Amikor az EMIH az 5781-es évet három zsinagóga megnyitásával zárta, nem csak három csodálatosan szép épületet hozott létre, illetve élesztett újjá. Három közösségnek adott lehetőséget a megalakulásra, formálódásra, újraindulásra. Az újrakezdés motívuma különösen hangsúlyos elul hónapban, nem csoda hát, ha a megnyitó beszédekben is vissza-visszatértek ehhez a gondolathoz. Különösen megrendítő volt Köves Slomó rabbi beszéde, mellyel a majd 40 éve bezárt Vörösmarty utcai zsinagógát nyitotta meg. A rabbi Jechezkiél (Ezékiel) próféta híres csont-látomását idézte föl (Jehezkél 37.) az egybegyűlteknek.
„Volt rajtam az Örökkévaló keze, kivitt engem az Örökkévaló szelleme által és letett a síkság közepén, az pedig telve volt csontokkal. És elvezetett engem mellettök köröskörül és íme sok volt belőlük a síkság színén és íme nagyon szárazak. És szólt hozzám: Ember fia, fel fognak-e éledni ezek a csontok? Mondtam: Uram, Örökkévaló, te tudod. (…) Erre szólt hozzám: Ember fia, ezek a csontok, Izraél egész háza azok. Íme azt mondják: elszáradtak csontjaink és elveszett reménységünk, el vagyunk vágva. Azért prófétálj és szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló: íme én megnyitom sírjaitokat és fölhozlak benneteket sírjaitokból, népem, és beviszlek benneteket Izraél földjére.”
„Amit itt láttunk” – mondta Köves rabbi arról a pillanatról, amikor először lépett az évtizedek óta tetszhalottként szunnyadó zsinagógába –, „pontosan ugyanaz volt, mint Ezékiel próféta száraz csontjai. Beléptünk a zsinagógába és azt láttuk, hogy úgy van ez a zsinagóga, ahogy itt hagyták 40 évvel ezelőtt. A padok, a rabbi széke, a táliszok (…), minden megvolt, egy dolog hiányzott: a zsinagóga lelke.”
„Az, hogy most itt lehetünk, péntek délután, egy pár órával szombat bejövetele előtt, és itt végigtáncolhattunk a VI. kerületben a budapesti utcákon, félelem, szégyenkezés nélkül, büszke zsidókként, ennek az az üzenete, hogy Ezékiel próféciája kezd teljesülni. A száraz csontok újra életre kelnek. (…) Az Örökkévaló azt akarja, hogy minden száraz csontot élesszünk föl. Minden száraz csontot, nem csak itt a Vörösmarty utcában és nem csak Budapesten, az egész országban. Még sokféle száraz csont van, vissza kell adni a zsidóságnak a testet, a Tórát a zsinagógának, a zsidóságot a zsidóknak. (…) Mindent meg fogunk tenni, nap mint nap, hogy az összes száraz csont, a magyar zsidóság összes száraz csontja életre keljen. Addig nem fogunk nyugodni” – ígérte a rabbi.
Most, Jom kipurra készülve, különösen nagy jelentősége van a zsinagógák megnyitásának és a rabbi szavainak: a megtérés idején, a Sábát tösuván a száraz csontok életre kelnek és a zsidók visszatérnek zsinagógáikba. Adja az Örökkévaló, hogy minden imánk – mondjuk el azt régi, új vagy újranyitott zsinagógában – meghallgatásra találjon, és legyen javunkra írva minden micva, amelynek a megtartását az új imaházak inspirálták. Legyünk jó évre bepecsételve!
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 1. szám – 2021. szeptember 9.