„Nem fogadjuk el a betérési reform nyomán betérteket” – figyelmeztetett az izraeli szfárádi főrabbi a Jewish Press tudósítása szerint. Jicchák Joszef rabbi élesen kritizálta Mátán Káháná vallásügyi minisztert a betéréssel és a kósersági felügyeletekkel kapcsolatos reformok miatt, mivel véleménye szerint ezek szembemennek a zsidó törvényekkel.
Kahanát „megzavarják a súlytalan rabbik tanácsai”, melyeket megfogad ahelyett, hogy „nagy rabbikkal” értekezne. „Azok a rabbik, akikkel tárgyal, azt mondják, hogy elegendő, ha a betérési folyamat tradicionális, ami ellenkezik a Tórával és a háláchával [zsidó törvénykezés]. Apám [a néhai szfárádi főrabbi, Ovádjá Joszef] elszörnyülködött volna az ilyenfajta vélemények hallatán, és bizonyos vagyok abban, hogy ha a [vallásos cionizmus szellemi atyjának tekintett] Ávráhám Jicchák Kook rabbi ma itt lenne, akkor ő is kikelne ez ellen” – jelentette ki a főrabbi az ebből az alkalomból összehívott számos nagy tudású és befolyásos rabbik jelenlétében.
„Nem fogjuk elfogadni azokat a betérteket, akik nem veszik magukra a tórai parancsolatokat… Felhívjuk a vallásügyi minisztert arra, hogy ne hallgasson a befolyást nélkülöző rabbikra és ébredjen fel. Már tönkretette a kóserságot, most a betérési rendszert is tönkre akarja tenni? Térjen meg!”
Ugyanezen az eseményen felszólalt Izrael Állam askenázi főrabbija, Dávid Lau is, aki az izraeli legfelsőbb rabbinikus bíróság elnöke is egyben és a következőket mondta: „A Tóra határozott törvényeket ad nekünk és ezeket nem fogjuk megváltoztatni.” Kifejtette, hogy véleménye szerint szükség van a rendszer javítására, ám ezt olyan módon kell megtenni, hogy közben ne tagadják meg a tórai törvényeket.
Julia Malinovszki, a Jiszráel Béjténu (Izrael az Otthonunk) párt parlamenti képviselője, aki egyik előterjesztője volt a betérési törvény módosítására tett javaslatnak, így válaszolt:
„Ha azokat a rabbik, akik a reformot támadják, valóban érdekli a betérés mechanizmusa, igazán fontos nekik Izrael Állama, és nem a kontroll, a hatalom vagy a pénz mozgatja őket, akkor nyitott vagyok a párbeszédre és bármilyen találkozóra szívesen elmegyek. Ha azonban az a cél, hogy aláássák az állami intézmények működését, akkor gondoskodunk arról, hogy gyorsan visszatérjenek saját elefántcsonttornyukba.”
A betérési törvény reformjáról hónapok óta folyik a vita Izraelben. Jelenleg csakis erre a célra kijelölt, közvetlenül a főrabbi alá tartozó vallási bíróságokon kerülhet sor a zsidóságba való betérésre. A Mátán Kahana által beterjesztett javaslat értelmében bármelyik olyan rabbi felügyelhet betérést, aki része az izraeli rabbiságnak, a Rábánutnak, illetve egy másik verzió szerint bizonyos jesivák rabbijai is felhatalmazást kapnának erre.
A reform támogatói azzal indokolják annak szükségességét, hogy Izraelben mintegy félmillió, többnyire a volt Szovjetunió területéről származó, jelenleg „vallás nélküliként” számon tartott ember él. Amennyiben ők, illetve a gyermekeik nem térnek be a zsidóságba, hamarosan igencsak megugorhat a vegyes házasságok száma.
A háláchikus problémákon kívül a reform ellenzői azzal is érvelnek, hogy nem lehet több százezer, teljességgel szekuláris életmódot folytató izraeli állampolgárt akaratuk ellenére betéríteni, akármennyire is megkönnyítik a betérés folyamatát. A betérési folyamat reformjára egyébként nagyon sokak szerint sürgős szükség van, és az elmúlt években számos próbálkozás történt arra, hogy megtörjék a főrabbinátus egyeduralmát a kérdésben.
Korábban az európai ortodox hitközségeket összefogó, nagy részben lubavicsi rabbikból álló Európai Rabbinikus Központ (RCE) vezetősége levelet küldött a két izraeli főrabbinak, amelyben arra biztatják a zsidó állam vallási vezetőit, hogy a továbbiakban is álljanak ellen az izraeli kormány nyomásának és ne engedjék, hogy a vallásügyi miniszter megreformálja a zsidóságba való betérés szabályait, mert az a zsidó nép szentségének aláásását célozza.
Nyitókép: Jicchák Joszef szfárádi főrabbi (forrás: Wikimédia)