mindössze az in­terjúalanyok 4 százaléka felelt Iz­raelre nézve kifejezetten elítélő meg­jegyzéssel a megadott válaszlehetőségek nélkül feltett, pusztán a vá­laszadók asszociációira kíváncsi kér­désekre. Mindezzel összefüggés­ben úgy látszik, hogy még a vizs­gálat további kérdései alapján an­tiszemitának minősített válaszadók jelentős részének sem negatív gondolatok jutottak eszükbe elsőként Izraellel kapcsolatban. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszik az, hogy az általános migráns-elle­nes­ség sokakban viszonylagos ro­kon­szenvet keltett az ismétlődő ara­bok-muszlim támadásoknak kitett zsidó állam iránt.

 

Soros és A zsidókkal kapcsolatos asszociációk

A kutatás összeállítói szintén nyitott kérdéssel tesztelték, hogy mi jut az emberek eszébe a „zsidó” szó­ról. A válaszok között a semleges említések domináltak (27 százalék), majd a pénz (18 százalék) és az üldöztetések (16 százalék) következtek. A negatív tulajdonságok 14 százalékban jelentek meg, ezzel szemben pozitív tulajdonságokat 10 százalék említett. Soros Györgyre az összes megkérdezett 1 százaléka asszociált. Amikor – a kutatások történetében először – kifejezetten a nemzetközi hírű üzletember-befektetőről kérdezték a válaszadókat („Mire gondol elsőre, ha ezt a szót hallja, hogy Soros György?”), a legtöbben a migránsokat (30 százalék) említették, illetve különböző negatív tulajdonságokat (32 százalék) emeltek ki, értékítélet nélküli jelzőkkel a teljes népesség 20 százaléka, míg elismerő szavakkal 11 százalék válaszolt. A filantróp zsidó származására a válaszadók mindössze 2 százaléka asszociált.